A közkereseti társaság a társasági szerződésében foglaltak szerint legalább két személy döntése alapján alapított, a cégbíróságon bejegyzett jogi személy, gazdasági társaság. Magyarországon a gazdasági társaságok alapítását a Ptk. (polgári törvénykönyv) szabályozza.
Alapítás
Legalább két fő (természetes, vagy jogi személy) kell a közkereseti társaság alapításához. Minden tag korlátlanul felel vagyonával a társaság kötelezettségeiért. Bármely tagja munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján lehet a társaság ügyvezetője a társasági szerződésben meghatározottak szerint.
Alapításkori minimális tőkeigénye nincs. Többnyire: öt és 100 ezer forint közötti készpénz nyújtásával alapítják a tagok. A tagok szavazatának mértéke a juttatott tőke arányában oszlik meg közöttük.
Amennyiben arra az elhatározásra jutunk, hogy gazdasági társaságot kívánunk alapítani valamilyen gazdasági tevékenység folytatására, fontos eldönteni, hogy kivel, milyen formában, milyen kezdő tőkével, hol, milyen eszközökkel kívánunk dolgozni.
A gazdasági társaságok alapítása előtt mindig érdemes adózáshoz, pénzügyekhez értő szakemberek véleményét is kikérni, hiszen egy jogi személy megszüntetése mindig bonyolultabb és költségesebb, mint egy egyéni vállalkozásé, ugyanúgy, ahogy az alapítása, elindítása is. Hosszabb távú jövedelem, bevétel és költség kalkulációkat érdemes előtte végezni és az adózás területén is érdemes előre pár lehetőséget és eshetőséget végigvenni adótanácsadó segítségével.
Alapításához minden esetben egy ügyvédet kell felkeresni, mivel a cégbírósági papírok ellenjegyzésére és benyújtására csak ügyvéd jogosult. Az alapítás költségeit is sok minden meghatározza, de 100.000-200.000 forint kezdőtőke alatt nem érdemes elindulni, hiszen az ügyvédi költség és bírósági költségek is önmagukban több tízezer forintos többlet költséget jelentenek már a legelején az egyéni vállalkozás beindításához képest.
Összehasonlítás más vállalkozási formákkal
Az egyéni vállalkozásokhoz képest igazából a társadalmi megítélése kedvezőbb, bizalmat ébreszthet a vevőkben. Sokan tőkeerősebbnek is vélik a gazdasági társaságokat, de ez egy betéti társaság, vagy közkereseti társaság esetében nem feltétlenül igaz. Igazából a “több személy”-en van a hangsúly, mivel az egyéni vállalkozóval szemben egy ilyen vállalkozás beindításához legalább két személy szükséges.
A betéti társasághoz képest ennél a gazdasági társaság formánál a fő különbség, hogy nincs korlátolt felelősségű kültagja (csendes társ), hanem kizárólag a társaság vagyonáért, tartozásaira saját vagyonukkal (mögöttes felelősség) is felelősséggel tartozó tagokkal rendelkezik akár természetes személyek, akár jogi személyek alapítják a közkereseti társaságot.
A közkereseti társaság adózása
A közkereseti társaság a társasági adózás helyett választhatja a KIVA (kisadózó) szerinti adózást valamint, amennyiben kizárólag természetes személy tagokkal rendelkezik, a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) adózást is.
Általános forgalmi adó tekintetében választhatja az alanyi mentességet évi 12 millió forint árbevételig, amibe a közérdekű tevékenység – tárgyi adómentes – tevékenység bevételei nem tartoznak bele.
Iparűzési adó tekintetében az iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettség szabályai érvényesülnek rá.
Alkalmazottak esetén a munkaviszony, megbízási jogviszony szabályai szerint adót és járulékokat kell bevallaniuk és megfizetniük havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig.
Annak eldöntésében, hogy milyen vállalkozási, jövedelemadózási vagy áfa adózási formát érdemes induló vállalkozáshoz választani kezdésként „Vállalkozási forma és adózás kiválasztása” cikkünk nyújthat segítséget nektek.
