A nyugdíjas alkalmazott esetén a jelenlegi jogi szabályozás számos adó és járulékfizetési könnyítést tartalmaz, de ennek hátrányai is lehetnek.
Ki nyugdíjas?
Leegyszerűsítve a nyugdíjas kifejezés azt jelenti, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint saját jogán öregségi nyugdíjas.
A törvény szerinti irányadó nyugdíjkorhatár jelenleg:
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Ebbe a kategóriába tartoznak azok a fenti korhatárt be nem töltött nők is, akik a 40 év szolgálati idő alapján kérték nyugdíjuk megállapítását és folyósítását.
Nyugdíjas alkalmazott foglalkoztatásának hátrányai
2019. január 1-től új szabály, hogy nyugdíjas foglalkoztatása esetén 15% személyi jövedelemadó előleget kell kizárólag vonni a nyugdíjas dolgozó részére kifizetett bérből.
Ez azt jelenti, hogy járulékokat nem kell vonni a bérből és az állami adóhatóság felé megfizetni, hiszen a nyugdíjas a munkaviszonya alapján nem minősül biztosítottnak. Ezek alapján viszont a nyugdíjas munkavállaló 0,5%-os nyugdíjemelésre sem lesz jogosult.
Adózás nyugdíjas alkalmazott foglalkoztatása esetén
Adó és járulék
Amennyiben Szja. törvény vagy a Tao. törvény hatálya alá tartozik vállalkozásunk, akkor arra kell figyelni, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére havonta juttatott jövedelemből 15% személyi jövedelem adó előleget kell levonni.
Nyugdíjas munkavállalók alkalmazása esetén nyugdíj járulékot, egészségbiztosítási járulékokat és a munkaerőpiaci járulékot nem kell levonni. Kizárólag szja előleget kell a kifizetett összegből vonni 2019. január 1-jét követően. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a 0,5%-os nyugdíjemelést sem kérhetik mostantól a nyugdíjas munkavállalók évente az előző évi jövedelmük alapulvételével.
Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás
A 19,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót és a 1,5% szakképzési hozzájárulást a nyugdíjas vállalkozó jövedelme után nem kell megfizetni.
Kisvállalati adó – KIVA
A KIVA törvény hatálya alá tartozó kifizető társas vállalkozás a 13% KIVA-t nem kell megfizesse a nyugdíjas munkavállaló részére juttatott jövedelem után mivel az a KIVA szerinti adóalapba ez a jövedelem nem tartozik bele.
Nyugdíjas alkalmazott és nem nyugdíjas munkavállaló bérét terhelő adók és járulékok összehasonlítása
| Munkavállalók adója és járulékai 2019. | |||
| Járulékalap | Nem nyugdíjas | Nyugdíjas | |
| minimál bér | 149 000 | kifizetett összeg után | |
| garantált bérminimum | 195 000 | ||
| személyi jövedelem adó előleg | kifizetett összeg 100% | 15% | 15% |
| természetbeli egészség biztosítási járulék | kifizetett összeg 100% | 4% | – |
| pénzbeli egészség biztosítási járulék | kifizetett összeg 100% | 3% | – |
| munkaerőpiaci járulék | kifizetett összeg 100% | 1,5% | – |
| nyugdíjjárulék | kifizetett összeg 100% | 10% | – |
| szociális hozzájárulási adó | kifizetett összeg 100% | 19,5% | – |
| szakképzési hozzájárulás | kifizetett összeg 100% | 1,5% | – |