Vállalkozási forma és adózás kiválasztása fontos kérdés vállalkozás indítása előtt. Ennek fontosabb eldöntendő megválaszolandó kérdéseit szedtük össze.

Vállalkozási forma kiválasztása

Egyéni vállalkozás (ev.) indítása, szüneteltetése és megszűntetése jóval egyszerűbb, mint egy betéti társaságé. Egyéni vállalkozás a webes ügysegéd nevű kormányzati portál segítségével egy napon belül elindítható néhány kattintással, megfelelő adózás kiválasztásával, székhely, tevékenységi kör megadásával. Egyéni vállalkozónak, ha nem áfás nem kell külön pénzforgalmi számlát nyitnia. Normál lakossági folyószámla is elegendő, amely költségei alacsonyabbak a vállalkozói pénzforgalmi számlákhoz képest. Szüneteltetés esetén nem kell adókat, katát, járulékot fizetni, viszont az egészségügyi ellátás miatt ezen esetben a 7710 forintot kell majd havonta magánszemélyként megfizetni a szünetelés időtartama alatt.

Betéti társaságot (Bt.) (vagy Közkereseti társaság – Kkt.) ügyvéd által ellenjegyzett társasági szerződéssel lehet csak indítani. Az ügyvédi díjak 20-50 ezer forint körül változnak. A cégbejegyzésnek is van egy kb. 10-15 ezer forintos díja. A bt-nek külön bankszámlát kell nyitni és fenntartani, ami szintén többlet költség. A bt jegyzett tőkéje 20-100 ezer forint körüli összeg, melyet a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ezt be lehet fizetni bankszámlára és onnan bármikor kivehető később. Betéti társaságot nem lehet szüneteltetni, csak megszűntetni (egyszerűsített) végelszámolással vagy felszámolással. Ha a bt-nek nincs bevétele a minimum adókat, járulékokat, katát a bt az ügyvezető beltag után azon hónapokban is meg kell majd fizesse.

Korlátolt felelősségű társaság(Kft.) alapításához is ügyvéd által (akár elektronikusan) ellenjegyzett társasági szerződést kell készíttetni. Korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint Ptk. szerint, amelyet legfeljebb két részletben kell társaság rendelkezésére bocsátani. A jegyzett tőke készpénzben vagy valamilyen dolog (ingatlan, vagy ingó tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog stb.) által is rendelkezésre bocsátható (apport). A dolog valós értékéért ez esetben a rendelkezésre bocsátó tag felelőssége fennáll.

Korlátolt felelősségű társaságot sem lehet szüneteltetni, csak megszűntetni (egyszerűsített) végelszámolással vagy felszámolással.

Az ügyvédi díjak, eljárási költségek a betéti társasághoz hasonlóan a korlátolt felelősségű társaság esetében is ki kell fizetni. Míg egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás elindításához ügyvédi szolgáltatás igénybevétele nem szükséges. Ügyfélkapuval rendelkező magánszemély bármikor elindíthatja az egyéni vállalkozást a webes ügysegéd kormányzati portál segítségével.

Jellemző választható vállalkozási formák:

  • egyéni vállalkozó
  • egyéni cég
  • betéti társaság
  • közkereseti társaság
  • korlátolt felelősségű társaság
  • részvénytársaság

Jövedelemadózás kiválasztása – KATA vagy nem KATA?

Egyéni vállalkozás jövedelemadózása

Amennyiben a kata szerinti jövedelemadózást választják a főállású egyéni vállalkozó vagy bt beltag ügyvezető után 50.000 forint katát kell fizetni minden hónapra (hónapot követő 12. napig). Ehelyett választható a 75.000 forintos kata tételes adó is, ami magasabb táppénz, gyed, csed-et jelenthet a későbbiekben a magasabb ellátási alap miatt. A kata terhére családi adó és járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

Amennyiben heti 36 órát elérő munkaviszonya lenne egyéni vállalkozás vagy bt beltag ügyvezető státusz mellett, akkor ezek esetén a kata tételes havi mértéke 25 ezer forint lenne.

A tételes katát minden hónapra meg kell fizetni, amelyben legalább 1 napot is tevékenykedett a vállalkozás. Tehát ha március 31-én kezdi működését, akkor a március teljes hónapra meg kell fizetni az 50.000 forintot.

A tételes kata minden esetben havi 1 millió forint összeg „leadózását” jelenti. Ez több hónapra megfizetett kata esetén összeszámítandó. Tehát ha pl április 6-tól augusztus 24-ig működik a vállalkozás, és emiatt minden hónapra megfizeti az 50.000 forint tételes adót, akkor áprilistól augusztusig 5 hónapra kell megfizetni a tételes adókat és ez 5×1.000.000 Ft = 5 millió forint bevételig leadózott jövedelemnek is fog számítani, független attól, hogy az 5 millió forintot melyik hónapban szerezte. Egyenlőtlenül is befolyhatnak a bevételt jelentő összegek. Az 5 millió forint felett is lehet bevételt szerezni. Azt törvény nem tiltja. Az 5 millió forint feletti összegre 40%  kata adót kell fizetni ezen példa esetén a 2021. február 25-ig benyújtott kata bevallással egyidejűleg.

Ha viszont folyamatosan tevékenykedik áprilistól decemberig az 9 millió forint bevételi határt fog eredményezni. A 9 millió forint feletti összeg esetén kell csak 40% adót fizetni abban az esetben.

Egyéni vállalkozó a kata helyett választhatja az szja szerinti tételes költség elszámolás szerinti vállalkozói adózást és átalányadózást.Ezek esetén a minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetési kötelezettség áll fenn, amely kb. 100.000 forint adó és járulékkiadást jelent havonta.

Egyéni vállalkozás adózási lehetőségei:

Betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság „nyereségadózása”

Betéti társaság esetén a bt beltag ügyvezető munkaviszonyban is foglalkoztatható, akár részmunkaidőben. A Bt kültag is személyes közreműködő lehet, akár ügyvezetőként is. A kültag viszont „csendes társ” is lehet, aki nem végez személyesen tevékenységet a gazdasági társaság vállalkozói tevékenységében. Ő tulajdonképp a taggyűléseken szavazati jogát gyakorolhatja, illetve osztalékra jogosult. A Bt esetén bármely tag (akár egy tag) bejelenthető katásként. Akkor az egész bt katás lesz. Amely tag nincs katásként bejelentve, az csak munkaviszonnyal foglalkoztatható. Olyan verzió is lehet, hogy a felesége bt beltag munkaviszonyban, részmunkaidőben. Egy negyed minimálbéren történő foglalkoztatás esetén, ő utána a teljes foglalkoztatás bér járulékainak és adóinak egynegyedét kellene megfizetni, míg a bt kültag (akár ügyvezető) katásként adózná le a bt jövedelmét, ha máshol van 36 órát elérő jogviszonya, akkor 25 ezer forint tételes adó megfizetésével.

Betéti társaság a kata helyett a társasági adózás illetve a kisvállalati adózás szabályait választhatja. Ezek esetében a havi könyvelés, bérszámfejtés és éves beszámoló elkészítésének, közzétételének többlet adminisztrációs kötelezettsége, és költségeivel kell számolni. Egy Bt könyvelése havi 15.000 forint körül kezdődik.

Korlátolt felelősségű társaság a KATA szerinti adózást nem választhatja! A Kft csak a társasági adózás vagy a kisvállalati adózás (KIVA) szabályai között választhat.

Amennyiben főállású tagként veszünk részt a vállalkozás tevékenységében, a KIVA szerinti adózás kedvezőbb havi adó- és járulékterhelést jelenthet vállalkozásunk számára. Ennek oka, hogy 15,5% szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás helyett mindössze 11% KIVA adót kell a bér és bérjellegű jövedelmek után havonta megfizetni. Ez a kedvezőnek tűnő adózás viszont, ha nem bérben és beruházásokban gondolkozunk, a társasági nyereségadó és osztalékadózás szabályaihoz képest nem sok előnyt generálhat vállalkozásunk számára. Érdemes szakemberrel átbeszélni a két adózás különbségeit, előnyeiket és hátrányaikat mielőtt döntést hozunk.

Gazdasági társaságok adózási lehetőségei:

ÁFA szerinti adózás megfelelő kiválasztása

Évi 12 millió forint árbevétel alatt valóban az alanyi mentesség választása javasolt. A 12 millió forintot naptári napok szerint kell időarányosítani. (Áfa és kata kalkulátor itt található.)

Ez például április 1-jei indulás esetén 9.041.095 forint. Ez naptári naponként és nem havi szinten számítandó, ellentétben a kata havi 1 milliós összeghatárával. Sőt az alanyi adómentességre jogosító értékhatárba nem tartozik bele sok olyan bevétel, ami amúgy a katás bevételi határba beleszámít. Ilyen például a közösségi adóalany, vagy közösségen kívüli személy felé teljesített úgynevezett Áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtás.

Közösségi vagy közösségen kívüli szolgáltatásnyújtáshoz minden esetben a tevékenység megkezdése előtt kérni kell közösségi adószámot. Ez már például az egyéni vállalkozás elindításakor vagy bt alapításakor jelezhető.

Közösségi adószámmal rendelkező adóalany vagy nem adóalany jogi személy felé ÁFA területi hatályán kívüli (ÁFA THK) számlát kell majd kibocsátani a közösségi adószámunk feltüntetésével. Ezt számlázó programokban szokták EU (közösségi) vagy EUK (közösségen kívüli pl. USA, Kanada, Ausztrália) is jelölni. Ez nem alanyi mentes számla lesz, hanem egy speciális áfa státuszú számla. Ez az évi 12 millió (vagyis 9 millió április 1-től) határba nem fog beleszámítani. De például közösségi nem adóalany magánszemélyek felé továbbra is áfa alanyi mentes (AAM) számlát kell majd kiállítani és ez az áfa határba beleszámít.

A közösségi illetve közösségen kívüli ÁFA THK szolgáltatásokról az alanyi adómentes vállalkozás is minden hónapról, amelyben ilyen számla kiállítása történik havi bontásban áfa bevallást (2065) és 20A60-as adatszolgáltatás kell az adóhatóság felé benyújtson.

Fontos információ még, hogy közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatások után (pl. google vagy facebook hirdetés, más közösségi tartalom szolgáltatók) pedig – közösségi adószám megadását követően – ÁFA THK számlát (mentes számlát) kap a vállalkozó, mely után a magyar áfát (27%) szintén havi áfa bevallásban kell bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig.

ÁFA választási lehetőségek:

A KATA adózás és a munkaviszonytól elhatárolás

A KATA választása esetén még fel kell hívjuk mindenki figyelmet arra, hogy 2020-ban a KATA adózás szigorítása, szigorúbb hatósági ellenőrzése várható.

A KATA törvény külön nevesíti a munkaviszonytól való elhatárolást, amit vizsgál az adóhivatal és nem kizárt a vállalkozói szerződés munkaviszonnyá/munkaszerződéssé történő átminősítése az ilyen ellenőrzések eredményeképp.

Mit vizsgál KATA adózás esetén az adóhatóság?

Az adóhatóság ellenőrizheti ezen adónem esetében, hogy nem-e színlelt munkaviszonyt takar egy magánszemély vállalkozóként történő „alkalmazása”. Ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy ha egy KATA-s vállalkozó, vállalkozás egymillió forint feletti összeget számláz egy másik vállalkozó felé egy adott évben, akkor erről mindkét fél köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság felé. Az így tett adatszolgáltatás alapján az adóhatóság az alábbiakat vizsgálja, és amennyiben azok közül egynél több megvalósul, akkor nem tekinti a vállalkozási szerződést munkaviszonynak. A jelenlegi vizsgált kritériumok az alábbiak:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

A velünk, mint kisadózóval vállalkozási szerződéses jogviszonyban lévő vállalkozók adatszolgáltatási kötelezettség miatt is, ha a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást választottuk, a kibocsátott számláinkon minden esetben fel kell tüntetni a „kisadózó” szöveget a számla tetszőleges részén, de jól látható helyen.

A munkaviszonytól való elhatárolás nem katásként – Kit terhel a bizonyítás?

Fontos, hogyha nem a KATA szerinti adózást választjuk egyéni vállalkozásunk vagy betéti társaságunk (vagy közkereseti társaságunk) számára, akkor is vizsgálhatja az adóhatóság a szinlelt vállalkozói szerződés, illetve a leplezett munkaviszony vállalkozói szerződésként színlelését.

A különbség a KATA és a nem katás színlelt jogviszony esetén a bizonyítási kötelezettségben rejlik. Ugyebár a KATA törvény tartalmazza, hogy mit vizsgálhat az adóhatóság kata adózók jogviszonya esetén (1 millió forintot meghaladó partneri kapcsolatoknál), ahogy arról az előző cím során írtunk.

Amíg a KATA törvény szerint a kata adózót (ill. partnerét) terheli a bizonyítás kényszere, hogy az valójában nem munkaviszony mivel legalább két törvényi kritériumot is teljesít a szerződés, addig más adózási formák esetén (tételes szja, átalányadózás, társasági adó, kisvállalti adó – KIVA) a bizonyítási kényszer az adóhatóságot terheli. 

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL