Az ÁFA törvény szerint minden árbevételről számla vagy nyugta kibocsátási kötelezettsége van az eladónak, szolgáltatónak néhány kivételtől eltekintve.

Számla vagy nyugta kibocsátás szabályai

Mentesülés a számlakibocsátási kötelezettség alól

  1. termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása az Áfa törvény 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól (tárgyi adómentes szolgáltatások), feltéve, hogy az ügylet teljesítését tanúsító okirat kerül kiállításra, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylat,
  2. a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri (nyugtát bocsát ki);
  3. a légi személyszállítás nyújtása a 105. § szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

Nem lehet nyugtát kibocsátani számla helyett

  1. egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;
  2. az a) pont alá nem tartozó személy (pl. magánszemély), szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Nyugtakibocsátási kötelezettség

Abban az esetben, ha a fentiek szerint mentesülünk a számlakibocsátási kötelezettség alól, kötelesek vagyunk a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Nyugta helyett viszont minden esetben adhatunk számlát is. Ebben az esetben mentesülünk a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól (online pénztárgépi nyugta).

A fentiekből jól látszik, hogy mikor bocsáthatunk ki számlát vagy nyugtát vásárlóink ill. szolgáltatásunkat igénybe vevők rszére. Ha annak eldöntése sikerült, hogy egy adott termékértékesítésről számlát vagy nyugtát kell kibocsátanunk a számla vagy nyugta alaki kellékeit is fontos végigvenni, hogy pontosan minek kell szerepelnie a kiállított bizonylaton, hogy a jogszabályi előírásoknak megfeleljen.

Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés

Nyugtakibocsátási kötelezettség alól az alábbi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén mentesülsz:

  1. sajtótermék értékesítés;
  2. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújtás;
  3. kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás.

Számla kötelező adattartalma

  1. a számla kibocsátásának kelte;
  2. a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
  3. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
  4. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
    • adószáma,
    • adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették,
    • feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra az áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
  5. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
  6. az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  7. a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítés időpontját, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől (későbbi pénzügyi teljesítés, előleg számla esetén);
  8. a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, az Áfa tv. XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
  9. az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  10. az alkalmazott adó mértéke;
  11. az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését a törvény kizárja;

Speciális kötelező tartalmi elemek számlák esetén

  1. az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
  2. adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  3. a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
  4. új közlekedési eszköz §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
  5. a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, az Áfa tv. XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
  6. a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, az Áfa tv. XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
  7. pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma,
  8. „kisadózó” kifejezést, amennyiben vállalkozásod a Kisadózók tételes adója (KATA) alá tartozik.

Számlával egy tekintet alá eső okirat

A számla vagy nyugta érvénytelenítése (sztornózás) esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot vagyunk kötelesek kiállítani. Ez típikusan hibás teljesítés esetén vagy a bizonylat hibás kiállítása esetén fordul elő. Hibás teljesítés pl. az áru nem a vevő hibájából elromlik, eltörik vagy eláll a vevő a vásárlástól stb.

Ezesetben a számlával egy tekintet alá eső okiratnak az alábbi kötelező adattartalma van:

  1. az okirat kibocsátásának kelte;
  2. az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
  3. hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
  4. a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

Nyugta kötelező adattartalma

  1. a kibocsátásának kelte;
  2. a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
  3. a kibocsátó (eladó) adószáma, valamint neve és címe;
  4. a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

Kapcsolódó cikkek:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL