A részvénytársaság egy a cégbíróságon bejegyzett tőkeegyesítő gazdasági társasági forma. Magyarországon a gazdasági társaságok alapítását a Ptk. (polgári törvénykönyv) szabályozza.
Legalább egy fő (természetes, vagy jogi személy) alapíthatja. Minden alapító tag csak a juttatott vagyoni betét értékének erejéig felel a társaság kötelezettségeiért.
Alapításkori minimális tőkeigénye zártkörűen működő részvénytársaság (ZRt.) esetén: 5 millió Ft, nyilvánosan működő – tőzsdén jegyzett – részvénytársaság (NyRt.) esetén: 20 millió Ft, amely nem pénzben nyújtott vagyoni érték, eszköz (úgynevezett apport) vagy készpénz formájában is nyújtható. A rendelkezésre bocsátott vagyon alapján a tulajdonosok részvényt (tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír) szereznek a társaságban, amely a szavazati joguk mértékét is meghatározza a társaság közgyűlési döntéseinek során.
A tulajdonosok szavazatának mértéke a juttatott tőke arányában oszlik meg közöttük főszabály szerint, de a kibocsátott részvények ettől eltérő jogokat is biztosíthatnak. Alapításához minden esetben ügyvédet kell felkeresni.
A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, mely dönt a három tagú igazgatóság és ha az alapszabályban a legfőbb szerv a három tagú felügyelő bizottság létrehozásáról is rendelkezett, akkor annak tagjainak megválasztásáról is dönt. A három tagú igazgatóság elnökét maga választja a tagok közül. A Zrt. alapszabályában dönthet úgy, hogy igazgatóság helyett a vezető tisztségviselő (képviselő) feladatait egy személy, a vezérigazgató látja el.
A részvénytársaság által kibocsátható részvényfajták:
- törzsrészvény,
- elsőbbségi részvény,
- dolgozói részvény,
- kamatozó részvény,
- visszaváltható részvény.
A részvénytársaság adózása
Alapvetően a társasági adó hatálya alá tartozik. A társasági adózás helyett a KATA-t nem választhatja. A zártkörűen működő részvénytársaság a KIVA szerinti adózást választhatja. A nyilvánosan működő részvénytársaság kizárólag a társasági adó szabályai szerint adózhat.
Általános forgalmi adó tekintetében választhatja az alanyi mentességet évi 12 millió forint árbevételig, amibe a közérdekű tevékenység – tárgyi adómentes – tevékenység bevételei nem tartoznak bele.
Iparűzési adó tekintetében az iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettség szabályai érvényesülnek rá.
Alkalmazottak esetén a munkaviszony, megbízási jogviszony szabályai szerint adót és járulékokat kell bevallaniuk és megfizetniük havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig.
Annak eldöntésében, hogy milyen vállalkozási, jövedelemadózási vagy áfa adózási formát érdemes induló vállalkozáshoz választani kezdésként “Vállalkozási forma és adózás kiválasztása” cikkünk nyújthat segítséget nektek.