„Üzletszerű gazdasági tevékenység mi lehet?” Kézműves, kreatív termékek készítése vagy otthoni szépségápolási szolgáltatások során felvetődik gyakran a kérdés. Vajon mi minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek? Ez főleg azért kérdés sokakban, mert nem tudják, hogy ezen tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhetik kizárólag vagy adószámos magánszemély adójogi kategória is megfelel-e számukra.

Mi az, hogy „üzletszerű gazdasági tevékenység”?

Szépségipari szolgáltatók (fodrászok, műkörmösök, pedikür, manikür, kozmetika) tevékenységei, valamint kézműves termékeket otthon készítő és online értékesítő személyek gyakran fordulnak ilyen kérdéssel hozzánk.

Üzletszerű gazdasági tevékenység fogalma

Az egyéni vállalkozást is szabályozó Evec. törvény úgy kezdődik, hogy „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet„.

Az Szja. törvény szerint „gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”

Az Szja tv. továbbá azt is mondja, hogy „ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.”

Önálló tevékenység az Szja. törvény szerint:

Az Szja törvény 16. § (1) bekezdése definiálja az önálló tevékenységet:

„Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe.

Ide tartozik különösen:

  • az egyéni vállalkozó,
  • a mezőgazdasági őstermelő,
  • a bérbeadó,
  • a választott könyvvizsgáló tevékenysége,
  • az európai parlamenti, valamint
  • a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.„

Tekintve, hogy a törvény csak egy példálózó felsorolást tartalmaz, tulajdonképp ezeken kívül is lehetnek önálló tevékenységek, önálló tevékenységből származó bevételei a magánszemélynek.

Egyéni vállalkozó az Szja törvény szerint

Az Szja törvény 3. § 17. pontja alapján „Egyéni vállalkozó”:

  1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
    1. az ingatlan-bérbeadási,
    2. a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;
  2. a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
  3. az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
  4. az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
  5. az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
  6. a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében.[/ihc-hide-content]

Szellemi szabadfoglalkozás

Bizonyos tevékenységeket szoktak szellemi szabadfoglalkozásnak nevezni. Ezeket munkaviszony mellett is gyakorolhatjuk. Gyakran ezekre mondják, hogy adószám birtokában szabadon végezhetőek. Jellemző példa erre amikor tanárok, pedagógusok otthon magántanítványokat korrepetálnak, nyelvi vagy más magánórákat adnak magánszemélyeknek.

Szellemi szabadfoglalkozás típikusan:

  • tudományos,
  • oktatói,
  • művészeti,
  • lektori,
  • szerkesztői,
  • jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és
  • az állami projektértékelői jogviszony.

Gazdasági tevékenység az áfa törvény szempontjából

Ide tartozik még és különösen fontos lehet az adószámhoz kötött tevékenység végzése szempontjából az áfatörvény gazdasági tevékenységre és adószám kiváltására vonatkozó rendelkezései.

Az áfa törvény 6. § szerint gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Gazdasági tevékenység körébe tartozik különösen a termelésre, forgalmazásra irányuló ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi tevékenység, valamint az egyéb szolgáltatói tevékenység, ideértve a szellemi szabadfoglalkozásként folytatott tevékenységeket is.

Gazdasági tevékenység az is, ha az adóalany az egyébként a vállalkozásának részét képező, illetőleg a vállalkozása folytatásának eredményeként keletkező vagyont (vagyonrészt) és vagyoni értékű jogot ellenérték fejében hasznosítja.

Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha

  • egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró, jogképes személy vagy szervezet belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott új közlekedési eszközt értékesít belföldön kívülre, de – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi;
  • egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy
    • annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
    • első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év [ezek együtt beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan];
  • egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.

Nem minősül független formában végzett gazdasági tevékenységnek az a tevékenység, amelyet munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végeznek, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában.

Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.

Adószám hiányában végzett adóköteles tevékenység szankciója

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 224. § értelmében a természetes és nem természetes személy adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

Bejelentkezési kötelezettség az Art. szerint

Az Art. 16. §-a alapján az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik.

Adóköteles tevékenységet – az áfa fizetésre nem kötelezett vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel (lásd lentebb) – csak az állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról.

Az adószám kiváltása alóli mentesülés ingatlan bérbeadása esetén

Az áfa törvény 257. §-ában találjuk az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól mentesül eseteit is többek között. Ezek közül a belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezőkre az alábbi mentesítő szabály érvényesül: mentesül az Art. szerinti bejelentkezési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy adóalany, aki kizárólag a 86. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adómentes szolgáltatást nyújt (ingatlan bérbeadás), feltéve, hogy nem él a 88. § (1) bekezdés b) pont szerinti választási jogával és a 257/B. § szerint közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.

Üzletszerű gazdasági tevékenység-e amit végzek?

A fenti kérdést a leírt jogszabályi helyek alapján érdemes körültekintetően mérlegelni és tisztázni adótanácsadó, adószakértő személy megkérdezésével.

Tekintettel a fenti jogszabályi hivatkozásokra, fontos kérdéseket kell megválaszolnunk annak eldöntéséhez, hogy adószámos magánszemélyként ilyen tevékenységet végezhessünk otthonról.

  • Van-e máshol munkaviszonyom, főállásom, amelyet csak kiegészít egy nem rendszeres önálló tevékenységből származó jövedelem (pl. ingó értékesítés)?
  • Rendszeres-e az önálló tevékenységem, amely nyilván bevétel és ezáltal jövedelem szerzésére irányul?
  • Függetelen formában történik-e ez a tevékenységem? Tehát nem valakinek bedolgozva, munkaviszonyt leplező módon folytatom a tevékenységet?
  • Magánszemélyek felé történik-e túlynomó részt a szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés? Amennyiben cégek, vállalkozások felé állítanánk ki számlát, a kifizető cég ezesetben adóelőleg levonására kötelezett ugyanis.

NAV állásfoglalás az adószámos magánszemély és az egyéni vállalkozó közötti különbségről

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 16. § (1)-(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat.
Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely tevékenységek végzése esetén kötelező az egyéni vállalkozói minőség.
Az a körülmény, hogy a magánszemély a gazdasági tevékenységét melyik előbb említett formában végzi, egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető.
Olyan „lista” azonban, mely taxatíve, vagy akár általános jelleggel meghatározná a csak egyéni vállalkozás keretében végezhető tevékenységeket, nem áll rendelkezésre.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a tevékenységvégzés során elért bevétel nagyságrendje sem befolyásolja, hogy mely formában végezhető a tevékenység, tehát nincs összeghatárral meghatározva, hogy meddig végezhető adószámos magánszemélyként a tevékenység.
Az adózói státusz megválasztásakor az egyéb, nem adójogi jogszabályok előírásaira, illetve korlátozásaira kell figyelemmel lenni, ezek egyrészt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec. tv.), másrészt azok a jogszabályok, amelyek az adott tevékenység végzésének kereteit határozzák meg.
Az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése szerint „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”

A gazdasági tevékenység és a vállalkozási tevékenység fogalmai a tartalmi jegyek (üzletszerűség, rendszeresség) tekintetében átfedik egymást és ezek végzését az adójogszabályok nem kötik meghatározott formához. Tehát vállalkozóként elismert forma az is, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét azzal, hogy az Art. korábban említett 16. § (2) bekezdése alapján természetesen adószámot kell kérnie. Ezt erősíti meg az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 1. § (2) bekezdés c) pontjában található rendelkezés is, melynek értelmében: „… önálló vállalkozónak kell tekinteni többek között az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt.”

A fentieket is figyelembe véve az állami adóhatóság nem lehet jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy a vállalkozó milyen formában működjön, illetve nem „minősíthet át” vállalkozókat adószámos magánszemélyből egyéni vállalkozóvá. Álláspontunk szerint az adózó által választott vállalkozási forma felülbírálására az Art. 1. § (7) bekezdése sem ad felhatalmazást. [Erre nincs is szükség, hiszen az adójogszabályok mindkét formát képesek kezelni:
– az áfa ebből a szempontból semleges, az adókötelezettséget a vállalkozási forma nem befolyásolja,
– a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás körében pedig külön szabályokat találunk az egyéni vállalkozók, illetve az adószámos magánszemélyek (önálló tevékenységet folytató-, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedő magánszemélyek) kötelezettségeit illetően.] A választás joga tehát a magánszemélyt illeti meg: a döntés során figyelembe kell vennie az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költség-elszámolási, adóalap-megállapítási, és járulék-fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adókötelezettségek megállapítása során eltérő szabályok érvényesülnek az egyéni vállalkozóként, illetve adószámos magánszemélyként tevékenységet folytató adózóknál, illetve a kötelezettségek teljesítésének módja is eltérő lehet például abban az esetben, ha az ellenértéket Art. szerinti kifizetőnek nem minősülő személytől szerzi meg a magánszemély.
Abban az esetben, pl., ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége az adóelőleg mellett, a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési (a továbbiakban: szocho-fizetési) kötelezettség megállapítása is, a járulékok levonása, megfizetése, illetve a szocho-fizetési kötelezettség teljesítése. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségek teljes köre terheli a foglalkoztatót, amely kötelezettségek megállapítása során a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell eljárnia.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (jellemzően megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, illetve felhasználási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy, akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér).
A levelében említett tevékenységek (újságcikkek, tanulmányok készítése) kapcsán felmerülhet, hogy felhasználási szerződést kötnek a felek. Felhasználási szerződés esetén másként alakul a járulékalap megállapítása.

Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

Tehát ebben az esetben a járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell csak figyelembe venni.

Ugyanis nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.
[Jogszabályi hivatkozás: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tb. tv.) 13. § (5) bekezdés, 28. §, 32. § c) pont]

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.
[Tb. tv. 42. § (1) bekezdés]

A járulék- és szocho-fizetési kötelezettség megállapításánál ugyanakkor jelentősége van annak, hogy a magánszemély az adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként történő tevékenységvégzés mellett dönt, jelentősége van az általa választott adózási módnak és vállalkozóként történő tevékenységvégzés esetén annak is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik, mivel ez esetben vállalkozóként nem vonatkoznak Rá a minimum járulék- és szocho-alap utáni fizetési kötelezettséget előíró rendelkezések.

A levelében leírt információk (Magyarországon fennálló heti 36 órás munkaviszony) alapján feltételezzük –, hogy a magánszemély továbbra is Magyarországon minősül biztosítottnak. Ennek megfelelően az említett tevékenységekből származó jövedelmei után is Magyarországon keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

A levelében említette, hogy külföldről is származhat jövedelme a magánszemélynek, így, ha adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét, akkor az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmüket.
A Tb. tv. 87. §-a tartalmazzaa magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utáni járulékkötelezettség megállapításának, valamint a bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésének szabályait. A kötelezettségek teljesítésére a Tb. tv. 87. §-ban foglalt rendelkezések alapján kerülhet sor.

A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás bejelentkezési kötelezettségének a 23T201INT adatlap benyújtásával adószám-kéréssel tesz eleget. A külföldi vállalkozás helyett eljárhat annak pénzügyi képviselője, valamint adózási ügyvivője, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja is. A természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és -bevallási kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni (a 23T1041INT, 2308INT jelű nyomtatványokon). A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni.

A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szocho-fizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni.
Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén, ha biztosítási jogviszony nem áll fenn a felek között, akkor járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor a keletkező jövedelem után szocho-fizetési kötelezettség ebben az esetben is felmerül.

Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén a tevékenységből származó bevétel önálló tevékenységből származó bevételt képez. Ilyen esetben a jövedelemszámítás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16-20 §-ai alapján történhet. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása attól függően történik, hogy a tételes költségelszámolás módszerét, vagy a 10% költséghányad alkalmazását választja az adózó.
(Jogszabályi hivatkozás: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés, Szja tv. 16. §)

Az Szja tv. Ön által említett 16. § (1) bekezdése valóban csak példaként sorolja fel az önálló tevékenységnek minősülő tevékenységeket, köztük magát az egyéni vállalkozót is, így az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység is önálló tevékenységnek minősül.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az alkalmazott adózási mód megválasztására vonatkozó döntést az adózónak kell meghoznia, mivel annak megítélése, hogy számára melyik adózási mód választása a legkedvezőbb, annak milyen előnyei, hátrányai vannak az ő tekintetében kizárólag az összes körülmény ismeretében ítélhető meg. Javasolt lehet könyvelésben, adózásban jártas könyvelő, adótanácsadó segítségét kérni, aki valamennyi ismert körülmény alapján segít meghozni az adózási mód megválasztására vonatkozó lehető legjobb döntést.
A jövedelem megállapításával, illetve a felmerülő kötelezettségekkel kapcsolatban további információkat olvashat az adóhatóság honlapján (NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)) elérhető információs füzetekben.

A tevékenység végzéséhez kapcsolódó, adózást érintő tudnivalókkal kapcsolatosan szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi információs füzeteket:

1. Bejelentkezés a NAV-hoz: adószám és adóazonosító jel kiváltása
2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása
3. Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége
14. Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak
18. A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
24. Bevallási, adófizetési információk
32. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben
33. NAV Infóvonal (A NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszere)
49. A szociális hozzájárulási adó
99. Kisadózó vállalkozók tételes adója (kata)

Az információs füzetek elérési útvonala: Információs füzetek – 2023 – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Amennyiben az információs füzetek tanulmányozását követően további kérdéseik merülnek fel, akkor javasoljuk, hogy hívják az adóhatóság Infóvonalát, ahol a munkatársaink szívesen állnak rendelkezésükre. Az Infóvonal a 1819-es számon hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16.00 óráig, pénteken 8.30-tól 13.30-ig hívható.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL