Számviteli beszámoló elkészítésére és közzétételére kötelezett minden a számvitelről szóló törvényben felsorolt gazdálkodó, gazdasági társaság és egyéb szervezet. A számviteli beszámoló elkészítésének határideje főszabály szerint a tárgyévet követő év május 31-ig napja.

Ki kötelezett a számviteli beszámoló elkészítésére?

A számviteli törvényből kiolvasható, hogy mely gazdálkodók és szervezetek kötelesek a törvény szerinti beszámoló elkészítésére és közzétételére. A számviteli beszámolók alapnyilvántartása gazdasági társaságok esetén (Bt, KKt, Kft) minden esetben a kettős könyvelés szabályai szerint készül. Ez alól kivételek a kisadózó (katás) betéti társaságok és közkereseti társaságok. Az ő esetükben a bevételi nyilvántartás vezetése elegendő és beszámolót sem kell készíteniük.

Számviteli beszámoló készítésére kötelezettek

A gazdasági társaságok főszabály szerint számviteli beszámoló benyújtására és közzétételére kötelezettek.

A számviteli törvényben felsorolt beszámoló készítésére kötelezett egyéb szervezetek

  1. az egyesület, az alapítvány,
  2. a köztestület, a közalapítvány,
  3. a lakásszövetkezet, a társasház,
  4. az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
  5. a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
  6. a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
  7. a közös jogkezelő szervezet,
  8. a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
  9. a víziközmű társulat,
  10. az egyházi jogi személy,
  11. a befektetési alap, az egyéb alapok,
  12. a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
  13. a magánnyugdíjpénztár,
  14. az önkéntes nyugdíjpénztár,
  15. az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
  16. a közraktár, valamint
  17. a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.

Az egyéb szervezetek esetén külön kormányrendelet szabályozza a számviteli beszámoló készítésének különös szabályait. Az egyéb szervezetek esetében az egyszeres könyvelés szabályait akkor lehet alkalmazni, ha éves bevétele két egymást követő évben az 50 millió forintot nem haladja meg. Ennek átlépése esetén kettős könyvvitel szabályaira kell áttérnie a következő évtől.

Kinek nem kell beszámolót készítenie?

  • az egyéni vállalkozónak, magánszemélyeknek (egyéni ügyvéd stb.)
  • a kata szerint adózó (kisadózó)
    • Betéti társaságnak,
    • Közkereseti társaságnak és
    • ügyvédi irodának
  • a bíróságon nem bejegyzett egyéb szervezeteknek.

Számviteli beszámoló készítése és közzététele

A számviteli beszámoló készítése a fentiek szerinti esetekben kötelező. Viszont a közzététel módjában is vannak eltérések, attól függően, hogy az adott szervezet, gazdálkodó hol van nyilvántartva.

A cégbíróságon nyilvántartott gazdasági társaságok, amelyek a számviteli beszámolójuk közzétételére kötelezettek, azoknak az Igazsgágügyi Minisztérium erre a célra létrehozott e-beszámoló honlapján kell beszámolóikat feltölteniük a május 31-ei határidőig. A beszámolók feltöltésével most már egyidejűleg megvalósul a közzététel (Igazságügyi Minisztérium) és letétbe helyezés (székhely szerinti cégbíróság), tehát azt nem kell külön a cégbíróságnak is megküldeni.

A közzététel és letétbehelyezés már díjmentes régóta, így ennek külön díja nincs, nem kell gazdasági társaságok beszámolója esetén ilyet megfizetni.

A számviteli beszámoló típusai

A gazdálkodók alapvetően 4 különböző beszámoló közül választhatnak, de a törvény előírja, hogy melyik beszámolót milyen feltételek teljesülése esetén választhatja, illetve azt is hogy milyen feltételek teljesülése esetén nem választhatja az adott gazdálkodó.

Beszámolók típusai:

  • éves beszámoló
  • egyszerűsített éves beszámoló
  • összevont (konszolidált) éves beszámoló
  • egyszerűsített beszámoló
  • mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló

Az éves beszámoló az ún. főszabály alól bizonyos adatok értékhatára alatt egyszerűsített beszámoló készítési lehetőségeket enged meg a törvény.

Egyszerűsített éves beszámoló (Számv. tv. 9. § (2))

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Itt is vannak kivételek és nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót befektetési vállalkozás, pénzügyi holdingvállalkozás.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló (Számv. tv. 9. § (6))

Egyszerűsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 6. § (5) bekezdés szerinti kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően (mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló) is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

Egyéb szervezetek szabályai

Az egyéb szervezetek esetén az egyszeres és kettős könyvvitel, továbbá az egyszerűsített és éves beszámoló készítésének értékhatárait a kormányrendelet szabályozza.

Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket:

  • a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
  • az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege a 2400 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A fentieket a teljes igénye nélkül gyűjtöttük össze. A konszolidált beszámoló készítési kötelezettségtől kezdve, az IFRS szabályai szerint beszámolót készítőkre még számtalan kiegészítő szabály vonatkozik a törvényben.

A könyvvizsgálati kötelezettség

A számviteli törvény X. fejezete foglalkozik a könyvvizsgálati kötelezettséggel. A 155. § szerint a könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló e törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

A törvény szerint kötelező a könyvvizsgálat – a 155. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

2008. óta nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
  • az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

A fentiekből következik, ha bármely feltételt már vállalkozásunk nem teljesíti akkor a társaság tulajdonosai által megválasztott, kijelölt könyvvizsgálónak kell a számviteli beszámolót ellenőriznie, jelentést készítenie és záradékkal ellátnia.