A szociális hozzájárulási adó törvény új szabályt alkalmaz a vállalkozók nyeresége után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső korlát vagy felső határ számítására. Az új fizetési korlát a korábbi egészségügyi hozzájárulás felső határa helyett alkalmazandó 2019. óta.
Szociális hozzájárulási adó felső korlát (felső határ) szempontjából beszámító jövedelmek:
- A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem. (pl. munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terhelte.)
- A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.
- Az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.
- A vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
- Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §].
- Az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §].
- Az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §].
- Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.
Amennyiben az 1-8. pontokban felsorolt jövedelmek adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ), akkor a 4-8. pontoban szereplő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Szociális hozzájárulási adó felső korlát alakulása
Ha az adott évben szocho adófizetési felső határt már a fentiek szerint kapott jövedelmeink után már megfizettük, akkor az alábbi jövedelemhatár elérése után az adott évben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnünk a 4-8. pontba eső jövedelmek után.
- 2025-ben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 6.979.200 Ft (24-szer 290.800 Ft) – Ez a 13% adóval számolva 907 296 Ft adó felső korlátot jelent
- 2024-ben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 6.403.200 Ft (24-szer 266.800 Ft) – Ez a 13% adóval számolva 832 416 Ft adó felső korlátot jelent!
- 2023-ben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 5.568.000 Ft (24-szer 232.000 Ft) – Ez a 13% adóval számolva 723.840 Ft adó felső korlátot jelent!
- 2022-ben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 4.800.000 Ft (24-szer 200.000 Ft) – a minimálbér és minimum járulékokkal kapcsolatos cikkünket a linkre kattintva találod! Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a szociális hozzájárulási adó összege 2022-ben már csak 13%! – Ez a 13% adóval számolva 624.000 Ft adó felső korlátot jelent!
- 2021-ben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 3.864.000 Ft (24-szer 161.000 Ft)* Ez a 15,5% adóval számolva 598.920 Ft adó felső korlátot jelent!
- 2020-ban a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 3.864.000 Ft (24-szer 161.000 Ft) Ez a 15,5% adóval számolva 598.920 Ft adó felső korlátot jelent!
- 2019-ben a szociális hozzájárulási adófizetés felső határa 3.576.000 Ft, amibe beszámít az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem is! (24-szer 149.000 Ft) Ez a 17,5% adóval számolva 625.800 Ft adó felső korlátot jelent!
*Miért épp a 2021. január 1-ei minimálbérrel számolunk, ami megfelel a 2020. évi minimálbérnek? Ennek okát a Szocho. törvény 34. §-ában találjuk. A törvény szerint minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. A kivétel szabályokba az tartozik csak, ha a törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említ minimálbért. Ezen esetkben a minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege. De ennek semmi köze nincs a szocho felső korlát számításához, tekintve, hogy az általános szabály.
A kifizető felé az osztalékot szerző magánszemélynek az osztalékról hozott döntéskor egy nyilatkozatot kell tennie ezzel összefüggésben. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyévben a személyi jövedelemadó köteles jövedelme eléri-e a minimálbér 24-szeresét. Ha nem éri el, akkor annak összégéről, hogy mennyi jövedelmet vegyen figyelembe a kifizető. Az osztalék fizetés esetén fizetendő szociális hozzájárulási adó felső korlátra vonatkozó nyilatkozat mintát itt és itt is találhattok. De ezeket érdemes aktualizálni a jelenlegi adóévre.
Az alábbi jövedelmek mentesülhetnek a szociális hozzájárulási adó fizetés alól:
- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – társas vállalkozásokból kivont jövedelem,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- az osztalék [Szja tv. 66. §] – társas vállalkozás osztaléka, osztalékelőlege; vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §] – egyéni vállalkozás osztaléka
- osztalék
- a számviteli szabályok szerint osztalékként meghatározott jövedelem;
- a kamatozó részvény kamata;
- a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
- az alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama;
- a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
- a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg;
- a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által az alapítványi vagyon hozamainak terhére a kedvezményezett magánszemély részére juttatott vagyoni érték
- osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel
- osztalék
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme – külföldi illetőségű előadóművészek jövedelme.
A KATA szerint adózott jövedelem nem számít bele a szocho adó felső határ szabályba!
A KIVA szerint adózott jövedelmek beleszámítanak a szocho adó felső határ számítási szabályba tekintve, hogy a személyi jövedelemadó köteles kifizetések beleszámítanak.
SZOCHO felső korlát (új szabály 2019-től) vs. EHO felső határa (régi szabály 2018-ig)
Példa. 1.
Egyéni vagy társas vállalkozóként 300.000 Ft kivét/tagi jövedelem után fizetjük meg havonta szociális hozzájárulási adót és vonjuk le a járulékokat. Ezalatt egy másik társaságból pedig 1.000.000 Ft osztalékot veszünk fel. Összehasonlítva a régi és új szocho adó illetve eho fizetési felső határ szabályt az alábbi adófizetési kötelezettségünk lesz a kapott osztalék után.
| SZOCHO szabály | EHO szabály | |
| Jövedelem/kivét | 300 000 | 300 000 |
| Jövedelem 12 havi | 3 600 000 | 3 600 000 |
| Felső korlát számítás | Szocho adó alap | Eg.bizt járulék |
| 3 600 000 | 252 000 | |
| Felső korlát | Minimálbér X 24 | Eg.bizt.járulék 450.000 |
| 3 576 000 | 450 000 | |
| Osztalék | 1 000 000 | 1 000 000 |
| Osztalék adója (szocho/eho) | 0 | 140 000 |
| Osztalék szja | 150 000 | 150 000 |
Példa. 2.
Garantált bérminimum alapján munkaviszonyban dolgozó ügyvezető (tag) 195.000 Ft jövedelem után fizeti meg havonta szociális hozzájárulási adót és a járulékokat. Míg egy másik társaságból pedig 1.000.000 Ft osztalékot vesz fel. Összehasonlítva a régi és új szocho adó illetve eho fizetési felső határ szabályt az alábbi adófizetési kötelezettség keletkezik a kapott osztalék után.
| SZOCHO szabály | EHO szabály | |
| Jövedelem/kivét | 195 000 | 195 000 |
| Jövedelem 12 havi | 2 340 000 | 2 340 000 |
| Felső korlát számítás | Szocho adó alap | Eg.bizt járulék |
| 2 340 000 | 163 800 | |
| Felső korlát | Minimálbér X 24 | Eg.bizt.járulék 450.000 |
| 3 576 000 | 450 000 | |
| Osztalék | 1 000 000 | 1 000 000 |
| Osztalék adója (szocho/eho) | 216 300 | 140 000 |
| Osztalék szja | 150 000 | 150 000 |