Korlátolt felelősségű társaság – KFT

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) cégbíróságon bejegyzett gazdasági társaság. Magyarországon a gazdasági társaságok alapítását a Ptk. (polgári törvénykönyv) szabályozza.

Alapítás

A Kft. megalapításához legalább egy fő (természetes, vagy jogi személy) szükséges. Ha egy tag alapítja, akkor az alapító tagnak mögöttes felelőssége áll fent a vállalkozás tevékenységéért. Több tag alapító esetén minden tag csak a juttatott vagyoni betét értékének erejéig felel a társaság kötelezettségeiért.

Alapításkori minimális tőkeigénye: 3 millió Ft, amely nem pénzben nyújtott vagyoni érték, eszköz (úgynevezett apport) vagy készpénz formájában is nyújtható. A tagok szavazatának mértéke a juttatott tőke arányában oszlik meg közöttük.

A rendelkezésre bocsátott vagyon alapján a tulajdonosok a Kft. részére bocsátott vagyon elemek alapján üzletrészt (törzsbetét) szereznek a társaságban, amely a szavazati joguk mértékét is meghatározza a társasági taggyűlésének (legfőbb szerv) döntéshozatala során.

A korlátolt felelősségű társaság tagja munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében lehet a társaság operatív irányításáért felelős képviselője, ügyvezetője. A társaság nem tag magánszemélyt is megbízhat a társaság ügyvezetési feladataival.

Összehasonlítás

Az egyéni vállalkozásokhoz képest egy Kft. a cég méretei miatt sok esetben bizalmat ébreszthet a vevőkben. Sokan tőkeerősebbnek is vélik a gazdasági társaságokat az egyéni vállalkozásokhoz képest, de ez sem feltétlenül igaz minden esetben. Igazából a gazdasági társaságok esetében a “több személy”-en van a hangsúly, illetve az alapításkor nyújtott magasabb tőke elvárás jelenti a bizalom alapját. A Kft. alapításához minden esetben egy ügyvéd szükséges a társasági szerződés bírósági benyújtásához szükséges jogi-alaki előírások miatt.

A korlátolt felelősségű társaság adózása

Alapvetően a társasági adó hatálya alá tartozik. A társasági adózás helyett a KATA-t nem választhatja, de a KIVA szerinti adózást választhatja.

Általános forgalmi adó tekintetében választhatja az alanyi mentességet évi 12 millió forint árbevételig, amibe a közérdekű tevékenység – tárgyi adómentes – tevékenység bevételei nem tartoznak bele.

Iparűzési adó tekintetében az iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettség szabályai érvényesülnek rá.

Alkalmazottak esetén a munkaviszony, megbízási jogviszony szabályai szerint adót és járulékokat kell bevallaniuk és megfizetniük havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig.

Annak eldöntésében, hogy milyen vállalkozási, jövedelemadózási vagy áfa adózási formát érdemes induló vállalkozáshoz választani kezdésként “Vállalkozási forma és adózás kiválasztása” cikkünk nyújthat segítséget nektek.