Tartós betegség adókedvezménye a jogszabályi elnevezés szerint személyi kedvezmény. Mindenki jogosult adójából kedvezményre, akinek a jogszabályban szereplő és igazolt tartós betegsége, súlyos fogyatékossága áll fenn tulajdonképp a diagnosztizálás dátumától. Ez az adókedvezmény az igazolás szerinti kezdő évtől (hónaptól) vehető igénybe. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy önellenőrzéssel a korábbi évek adóját is vissza lehet igényelni az elévülési határidőn – öt vagy legfeljebb 6 éven – belül.
A családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, négy gyermekes anyák kedvezménye mellett ez is egy adókedvezmény fajta a személyi jövedelemadó kedvezmények rendszerében.
Tartós betegség adókedvezménye igénybevételére jogosító betegségek
Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet tartalmazza tételesen a BNO kódokat. A BNO kódok azon súlyos fogyatékosságnak minősülő súlyos betegségeket jelölik, amelyek alapján személyi jövedelemadó kedvezményre lehetünk jogosultak. A BNO kód kereső itt is kereshető formátumban megtalálható.
A tartós betegségre tekintettel a kezelőorvos állítja ki az adókedvezményre jogosító igazolást, ami szükséges a bevallások/önellenőrzések elkészítéséhez. (A NAV-nak megküldeni nem kell a bevalláshoz csatolva. Kizárólag az adókedvezmény igénybevételének esetlegesen felmerülő ellenőrzése – jogkövetési vizsgálat – esetén szükséges azt a NAV útmutatása szerint részükre megküldeni.)
Fontos viszont arra figyelni, ha a betegség később kezdődött és/vagy nem véglegesen állt fenn, akkor az érintett hónapokra jár, járhat az adókedvezmény és vehető igénybe utólag is önellenőrzés keretében. Az orvosi vélemények esetén a betegség kezdete minden esetben az a nap lesz, amikor panaszainkkal először orvoshoz fordultunk, még abban az esetben is, ha mi magunk már korábban tapasztaltunk a betegségre utaló tünetet, és esetleg ezt az orvos is megemlíti a kortörténetben. Az orvos által kiállított igazoláson szerepelnie kell a „betegség kezdete” dátumnak, amelytől az adókedvezmény igénybe vehető, de ez a dátum hiába korábbi, mint 2017. év, az adó elévülés szabálya miatt csak 2017. évtől vehető figyelembe már csak az idei évben.
A NAV tájékoztató 10. oldalán található leírás egyértelműsíti az Szja törvény 29/E. § (4) bekezdését, miszerint: „A kedvezmény a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. A fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás tartalmazza. A személyi kedvezmény a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjában vehető először figyelembe. Ha fogyatékos állapot ideiglenes, akkor a személyi kedvezmény utoljára a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető figyelembe.”
„Ha a magánszemély rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági
támogatásban részesül, akkor a kedvezmény minden olyan hónapra jár, amikor
a járadékot, ellátást folyósítják. A kedvezményre való jogosultságot az ellátásról
szóló határozattal lehet igazolni.”
Adókedvezményt kizárólag adóköteles jövedelméből levont személyi jövedelemadója terhére lehet, akár 5 évre (6 évre) visszamenőleg érvényesíteni.
2025. december 31-ig a 2019. évi bevallás még önellenőrzéssel javítható! Ezek alapján 2019., 2020., 2021., 2022., 2023. és 2024. évi bevallások (összesen legfeljebb 6 év) javíthatóak, módosíthatóak önellenőrzés keretében, ha és amennyiben az orvosi igazolás szerint 2018-ban vagy korábban fennállt a betegsége és az végleges. A 2024. évi adókedvezményt 2025. május 20-ig igényelhetjük vissza normál módon. Május 20-át követően önellenőrzés javítás keretében érvényesíthető utólag már ezen adóévi kedvezmény is kizárólag.
A 2025. évi adókedvezmény évközi érvényesítéséhez a munkáltató, kifizető felé a NAV oldaláról is letölthető személyi kedvezmény igénylő nyomtatványt szükséges eljuttatni, csatolva a munkáltató által kért további dokumentumok másolatát is. Célszerű ezt a nyilatkozatot 2025. január 20-a előtt eljuttatni a munkáltatóhoz, kifizetőhöz a januári bérszámfejtés előtt!
Ki illet meg a tartós betegség adókedvezménye még?
Fontos, hogy az is jogosult adókedvezményre / adóalapkedvezményre, aki a kormányrendeletben foglalt betegségek helyett rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. (Szja tv. 29/E. § (2) bekezdés)
„Súlyosan fogyatékos magánszemélynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.”
A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet szerint:
Rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül. A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.
A fogyatékossági ellátás szabályai a Fot. tv.-ben és kapcsolódó Rendeletben találhatóak:
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
- látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
- halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
- halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
- értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
- állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
- helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),
- a súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
- hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes
- állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
- és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
Betegségek adókedvezmény igénybevétele szempontjából
A NAV oldalán is fellelhető tájékoztató is felsorol néhány gyakori, kedvezményre jogosító betegséget:
„Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány:
- hallási fogyatékosság
- látási fogyatékosság
- mozgásszervi fogyatékosság
- elzáródást okozó érbetegségek
- súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
- veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
- emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.”
Amennyiben ilyen betegséggel rendelkezünk, akkor arról a kórházi zárójelentés és ambuláns dokumentumok alapján a kezelő szakorvos, vagy a háziorvos is kiállíthatja azt az igazolást, amely alapján az adóhatóság igazoltnak fogadja el a súlyos fogyatékosság adókedvezményét. Ilyen igazolást itt is letölthettek.
Érdemes a jegyzéket ellenőrizni, amennyiben tudjuk, hogy tartós betegségben szenvedünk és eddig nem vettünk igénybe személyi kedvezményt. Önellenőrzés útján – igazolás birtokában – adótanácsadó szakemberünk segítségével visszamenőleg is igénybe veheted az adókedvezményt és az adóhatóság az adót visszatéríti.
Bővült a betegségek köre, amelyek után igénybe vehető a személyi kedvezmény
Bővült a betegségek köre, amelyek után igénybe vehető a személyi kedvezmény – tájékoztatott róla a NAV közleményében.
2023. július 1-től
- a méh bizonyos típusú rosszindulatú daganatos betegségei, illetve
- a légzőszervek egyes rosszindulatú daganatos betegségei
esetén is érvényesíthető személyi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre.
A kedvezmény visszamenőleg is igénybe vehető az újonnan listára került betegségek esetén az 5 éves, általános elévülési időn belül, de legfeljebb az orvosi igazolás időpontjától. Vagyis ha a betegséget öt éven belül diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.
A személyi kedvezményről bővebben a 73. számú információs füzetben olvashat.
Milyen jövedelem terhére vehető igénybe az adókedvezmény?
Az adókedvezmény / adóalapkedvezmény csak a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelme és ezután megfizetett adójából vehető igénybe pl.:
- munkabér esetén a bérből éves szinten levont személyi jövedelemadó (a kedvezmények figyelembevétele után fennmaradó és ténylegesen megfizetett adó),
- bérjellegű adóköteles más jövedelmek (CSED, GYED, álláskeresési támogatás stb.)
- egyéni vállalkozó esetén a „kivét” összege után fizetett személyi jövedelemadó (tehát a tb járulékalap után, ha tételes költségelszámoló egyéni vállalkozóként tevékenykedünk),
- átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az adóköteles jövedelem, mint személyi jövedelemadó alap után megfizetett adó terhére érvényesíthető.
Katás (kisadózó) egyéni vállalkozók ezt a kedvezményt a többi adóalapkedvezményhez hasonlóan nem tudják a tételes kata adó terhére igénybe venni!
Elkülönülten adózó jövedelmek adójából nem vehető igénybe a kedvezmény pl.:
- vállalkozói osztalékalap, osztalék adója,
- egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelemadója,
- részvény árfolyamnyereség,
- ingatlan eladás jövedelme,
- ingó eladás jövedelme,
- az előzőek esetén fizetett szociális hozzájárulási adóból sem vehető igénybe.
Személyi kedvezmény összege 2025-ben és a korábbi adóévekben
- 2024-ben a minimálbér (290 800 Ft) egyharmadának száz forintra kerekített összegével (96 900 Ft) lehet csökkenteni az adóalapot és ennek a 15%-a az adó összege: 14.535 Ft havonta
- 2024-ben a minimálbér (266.800) egyharmadának száz forintra kerekített összegével (88.900 Ft) lehet csökkenteni az adóalapot és ennek a 15%-a az adó összege: 13.335 Ft havonta
- 2023-ben a minimálbér (232.000) egyharmadának száz forintra kerekített összegével (77.300 Ft) lehet csökkenteni az adóalapot és ennek a 15%-a az adó összege: 11.595 Ft havonta
- 2022-ben a minimálbér (200.000) egyharmadának száz forintra kerekített összegével lehet csökkenteni az adóalapot és ennek a 15%-a az adó összege: 10.005 Ft havonta
- 2021-ben a minimálbér (167.400) egyharmadának száz forintra kerekített összegével lehet csökkenteni az adóalapot és ennek a 15%-a az adó összege: 8.370 Ft havonta
- 2020-ban a minimiálbér 161.000 forint 5%-a: 8050 forint havonta,
- 2019-ben a minimálbér 149.000 forint 5%-a: 7450 forint havonta,
- 2018-ban a minimálbér 138.000 forint 5%-a: 6900 forint havonta,
- 2017-ben a minimálbér 127.500 forint 5%-a: 6375 forint havonta,
- 2016-ban a minimálbér 111.000 forint 5%-a: 5550 forint havonta,
- 2015-ben a minimálbér 105.000 forint 5%-a: 5250 forint havonta,
- 2014-ben a minimálbér 101.500 forint 5%-a: 5075 forint havonta.
2020. december 31-ig adókedvezményként működött (és nem adóalap-kedvezményként) a személyi kedvezmény amely a mindenkori minimiálbér 5%-a havonta.
Tartós betegség adókedvezménye miatti önellenőrzés
Amennyiben súlyos fogyatékosságot jelentő tartós betegségünkről orvosi papírjaink megvannak és adóhatóság által elfogadott igazolást háziorvosunk kiállítja nekünk, akkor a betegség kezdétől visszamenőleg igénybe tudjuk venni a személyi kedvezményt. Az önellenőrzés elkészítésében érdemes szakemberhez fordulni. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján kedvezményes díjazásért elkészítjük a jogszabályi lehetőségek szerint 5 évre visszamenőleg személyi jövedelemadó bevallásaitok önellenőrzését.
Amennyiben az év végéig (2023. december 31-ig) elkészítetted az szja bevallások önellenőrzését az 5 év (2023. május 20-a után 6 év, magyarázatot lásd lentebb) alatt visszaigényelhető személyi kedvemény maximális összegeivel az alábbi adóvisszatérítésre lehetsz jogosult:
- 2025-ben 14.535 Ft/hó, évi 174.420 Ft (önellenőrizhető: 2031. 12. 31-ig)
- 2024-ben 13.335 Ft/hó, évi 160.020 Ft (önellenőrizhető: 2030. 12. 31-ig)
- 2023-ban 11.595 Ft/hó, évi 139.140 Ft (önellenőrizhető: 2029. 12. 31-ig)
- 2022-ben 10.005 Ft/hó, évi 120.060 Ft (önellenőrizhető: 2028. 12. 31-ig)
- 2021-ben 8.370 Ft/hó, évi 100.440 Ft (önellenőrizhető: 2027. 12. 31-ig)
- 2020-ban 8.050 Ft/hó, évi 96.600 Ft (önellenőrizhető: 2026. 12. 31-ig)
- 2019-ben 7.450 Ft/hó, évi 89.400 Ft (önellenőrizhető: 2025. 12. 31-ig),
- 2018-ban 6.900 Ft/hó, évi 82.800 Ft (elévült: 2024. 12. 31-én, nem önellenőrizhető),
- 2017-ben 6.375 Ft/hó, évi 76.500 Ft (elévült: 2023. 12. 31-én, nem önellenőrizhető),
- 2016-ban 5.550 Ft/hó, évi 66.600 Ft (elévült: 2022. 12. 31-én, nem önellenőrizhető),
- 2015-ben 5.250 Ft/hó, évi 63.000 Ft (elévült: 2021. 12. 31-én, nem önellenőrizhető),
- 2014-ben 5.075Ft/hó, évi 60.900 Ft (elévült: 2020. 12. 31-én, nem önellenőrizhető!).
2021-től a személyi kedvezmény rendszere átalakult személyi adóalapkedvezménnyé. Összegét tekintve nem változik a ténylegesen igénybe vehető adókedvezmény, csak nem adóban, hanem adóalapban kell kalkulálnivele. Korábban a minimálbér 5%-a volt az ADÓkedvezmény, 2021-től pedig a minimálbér 33%-a lett az ADÓALAPkedvezmény.
Art. 202. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülése]
(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
203. § [Az adómegállapításhoz való jog elévülésének meghosszabbodása]
(1) Az adómegállapításhoz való jog elévülése hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás vagy az adatbejelentés késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra.
(2) Az önellenőrzés bevallása – ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik – az adómegállapításhoz való jog elévülését megszakítja.
Amennyiben adókiutalást kértünk önellenőrzés keretében, mivel utólag – valamilyen oknál fogva – adókedvezményt érvényesítettünk például, az elévülési idő ezen bevallások esetén „újraindul”. Ebből eredően, ha más adókedvezmény, adóvisszatérítés miatt – amúgy főszabály szerint már elévült bevallásra – már adtunk korábban be önellenőrzést, ismételt önellenőrzéssel azok az évek is szerencsés esetben még önellenőrizhetőek.
A tartós betegség adókedvezménye kiutalásának határideje az Art. 64. §-a szerint
Az Art. 64. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság a természetes személy jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított harminc napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március elsejétől utalja ki.
Fontos szabály még, hogyha e határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben adóellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat véglegessé válásától kell számítani.
A jogszabályban szereplő „nap” mindig naptári napot jelent, ha nem nevesíti külön, hogy „munkanap”. Önellenőrzés esetén az adóévet követő március 1-én általában túl vagyunk, tehát a 30 naptári nap az irányadó. Az adóhatóság sok esetben a visszajáró adót csak a 30. naptári napon utalja ki. Ha viszont az hétvégére esik, akkor a megelőző munkanapon teljesül és jóváírásra kerül a bevallásban feltüntetett bankszámlánkon az összeg.
Tartós betegség adókedvezménye 2025-ben
2025-ben a tartós betegség adókedvezménye havonként a 290 800 Ft minimálbér 33,333%-a száz forintra kerekítve. Ez 96 900 Ft forint adóalap csökkentést jelent. Ennek a 15% személyi jövedelemadója: 14.535 forint adókedvezményt eredményez havonta. Az éves adóalapkedvezmény 2025-ben: 1 162 800 Ft. Adóforintokra átszámítva ez 174.420 Ft.
2025. január 1-et követően már csak a 2019. évi szja bevallásra nyújtható be önellenőrzés az 5 éves elévülési időre tekintettel! (A 2019. évi bevallási határidő 2020. május 20. volt. Az adóév utolsó napja 2020. december 31-től az 5 év 2025. december 31-én telik le.)
Amennyiben az adókedvezményre jogosító igazolást a 2024. évi SZJA bevallásunk beadási határideje – 2025. május 20-a – előtt kézhez kaptuk és visszamenőleg tudjuk vele érvényesíteni az adókedvezményt, akkor a 2024. évi szja bevallásunkat még normál módon, kiegészítve az adókedvezménnyel tudjuk (tudtuk) beküldeni. A megelőző 5 év (2019, 2020, 2021, 2022, 2023. évek) pedig önellenőrzés keretében módosítható utólag 2024. december 31-ig.
Viszont, ha az adókedvezményre jogosító igazolásunkat csak a 2024. évi szja bevallásunk benyújtása, tehát 2025. május 20-a után kaptuk csak meg, akkor összesen 6 évet szükséges önellenőrzés keretében módosítanunk utólag, az adókedvezményre jogosító igazolás szerinti betegség 2019. évnél korábbi kezdete esetén. Ebben az esetben 2024. december 31-ig a 2019., 2020., 2021., 2022., 2023. és a 2024. évet érintő személyi jövedelemadó bevallásunkat is önellenőrizni kell!
Adóbevallása elkészítésével, önellenőrzés készítésével kapcsolatban keress minket bizalommal!
A személyi kedvezményre jogosító tartós betegségek BNO kódjai megtalálhatóak ebben a cikkben, vagy a jogszabály mindenkor hatályos szövegében itt.
A kedvezménnyel kapcsolatos gyakori kérdéseket itt gyűjtöttük össze ebben a cikkben.
A személyi kedvezménnyel kapcsolatos orvosokat érintő adatszolgáltatási kötelezettségről itt olvashatsz.
A tartós betegség adókedvezménye legfontosabb tudni valóit itt találhatóak.