Társas vállalkozó az a természetes személy, aki a gazdasági társaság tagja és a vállalkozásban személyesen közreműködik, tevékenységet végez. Ezt a személyesen kifejtetett tevékenységet nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében működik személyesen közre. Sok esetben a vezető tisztségviselői (ügyvezetői) feladatokat is ellátja, a Ptk. persze engedi azt is, hogy a saját társaságában munkaviszony keretében működjön közre.
Társas vállalkozói jogviszony jön létre, ha egy vagy több magánszemély gazdasági társaságot alapít. A társas vállalkozó egyúttal a társaság vezető tisztségviselője vagy személyesen közreműködik – munkát végez – a gazdasági társaság érdekében.
Olyan önfoglalkoztatási forma, amelyben a tag a saját tulajdonában álló gazdasági társaságban személyesen működik közre. Ez a személyes közreműködés lehet ügyvezetés, vagyis a társaság érdekében eljár, vagy munkát is végezhet.
A gazdasági társaság (Bt., Kkt., Kft.) a vállalkozó munkahelyeként – helyesebben foglalkoztatójaként – működik, de mivel a vállalkozó a tulajdonos is ezért az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan önmagát foglalkoztatja. Ezt nevezik önfoglalkoztatásnak is.
A társas vállalkozói jogviszony a gazdasági társaság megalapításával egyidejűleg jön létre. A társasági szerződésben, alapító okiratban kell feltüntetni, hogy a társaság ügyvezetését a a megjelölt vállalkozó, személy megbízás vagy munkaviszony alapján fogja végezni.
A társas vállalkozás alapítása érdekében ügyvédet kell megbízni a feladattal, de az adózási kérdéseket illetően érdemes előtte adótanácsadó, könyvelő szakember véleményét is kikérni.
Társas vállalkozó adózása
A társas vállalkozói jogviszony esetén a jogszabály szerint – az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan – eltérő járulékalap szerint kell megfizetni havonta a közterheket.
Amennyiben a gazdasági társaság választhatja a KATA szerinti adózást, azzal az előzőek szerinti járulékalap szerinti közterheket nem kell megfizetni.
