A nyugdíjas alkalmazott esetén a jelenlegi jogi szabályozás számos adó és járulékfizetési könnyítést tartalmaz, de ennek hátrányai is lehetnek.

Ki nyugdíjas?

Leegyszerűsítve a nyugdíjas kifejezés azt jelenti, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt betöltötte és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint saját jogán öregségi nyugdíjas.

A törvény szerinti irányadó nyugdíjkorhatár jelenleg:

  • 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
  • 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

Ebbe a kategóriába tartoznak azok a fenti korhatárt be nem töltött nők is, akik a 40 év szolgálati idő alapján kérték nyugdíjuk megállapítását és folyósítását.

Nyugdíjas alkalmazott foglalkoztatásának hátrányai

2019. január 1-től új szabály, hogy nyugdíjas foglalkoztatása esetén 15% személyi jövedelemadó előleget kell kizárólag vonni a nyugdíjas dolgozó részére kifizetett bérből.

Ez azt jelenti, hogy járulékokat nem kell vonni a bérből és az állami adóhatóság felé megfizetni, hiszen a nyugdíjas a munkaviszonya alapján nem minősül biztosítottnak. Ezek alapján viszont a nyugdíjas munkavállaló 0,5%-os nyugdíjemelésre sem lesz jogosult.

Adózás nyugdíjas alkalmazott foglalkoztatása esetén

Adó és járulék

Amennyiben Szja. törvény vagy a Tao. törvény hatálya alá tartozik vállalkozásunk, akkor arra kell figyelni, hogy a nyugdíjas munkavállaló részére havonta juttatott jövedelemből 15% személyi jövedelem adó előleget kell levonni.

Nyugdíjas munkavállalók alkalmazása esetén nyugdíj járulékot, egészségbiztosítási járulékokat és a munkaerőpiaci járulékot nem kell levonni. Kizárólag szja előleget kell a kifizetett összegből vonni 2019. január 1-jét követően. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a 0,5%-os nyugdíjemelést sem kérhetik mostantól a nyugdíjas munkavállalók évente az előző évi jövedelmük alapulvételével.

Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

A 19,5%-os mértékű szociális hozzájárulási adót és a 1,5% szakképzési hozzájárulást a nyugdíjas vállalkozó jövedelme után nem kell megfizetni.

Kisvállalati adó – KIVA

A KIVA törvény hatálya alá tartozó kifizető társas vállalkozás a 13% KIVA-t nem kell megfizesse a nyugdíjas munkavállaló részére juttatott jövedelem után mivel az a KIVA szerinti adóalapba ez a jövedelem nem tartozik bele.

Nyugdíjas alkalmazott és nem nyugdíjas munkavállaló bérét terhelő adók és járulékok összehasonlítása

Munkavállalók adója és járulékai 2019.
Járulékalap Nem nyugdíjas Nyugdíjas
minimál bér 149 000 kifizetett összeg után
garantált bérminimum 195 000
személyi jövedelem adó előleg kifizetett összeg 100% 15% 15%
természetbeli egészség biztosítási járulék kifizetett összeg 100% 4%
pénzbeli egészség biztosítási járulék kifizetett összeg 100% 3%
munkaerőpiaci járulék kifizetett összeg 100% 1,5%
nyugdíjjárulék kifizetett összeg 100% 10%
szociális hozzájárulási adó kifizetett összeg 100% 19,5%
szakképzési hozzájárulás kifizetett összeg 100% 1,5%