Az adószámos magánszemély az Szja. tv. szerint olyan önálló tevékenység, amelyet jogszabály szerint végezhet a magánszemély adószám birtokában. Jellemzően: ingatlan bérbeadás, szálláshely szolgáltatás végezhető ilyen módon.
Jellemzője, hogy járulékfizetési kötelezettséggel járó biztosított jogviszonyt nem hoz létre.
Az adószámos magánszemélyt szokták „7-es adószámú” tevékenységként is definiálni. Ennek oka abban keresendő, hogy korábbi adóhatósági gyakorlat volt, hogy amennyiben az adóhatóságnál magánszemélyként kértük adószám kiváltását, akkor technikailag egy 7-essel kezdődő adószám alatt vettek bennünket nyilvántartásba, amely így nézett ki: 7XXXXXXX-X-XX. A 7-es adószám sem jelent feltétlen adószámos tevékenységet. Meglévő adószámunk megmarad abban az esetben is ha időközben például egyéni vállalkozást indítunk. Jelenlegi gyakorlat szerint az adószámos magánszemélyek és az egyéni vállalkozó magánszemélyek esetében is 4-es, 5-ös, 6-os vagy 7-es adószám kerül megállapításra típustól függetlenül „érkezési sorrendben”, ahogy mondani szokták. (Az 1-es, 2-es 3-as adószám a jogi személyek számára van fenntartva: Kft., Bt., Zrt., egyesület, alapítvány stb.)
Bevételiről számlát, nyugtát bocsát ki és bevételivel szemben a tevékenységéhez kapcsolódó költségeket számolhatja el az éves SZJA (személyi jövedelemadó) bevallásában az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint. Tehát az összevont adóalap része ezen jövedelem az adószámos magánszemély esetén, szemben az egyéni vállalkozó nyereség- jövedelemadózásával.
Magánszemélyeknek történő számlázás esetén az adót maga állapítja meg, de kifizető felé történő számlázás esetén a kifizetőnek adott nyilatkozat alapján köteles a kifizető az adóelőleget megállapítani és levonni a jelenlegi szabályok szerint Magyarországon, így csak kvázi a nettó – adóval csökkentett – bevételt / jövedelmet kapjuk meg számlánk ellenében. Emiatt a belföldi kifizetők (cégek, vállalkozások, jogi személyek) ezt az adószámos magánszemély adózási formát nem is kedvelik.
Ingatlan bérbeadás esetén az adószám kiváltása nem kötelező jó pár éve! Az ingatlan bérbeadás is minden esetben gazdasági tevékenység, tehát adószám kiváltása lenne kötelező az Szja.tv. és Áfa tv. alapján.
A megbízási jogviszony keretében ellátott önálló tevékenységünkre (pl. tanácsadás) is válthatunk ki adószámot.
Az egyéni ügyvéd, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő és a szolgáltató állatorvosi tevékenységeket is ebbe az „adószámos magánszemély” gyűjtőfogalomba sorolható a törvény alapján amennyiben nem közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, ügyvédi iroda tagjaként végzik tevékenységüket. Ez a rájuk vonatkozó ágazati jogszabályokból eredően vezethető le. A többitől eltérően ezért ezen tevékenységet végző magánszemélyek adózása is számtalan speciális szabályt rejt még.
Adószámos magánszemély adózása
A személyi jövedelemadózás szabályai belül választhatja a tételes költségelszámolás illetve a 10% költséghányad szerinti adózást. A jövedelemet, mint önálló tevékenység jövedelmét 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó terheli főszabály szerint. (A jövedelem a bevétel csökkentve a költségekkel!)
A KIVA (kisadózó) szerinti adózást valamint, a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) adózást nem választhatja. Kizárólag a személyi jövedelemadózás választható adószámos magánszemélyként (esetleg még EKHO bizonyos esetekben és feltételek fennállása esetén)!
Általános forgalmi adó tekintetében választhatja az alanyi mentességet évi 12 millió forint árbevételig.
Iparűzési adó tekintetében az iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettség alól mentesül, pontosabban nem vonatkozik rá a Helyi adókról szóló törvény.
Alkalmazottak esetén a munkaviszony, megbízási jogviszony szabályai szerint adót és járulékokat is be kell vallani és megfizetni havonta a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig.
Hasznos cikk az adószámos magánszemélyekkel kapcsoltatban a Wisen.hu oldalon is olvasható itt!
Adószámos magánszemély előnyei és hátrányai az egyéni vállalkozó jogviszonyhoz képest
Adószámos magánszemély előnye az egyéni vállalkozással szemben:
- nincs iparűzési adófizetési kötelezettsége
- nincs kamarai tagdíjfizetési kötelezettsége
- az egészésügyi szolgáltatási járulék kevesebb, mintha egyéni vállalkozóként a minimálbér szerint fizetnénk a Tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót
Hátránya az adószámos magánszemélnyek:
- nem szerzünk jogosultságot egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira (CSED, GYED, táppénz) és nyudíjbiztosítási szolgálati időt sem szerzünk a Tb járulék nem fizetése okán
- belföldi cégek, kifizetők felé macerás a számlázás a bonyolult és a kifizetőt terhelő adóelőleg megállapítási kötelezettség miatt
- a jövedelem megállapítás módjára csak a tételes költségelszámolás vagy a 10% költséghányad szerinti adózás lehetősége adott pl. az átalányadós egyéni vállalkozók 40-80-90%-os költséghányad szabályával szemben és adószámos magánszemélyként az átalányadózó egyéni vállalkozók adómentes jövedelemszabályát sem alkalmazhatjuk
NAV állásfoglalás az adószámos magánszemély és az egyéni vállalkozó közötti különbségről
Tisztelt Ügyfelünk!
Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 16. § (1)-(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat.
Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely tevékenységek végzése esetén kötelező az egyéni vállalkozói minőség.
Az a körülmény, hogy a magánszemély a gazdasági tevékenységét melyik előbb említett formában végzi, egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető.
Olyan „lista” azonban, mely taxatíve, vagy akár általános jelleggel meghatározná a csak egyéni vállalkozás keretében végezhető tevékenységeket, nem áll rendelkezésre.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a tevékenységvégzés során elért bevétel nagyságrendje sem befolyásolja, hogy mely formában végezhető a tevékenység, tehát nincs összeghatárral meghatározva, hogy meddig végezhető adószámos magánszemélyként a tevékenység.
Az adózói státusz megválasztásakor az egyéb, nem adójogi jogszabályok előírásaira, illetve korlátozásaira kell figyelemmel lenni, ezek egyrészt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec. tv.), másrészt azok a jogszabályok, amelyek az adott tevékenység végzésének kereteit határozzák meg.
Az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése szerint „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”
A gazdasági tevékenység és a vállalkozási tevékenység fogalmai a tartalmi jegyek (üzletszerűség, rendszeresség) tekintetében átfedik egymást és ezek végzését az adójogszabályok nem kötik meghatározott formához. Tehát vállalkozóként elismert forma az is, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét azzal, hogy az Art. korábban említett 16. § (2) bekezdése alapján természetesen adószámot kell kérnie. Ezt erősíti meg az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 1. § (2) bekezdés c) pontjában található rendelkezés is, melynek értelmében: „… önálló vállalkozónak kell tekinteni többek között az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt.”
A fentieket is figyelembe véve az állami adóhatóság nem lehet jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy a vállalkozó milyen formában működjön, illetve nem „minősíthet át” vállalkozókat adószámos magánszemélyből egyéni vállalkozóvá. Álláspontunk szerint az adózó által választott vállalkozási forma felülbírálására az Art. 1. § (7) bekezdése sem ad felhatalmazást. [Erre nincs is szükség, hiszen az adójogszabályok mindkét formát képesek kezelni:
– az áfa ebből a szempontból semleges, az adókötelezettséget a vállalkozási forma nem befolyásolja,
– a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás körében pedig külön szabályokat találunk az egyéni vállalkozók, illetve az adószámos magánszemélyek (önálló tevékenységet folytató-, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedő magánszemélyek) kötelezettségeit illetően.] A választás joga tehát a magánszemélyt illeti meg: a döntés során figyelembe kell vennie az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költség-elszámolási, adóalap-megállapítási, és járulék-fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adókötelezettségek megállapítása során eltérő szabályok érvényesülnek az egyéni vállalkozóként, illetve adószámos magánszemélyként tevékenységet folytató adózóknál, illetve a kötelezettségek teljesítésének módja is eltérő lehet például abban az esetben, ha az ellenértéket Art. szerinti kifizetőnek nem minősülő személytől szerzi meg a magánszemély.
Abban az esetben, pl., ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége az adóelőleg mellett, a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-
A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (jellemzően megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, illetve felhasználási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy, akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér).
A levelében említett tevékenységek (újságcikkek, tanulmányok készítése) kapcsán felmerülhet, hogy felhasználási szerződést kötnek a felek. Felhasználási szerződés esetén másként alakul a járulékalap megállapítása.
Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
Tehát ebben az esetben a járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell csak figyelembe venni.
Ugyanis nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.
[Jogszabályi hivatkozás: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tb. tv.) 13. § (5) bekezdés, 28. §, 32. § c) pont]
Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.
[Tb. tv. 42. § (1) bekezdés]
A járulék- és szocho-fizetési kötelezettség megállapításánál ugyanakkor jelentősége van annak, hogy a magánszemély az adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként történő tevékenységvégzés mellett dönt, jelentősége van az általa választott adózási módnak és vállalkozóként történő tevékenységvégzés esetén annak is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik, mivel ez esetben vállalkozóként nem vonatkoznak Rá a minimum járulék- és szocho-alap utáni fizetési kötelezettséget előíró rendelkezések.
A levelében leírt információk (Magyarországon fennálló heti 36 órás munkaviszony) alapján feltételezzük –, hogy a magánszemély továbbra is Magyarországon minősül biztosítottnak. Ennek megfelelően az említett tevékenységekből származó jövedelmei után is Magyarországon keletkezik járulékfizetési kötelezettség.
A levelében említette, hogy külföldről is származhat jövedelme a magánszemélynek, így, ha adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét, akkor az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmüket.
A Tb. tv. 87. §-a tartalmazza a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utáni járulékkötelezettség megállapításának, valamint a bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésének szabályait. A kötelezettségek teljesítésére a Tb. tv. 87. §-ban foglalt rendelkezések alapján kerülhet sor.
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás bejelentkezési kötelezettségének a 23T201INT adatlap benyújtásával adószám-kéréssel tesz eleget. A külföldi vállalkozás helyett eljárhat annak pénzügyi képviselője, valamint adózási ügyvivője, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja is. A természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és -bevallási kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni (a 23T1041INT, 2308INT jelű nyomtatványokon). A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni.
A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szocho-fizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni.
Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén, ha biztosítási jogviszony nem áll fenn a felek között, akkor járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor a keletkező jövedelem után szocho-fizetési kötelezettség ebben az esetben is felmerül.
Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén a tevékenységből származó bevétel önálló tevékenységből származó bevételt képez. Ilyen esetben a jövedelemszámítás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16-20 §-ai alapján történhet. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása attól függően történik, hogy a tételes költségelszámolás módszerét, vagy a 10% költséghányad alkalmazását választja az adózó.
(Jogszabályi hivatkozás: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés, Szja tv. 16. §)
Az Szja tv. Ön által említett 16. § (1) bekezdése valóban csak példaként sorolja fel az önálló tevékenységnek minősülő tevékenységeket, köztük magát az egyéni vállalkozót is, így az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység is önálló tevékenységnek minősül.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az alkalmazott adózási mód megválasztására vonatkozó döntést az adózónak kell meghoznia, mivel annak megítélése, hogy számára melyik adózási mód választása a legkedvezőbb, annak milyen előnyei, hátrányai vannak az ő tekintetében kizárólag az összes körülmény ismeretében ítélhető meg. Javasolt lehet könyvelésben, adózásban jártas könyvelő, adótanácsadó segítségét kérni, aki valamennyi ismert körülmény alapján segít meghozni az adózási mód megválasztására vonatkozó lehető legjobb döntést.
A jövedelem megállapításával, illetve a felmerülő kötelezettségekkel kapcsolatban további információkat olvashat az adóhatóság honlapján (NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)) elérhető információs füzetekben.
A tevékenység végzéséhez kapcsolódó, adózást érintő tudnivalókkal kapcsolatosan szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi információs füzeteket:
1. Bejelentkezés a NAV-hoz: adószám és adóazonosító jel kiváltása
2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása
3. Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége
14. Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak
18. A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
24. Bevallási, adófizetési információk
32. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben
33. NAV Infóvonal (A NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszere)
49. A szociális hozzájárulási adó
99. Kisadózó vállalkozók tételes adója (kata)
Az információs füzetek elérési útvonala: Információs füzetek – 2023 – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
Amennyiben az információs füzetek tanulmányozását követően további kérdéseik merülnek fel, akkor javasoljuk, hogy hívják az adóhatóság Infóvonalát, ahol a munkatársaink szívesen állnak rendelkezésükre. Az Infóvonal a 1819-es számon hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16.00 óráig, pénteken 8.30-tól 13.30-ig hívható.
Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály