Mezőgazdasági őstermelő

Mezőgazdasági őstermelő olyan magánszemély, amely mezőgazdasági termények termelése, állatok tenyésztése céljából végzett önálló tevékenység. A járási hivatalok falugazdászainál, kormányhivataloknál lehet regisztrálni és a tevékenység végzéséhez termőföld tulajdonjogát, bérleti jogát, haszonélvezeti jogát igazolni kell.

Az ágazati speciális szabályok külön előírásokat tartalmaznak attól függően, hogy növénytermesztéssel, növényi termék előállítással, állattenyésztéssel, állati termék előállítással, vagy erdőgazdálkodással.

Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély lehet, akik a saját gazdaságában őstermelői igazolvány birtokában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytatnak (növénytermesztéssel, ültetvénytelepítés, állattartással, állattenyésztés, terményfeldolgozás, erdőgazdálkodás valamint erdei melléktermékek gyűjtésével foglalkoznak).

Ide sorolható termények, tevékenységek az Szja. törvény 6. számú mellékletéből:

A) *  Állat, állati termék

Sor-
szám
Megnevezés Vámtarifaszám
1. Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő,
a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok
0101-0106-ból,0301-ből, 0306-ból,
0307-ből
2. Tej és tejipari termék 0401-0406
3. Madártojás héjában
kivéve
a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása
0407
4. Természetes méz
(ideértve a lépes-, a termelői és más természetes mézet is)
0409
5. Állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr 0502, 0511 99 85-ből,
a 0505-ből,
az 5101-ből, 5102
6. Nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék 152190 91-ből
152200 99-ből
7. Propolisz (méhszurok),
továbbá
Méhpempő
nyers virágpor
Méhméreg
máshova nem sorolt méhészeti termék
130190-ből

0410-ből
121299 95-ből
300190 98-ból
210690 98-ból

B) *  Növény, növényi termék

8. Élő növény
kivéve:
a hínár, az alga
0601-ből,

a 0602-ből

9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész
kivéve:
a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág
0603, a 0604-ből
10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya 0701-0714
11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs 0801-0814
12. Fűszernövények és fűszerek:
Fűszerpaprika 0904 21-ből 0904 22-ből
Borókabogyó 0909 61-ből 0909 62-ből
Sáfrány 0910 20
Kakukkfű 0910 99 31, 0910 99 33,
0910 99 39
Ánizsmag 0909 61-ből 0909 62-ből
Köménymag 0909 31, 0909 32
Kapormag 0910 99 91-ből és
0910 99 99-ből
Más hazai fűszernövények 0709 99-ből
1211 90-ből
13. Gabonafélék szemtermése, kivéve: malomiparban megmunkáltak 1001-1005,
100610,
1007-1008
14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök:
szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag
1201-1207
15. Mag, gyümölcs vagy spóra vetési célra 1209
16. Ipari növények:
– Komlótoboz, lupulin,
– növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer, hazai gyógynövények
1210
1211-ből
– szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér 1212-ből
1213
– gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs
(pellet) alakban is
– takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna stb.
1214-ből
17. Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére:
nád, sás, fűzfavessző
1401-ből, 1404 90-ből
18. Feldolgozott zöldség, gyümölcs és dió hazai termékből 2001-2009-ből
19. Szőlőbor 220421-ből,
2204 22-97-ből,
2204-22-98-ból
2204 29-ből,
20. Más szőlőmust 2204 30
21. Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék 2308 00 40-ből,
2308 00 90-ből
22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék 2401-ből
23. Szerves trágya 3101
24. Szőlővenyige, fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő tűzifa, faforgács, fűrészpor és fahulladék 4401-ből
25. Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb. 4404-ből
26. Len és valódi kender 5301-ből
5302-ből
27. Karácsonyfa 0604-ből
28. Borseprő, nyers borkő 2307
29. Szőlőtörköly 2308 00 11
2308 00 19

C) *  Tevékenységek

1. *  Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei
2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik
3. *  A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés

 

Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyeket intézése:

Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyeket a falugazdászok végzik, akik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK) szervezetén belül dolgoznak.

Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos.
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő igazolványa tárgyév végével hatályát veszti, az
őstermelő tárgyév október 1. és december 31. napja között kérheti új igazolvány kiállítását. Ez esetben az új igazolvány a tárgyévet követő év első napjától a hatályának kezdetét követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos. Az értékesítési betétlap az ügyfél kérelmére kizárólag a kérelmezés időpontja szerinti évnek megfelelő adóévre, valamint az azt követő két adóévre adható ki. Értékesítési betétlap csak az igazolvány hatályossági ideje szerinti adóévekre adható ki.

Mezőgazdasági kistermelő

Az Szja. törvény szerint mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben – jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál.

Közös őstermelői igazolvány

A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a
közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a
mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják
folytatni.

Közös háztartás alatt az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége értendő.

Közös háztartásban élő családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő:

  • házastársa,
  • bejegyzett élettársa,
  • egyeneságbeli rokona,
  • az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint
  • az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője.

A közös igazolvány igénylésének feltételei:

  • minden tagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazt az adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében).
  • a közös őstermelői tevékenység időszakában a családtagok egymással nem állhatnak
    munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és a segítő családtagra
    vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják.

A közös őstermelői igazolványt annak a tagnak a nevére kell kiállítani, akit a tagok egybehangzóan megneveznek közös nyilatkozatukban.

Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan kell megosztaniuk.

A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén egy nyilvántartást elég vezetni a bevételekről és kiadásokról, viszont az e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön tesznek eleget a közös őstermelői tevékenység tagjai.

A családi gazdaság és a családi gazdálkodó

Családi gazdálkodó az a természetes személy, aki az év utolsó napjáig kéri az erre a célra létesített nyilvántartásba történő felvételét családtagjainak feltüntetésével.

A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem alkalmazottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségeit a mezőgazdasági közös őstermelőre irányadó szabályok szerint teljesíti.

  • családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem.
  • mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is,
  • mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, vagy használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló  gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, mely egyben a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül is szolgál,
  • mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás,
    erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás,
  • gazdálkodó család tagja: a családi gazdálkodó, továbbá annak házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell.

Mezőgazdasági őstermelő adózása

A személyi jövedelemadózás szabályai belül választhatja a tételes költségelszámolás, az átalányadózás illetve a 10% költséghányad szerinti adózást. 600 ezer Ft árbevétel alatt a kistermelő őstermelő adóbevallási kötelezettség alól mentesül. 4 millió Ft árbevétel alatt a tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő nemleges nyilatkozatot tehet.

A KIVA (kisadózó) szerinti adózást valamint, a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) adózást nem választhatja.

Általános forgalmi adó tekintetében választhatja az alanyi mentességet évi 12 millió forint árbevételig, amibe a felvásárlási jegy szerint szerzett kompenzációs felárral növelt árbevétel és az egyéb bevételei, kapott támogatások nem tartoznak bele.

Iparűzési adó tekintetében az iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettség szabályai érvényesülnek rá, azzal, hogy 600 ezer forint árbevétel alatt a kistermelő mentesül az adóbevallási és fizetési kötelezettség alól.

Alkalmazottak esetén a munkaviszony, megbízási jogviszony szabályai szerint adót és járulékokat kell bevallaniuk és megfizetniük havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig.

Kapcsolódó tartalom: