Az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozás egyszemélyes tulajdonosa és tagja, folyamatos gazdasági, üzleti tevékenységet végző magánszemély. Egyéni vállalkozóvá válni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szabályozza működését, indítását és megszüntetését.
Egyéni vállalkozó
- magyar állampolgár, EU más tagállamának állampolgára, szabad mozgás és tartózkodási engedéllyel Magyarországon rendelkező személy,
- 18. életévét betöltötte, nem áll gondnokság alatt,
- büntetlen előéletű, közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
Egy magánszemélynek egy egyéni vállalkozása lehet.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozásával kapcsolatos kötelezettségeiért korlátlan mögöttes felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás vagyonán túl, a magánszemély vagyonával is felel a vállalkozásából keletkező kötelezettségeiért.
A korlátlan felelősség miatt az egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak már nem lehet korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni vállalkozó jogállás mellett a magánszemély nem lehet betéti társaság beltagja, vagy közkereseti társaság tagja egyidejűleg. Betéti társaság kültagja és korlátolt felelősségű társaság tagja ugyanakkor egyéni vállalkozó magánszemély lehet.
Nem egyéni vállalkozó
- a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
- a szolgáltató állatorvosi tevékenység,
- az ügyvédi tevékenység,
- az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység,
- a közjegyzői tevékenység,
- az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
Választható jövedelem utáni adózási formák
- személy jövedelem szerinti tételes költségelszámolás szerinti adózás,
- személy jövedelem szerinti átalányadózás,
- kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás,
- egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás (2019-től nem választható).
Kinek ajánlott egyéni vállalkozást indítani?
Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbben elindítható és megszüntethető vállalkozási forma. Nincs szükség hozzá ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirathoz. Nem kell az indításhoz a cégbírósági eljárás, ügyvédi díj költségeit sem kifizetnünk. A havi adókon, járulékokon kívül legfeljebb egy jó könyvelőt érdemes megkeresni, aki kezében biztonságban érezhetjük vállalkozásunk könyvelési, adóbevallási teendőit.
Egyéni vállalkozás elindításának menete:
Az egyéni vállalkozás elindítása most már csak ügyfélkapu regisztrációt igényel. Az ügyfélkapu nyitását a kormányhivatalokban, kormányablakokban intézhetjük. Ennek során a magyarorszag.hu (ügyfélkapu) felülethez kapunk felhasználónév és jelszó segítségével hozzáférést.
Az ügyfélkapura belépve a webes ügysegéd elektronikus kormányablakon keresztül számtalan okmányirodai ügyet intézhetünk el. Itt található az egyéni vállalkozás indításához szükséges menüpont is.
Székhely megadása
Székhelynek olyan címet kell megadni a webes felületen, aminek tulajdonjogával vagy székhelyként történő használati jogával rendelkezünk. A kormányhivatal a vállalkozás elindítását követően a székhely használat jogát valószínűleg ellenőrizni is fogja. Ha mi vagyunk a kizárólagos tulajdonosai a székhelynek azt a tulajdoni lappal tudjuk igazolni. Amennyiben nem saját, vagy nem kizárólag saját tulajdonú az ingatlan, akkor a székhely használati jogát a tulajdonos, tulajdonos társak hozzájáruló nyilatkozatával, bérleti szerződéssel, vagy ingyenes használati szerződéssel tudjuk a hatóság felé igazolni.
Tevékenységek bejelentése
A vállalkozás ténylegesen folytatni kívánt tevékenységének megadása előtt érdemes utána járni, hogy bejelenteni kívánt tevékenység engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött-e. Ha igen, akkor a szükséges engedélyt, bejelentés igazolást mindenképp be kell szereznünk, mivel ezt is ellenőrzi a hatóság később.
Főtevékenységnek azt a tevékenységet kell bejelenteni mindig, amelyből várhatóan a legtöbb árbevételünk fog származni. Persze ettől függetlenül más tevékenységeket is végezhetünk és bejelenthetünk a vállalkozás indításakor.
Adószám
Amennyiben korábban más ok miatt magánszemélyként már rendelkeztünk adószámmal, akkor itt lehetőségünk van azt megadva egyéni vállalkozóként tovább használni. Adószámot válthattunk ki korábban pl. ingatlan bérbeadás, vagy őstermelői tevékenység gyakorlása miatt. Egyszerre csak egy adószámunk lehet. Az adószám nem tévesztendő össze a 8-cal kezdődő és 10 számjegyű adóazonosító számmal.
Az adószám formailag az alábbiak szerint néz ki: 12345678-9-10
Vállalkozói igazolvány
Vállalkozói igazolvány igénylésére van lehetőség, de nem kötelező igényelni. Ez egy papír alakú nyomdai úton előállított igazolvány, amely az egyéni vállalkozás működését igazolja.
Ma már a kormányablak által küldött „igazolás” is megfelelő a vállalkozás működésének igazolására pl. nyomtatványboltokban számlatömb vásárlása esetén.
Általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozat
A webes ügysegédben az egyéni vállalkozás indításakor nyilatkoznunk kell, hogy ÁFA törvény szempontjából „áfásak” vagy „áfa alanyi mentesek” kívánunk lenni. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan nem nyilatkozunk, akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd vevőinkre, kuncsaftjainkra áthárítanunk. Az összeget viszont nekünk az állami költségvetésbe havonta meg kell fizetni áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg. 12 millió forint éves árbevételig választhatjuk az alanyi mentes áfa szerinti adózást. Ez esetben a „nettó” összeget számlázzuk ügyfeleinknek. Az áfával nem kell bajlódnunk. Év közben kezdő vállalkozó a 12 millió forint naptári napokra időarányosan számított összegéig számlázhat áfa mentesen.
Jövedelem adózás – SZJA, KATA
A vállalkozás indulásakor a webes ügysegéd segítségével eldönthetjük, hogy a már fentebb felsorolt jövedelemadózási lehetőségek közül melyiket választjuk.
A személyi jövedelem adózás szerint lehetőségünk van tételes és átalányadózást választani. A másik lehetőség induláskor a kisadózó vállalkozások tételes (KATA) adója alá történő bejelentkezés.
Ezekkel kapcsolatosan fontos jelölni azt is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszony (jogviszony) mellett leszünk egyéni vállalkozók, vagy „főállás”-ban leszünk egyéni vállalkozók. Mind a szja törvény alá tartozó egyéni vállalkozó, mind a KATA-s egyéni vállalkozó havonként fizetendő adója szempontjából fontos.
Aki heti 36 órát elérő munkaviszony mellett lesz egyéni vállalkozó kevesebb adót és járulékot kell, hogy fizessen majd a későbbiekben, hiszen munkaviszonyában a munkáltató a kötelező adókat és járulékokat már megfizeti utána.
Iparűzési adó
Az egyéni vállalkozó a helyi adó törvény szerint alanya az induláskor az iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz induláskor az egyéni vállalkozónak be kell jelentkeznie 15 napon belül. Erre a célra az illetékes települési önkormányzat honlapjáról általában le tudunk tölteni bejelentkezési adatlapot.
KATA jövedelemadózás választása esetén lehetőségünk van egyszerűsített módon fizetni az iparűzési adót egyéni vállalkozóként.
Kamarai tagság
Az egyéni vállalkozó, amely főtevékenysége alapján nem tartozik az agrárkamara törvény hatálya alá, tehát nem mezőgazdasági tevékenységet végez, a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik.
Agrárkamarai tagságra kötelezettek: őstermelő, az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá a földművesként nyilvántartott személy.
Gazdasági kamarai tagságra kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki nem agrárkamarai tagságra kötelezett.
A kamarai tagsághoz az egyéni vállalkozás indítását követően 60 napon belül a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamaránál be kell jelentkezni. Az online regisztráció a kamarák honlapján megtalálható. A kamarai regisztráció mellett évente 5.000 forint kötelező tagsági díjat kell fizetni a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamara megadott számlaszámára minden év március 31-éig.