Ügyvezető jogviszonya – megbízás vagy munkaszerződés?

Ügyvezető jogviszonya, járulékfizetési kötelezettsége gyakori kérdés betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság alapításakor vagy később, ha a bevételek csökkennek. Bt, Kkt, Kft ügyvezető tagja tagi jogviszonyban, munkaszerződéssel vagy megbízási jogviszony keretében láthatja el vezető tisztségviselő feladatait illetve működhet személyesen közre a társaság tevékenységében. Ennek kérdése, lehet-e módosítani egy jogviszonyt, gyakran előkerül olyan helyzetekben mikor a társaság bevételei csökkennek. De mit lehet tenni? Lássuk a lehetőségeket…

Ügyvezető jogviszonya

A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

Vezető tisztségviselő, a jogi személy képviselete

A Ptk. több pontja részletezi a jogi személy ügyvezetőjével, vezető tisztségviselőjével szemben támasztott kritériumokat.

„3:29. § [A jogi személy törvényes képviselete]

(1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el.

(2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

(3) A vezető tisztségviselő köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni.”

„3:21. § [Az ügyvezetés fogalma és a vezető tisztségviselői megbízatás keletkezése]

(1) A jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.

(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

(3) A jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személyek esetén a jogi személy alapítói választják meg, nevezik ki vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

3:22. § [A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok]

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.”

Összesítve a fentieket megállapíthatjuk, hogy a társaság vezető tisztségviselője, ügyvezetője:

• a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint –
• megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el,
• a jogi személy első vezető tisztségviselőit a jogi személy létesítő okiratában kell kijelölni,
• a jogviszony formáját nem kötelező a létesítő okiratban (társasági szerződés) megjelölni,
• a jogviszony jellegét a társasággal kötött megállapodás rögzíti, ami módosítható a társasággal kötött új megállapodás szerint (taggyűlési döntést igényel)

Ügyvezető jogviszonya – megbízás vagy munkaviszony?

Társas vállalkozó (tagsági jogviszony)

A Tbj. törvény 4. § d) pontja alapján társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.

A fentiekből megállapíthatjuk, hogy betéti társaság, közkereseti társaság és korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja:

1. társas vállalkozó (tagsági jogviszony): ha a tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik
2. társas vállalkozó az ügyvezető: ügyvezetési tevékenységet nem munkaviszony alapján látja el

Társas vállalkozás természetes személy tagja ügyvezetői feladatait:

• társas vállakozóként, ha ügyvezetői feladatit megbízási jogviszonyban látja el
• munkaviszony keretében is elláthatja a társaság ügyvezetői feladatait.

Társas vállalkozás természetes személy (nem ügyvezető) tagja ténylegesen és személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében:

• társas vállalkozói jogviszonyban,
• munkaszerződés alapján munkaviszonyban,
• megbízási szerződés alapján megbízási jogviszonyban. 

Fontos figyelemmel lenni a biztosítási jogviszonyok hierarchiájára is többes jogviszony esetén. Erről bővebben itt olvashatsz.

Ügyvezető jogviszonya esetén adó és járulékfizetési kötelezettsége

Az ügyvezetői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tagok (megbízási szerződés alapján) után, valamint a nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködő tagok után a társas vállalkozókra irányadó Tbj. szabályok szerinti minimum járulékokat kell megfizetnie vállalkozásnak.

Munkaviszony alapján közreműködő akár ügyvezető, akár nem ügyvezető tagok esetén a munkszerződés szerint meghatározott bruttó bér (akár részmunkaidő) szerinti adókat és járulékokat kell megfizetnie a vállalkozásnak.

A megbízási szerződés vagy munkaviszony alapján nem ügyvezetőként, személyesen közreműködő tagok után csak a megbízási szerződés vagy munkaszerződés szerint kifizetett (bruttó) juttatások után keletkező adót- és járulékokat kell megfizetni. Ők ugyanis nem minősülnek társas vállalkozónak a Tbj. törvény szerint.

A kisadózó vállalkozás (KATA) tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Erről bővebben ebben a cikkben olvashatsz. (Betéti társaság és közkereseti társaság 2022. szeptermber 1. óta nem lehet katás! – a szerk.)

Ügyvezető, társas vállalkozó jogviszonyának helyes megállapítása

Szakmai berkekben is osztott vélekedés, hogy ugyan Társasági szerződésben (Alapító okiratban) meg kell jelölni induláskor az ügyvezetés jogcímét, hogy azt munkaviszony vagy megbízási szerződés keretében látja el, de az későbbiek során a Társasági szerződés (alapító okirat) módosítása nélkül is megváltoztatható a legfőbb szerv döntésével (határozat).

A társas vállalkozó biztosítási jogviszonyának megállapítása (eldöntése) során a Tbj. 4. § 21. pontból kell kiindulni.

Négy féle jogviszonyt lehet alapvetően megkülönböztetni egy Bt., Kkt., Kft. esetén, ha a társas vállalkozás vezető tisztségviselőjét, tulajdonosának szerepét nézzük:

• ügyvezetés = Tbj. 4. § 21.5. alapján társas vállalkozó (2.)
• munkaviszony vagy megbízási jogviszony = Tbj. 6. § (1) a.) vagy f.) (4.)
• személyes közreműködés nem megbízás és nem munkaviszony alapján = Tbj. 4. § 21.1. alapján társas vállalkozó (3.)
• csendestárs = nincs jogviszony, maximum osztalékot vesz fel (1.)

Most ezeket mutatjuk be részletesen:

1. „Csendes társ” lehet, aki csak törzstőkét tulajdonol és legfeljebb osztalékot vesz fel. Őt semmilyen jogcímen nem kell bejelenteni. Osztalék, osztalékelőleg számfejtésekor van havi 08-as bevallás rá.
2. Ügyvezető lehet: tulajdonos a cégben vagy nem tulajdonos a cégben („külső” ügyvezető)
   1. Ha tulajdonos is az ügyvezető, akkor sok esetben azt személyesen közreműködőnek mondják, de erről megoszlanak a vélemények. Pl. ez a cikk azt mondja, hogy az ügyvezetés nem személyes közreműködés: https://www.vallalkozo.info/jog/kkt-bt-mit-jelent-a-szemelyes-kozremukodes 
      Viszont itt bejön az ő esetében a Tbj. 4. § 21.5., miszerint: a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül. Magyarul ő is társas vállalkozó lesz! 1451 kóddal kell a T1041-es nyomtatványon jelenteni, vagy ha munkaviszony melletti akkor 1452, ha nappali tanulmány melletti társas vállalkozó akkor pedig 1454 a kódja.
   2. Ha az ügyvezető külső személy, nem tulajdonos a cégben, akkor a munkaviszony (kód: 1101) vagy megbízási jogviszony (kód: 1202) lehet.
3. Személyes közreműködés – na ez a klasszikus társas vállalkozói jogviszony (Tbj. tv. 4. § 21.1.) , amikor valaki csak tulajdonos a cégben, nem ügyvezető és mégis munkát végez: személyesen közreműködik a cég érdekében, a cég tevékenységében részt vesz. Lehet kültag, vagy beltag Bt esetén. Kft, Kkt esetén „csak” tagokról beszélünk. (A Kft tag a Bt kültaggal, míg a Kkt tag a Bt beltaggal esik felelősségi szempontból egy megítélés alá, amúgy itt a biztosítási jogviszony megítélése során nincs jelentősége.) Őket 1451/1452/1454 kóddal jelentjük be szintén, mint az 1. pontban is láttuk. (Ha nem nyugdíjas, mert az ugye nem jelentjük be T1041-en, csak havi 08-as megy a tagi jövedelemről!)
4. A személyes munkavégzést nem tag, nem ügyvezető végzi. Ez a klasszikus munkaviszony, vagy megbízási jogviszony. Magyarul alkalmazottak, bedolgozók stb. Ezt tagokra is lehet alkalmazni. Tehát lehet olyan, hogy nem 1451-gyel jelentünk be egy nem ügyvezető, de tulajdonos személyt, hanem közvetlenül munkaszerződést vagy megbízási szerződést köt vele az ügyvezető és 1101-gyel, vagy 1202-vel lesz bejelentve szerződés típusától függően.

Biztosítási jogviszonyok hierarchiája