Többes katázás megszűnése és megoldási lehetőségek 2021-től

A „többes katázás” az egynél több vállalkozásban kisadózóként közreműködés köznyelvben elterjedt neve. 2021-től megszűnt ez a lehetőség. Milyen más lehetőségeink vannak a többes katázás helyett? Cikkünk a többes katázás megszűnését és a jogszabályok alapján fennmaradó lehetőségeket veszi sorra.

Mi az a többes katázás? – Többes katázás 2013-tól

A jogszabály 2020. december 31-ig hatályos szövege lehetőséget adott arra, hogy egyidejűleg több vállalkozásban is kisadózóként tevékenykedjünk, illetve működjünk személyesen közre figyelemmel persze a Ptk. rendelkezéseire is. Például katás egyéni vállalkozásunk mellett még lehetőségünk volt 2020. év végéig betéti társaság kisadózó kültagjaként személyesen tevékenykedni a gazdasági társaság érdekében.

A Kata törvény szerint az alábbi vállalkozások választhatják a kisadózást:

• az egyéni vállalkozó,
• az egyéni cég,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
• az ügyvédi iroda.

A Ptk. szerint nem lehetünk egyidejűleg több helyen korlátlanul felelősek. Az egyéni vállalkozó, a betéti társaság beltagja, az egyéni cég és közkereseti társaság tagja korlátlanul felel a vállalkozás kötelezettségeiért, tartozásaiért. Viszont egyéni vállalkozás, egyéni cég, közkereseti társasági tagság mellett korlátlan számú betéti társaság kültagja lehetünk a Ptk. szabályai szerint.

A KATA tv. egyértelműen meghatározza, hogyan lesz kisadózó egy vállalkozás:

• egyéni vállalkozás magát, egyéni cég az egyszemély tagját kell bejelentse kisadózóként,
• betéti társaság, közkereseti társaság bármely, legalább egy tagját kell bejelentse kisadózóként (hogy ne veszítse el kisadózó státuszát elég mindig egy fő kisadózóként bejelentve legyen egyidejűleg, de több is lehet)

Kata tv. 7. § (1) a szerint az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.

A kisadózóként be nem jelentett és személyesen közreműködő tagok csak és kizárólag munkaviszonyban lehetnek bejelentve. Személyesen közreműködésnek számít a Kata tv. 7. §-a szerint különösen az ügyvezetőség is, tehát ha társasági szerződésben ügyvezetőként tüntettük fel a kültagot, akkor őt (is) kisadózóként vagy munkaviszonnyal, de be kell jelentsük az adóhatóság felé. Kizárólag a nem ügyvezető ún. csendes társakat nem kötelező bejelenteni a hatóság felé.

Kata tv. 7. § (2) A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni.

Mit is jelent ez? Azt jelenti, hogy betéti társaság (közkereseti társaság) tagja, ha személyesen közreműködik (dolgozik, ügyvezetősködik) akkor nem lehet megbízási jogviszonyban társas vállalkozó (Tbj.-vel ellentetétben). Ennek lehetőségét a fenti bekezdés kizárja.

Többes katázás esetén fizetendő „KATÁK”

Amennyiben a példánál maradva katás egyéni vállalkozásunk mellett egy kisadózó betéti társaság ügyvezető kültagja is vagyunk ott is választhatjuk a kata fizetést. Feltételezve, hogy ezen két jogviszonyunk mellett heti 36 órát elérő munkaviszonnyal nem rendelkezünk. Ez esetben mindkét helyen meg kell fizetnünk a tételes adót, az egyik helyen főállású kisadózóként a tételes 50 ezer forintot (választható 75 ezer forint), a másik helyen pedig a 25 ezer forint katát kell megfizetni havonta. Az, hogy a két jogviszony közül melyiket tekintjük „főállásnak” a mi döntésünk és ezt akár havonta módosíthatjuk is a későbbiekben. A kata tv. 2. § 8. pont g) szerint ugyanis nem főállású kisadózó többek között az aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

Hogyan szűnik meg a többes katázás 2021-től?