Az áfa törvény felsorolja azokat a tevékenységeket, melyekre nem kell alkalmazni az áfa számítás szabályait, vagyis tárgyi adómentesség illeti meg áfa tekintetében. Ezen szolgáltatások áfa mentesen végezhetőek, számlázhatóak.

A tárgyi adómentesség a törvényben úgy szerepel, hogy „adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel” (áfa tv. 85. §) és „adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel” (áfa tv. 86. §).

Tárgyi adómentes tevékenységek áfa szempontjából például:

  • postai szolgáltatás;
  • sérült- és betegápolás, kapcsolódó szállítás;
  • humán-egészségügyi szolgáltatások; emberi szövet, anyatej, vér értékesítése;
  • biztosítás;
  • hitel, pénzkölcsön nyújtása;
  • banki folyószámla szolgáltatás;
  • postai bélyeg, illetékbélyeg;
  • szerencsejáték szolgáltatások;
  • beépített ingatlan értékesítése, ha már eltelt 2 év a használatba vételi engedély jogerőssé válása és az értékesítés időpontja között;
  • beépítetlen ingatlan (kivéve építési telek);
  • ingatlan bérbeadása

A tárgyi áfa mentes árbevételed nem számít bele a 12 millió forintos áfa alanyi mentességre vonatkozó értékhatár számításába a letöbb esetben. Néhány kivétel sajnos akad. Abban az esetben, ha ezen tevékenységeid nem számítanak bele az alanyi adómentes keretbe az azt fogja jelenteni, hogyha alanyi mentességet választottál, mellettük ezen tárgyi adómentes tevékenységeidből bármennyi árbevételed származhat. A 12 millió forintos alanyi mentes értékhatár számításánál kizárólag a nem tárgyi adómentes árbevételeidet kell figyelembe venni. (Az áfa területi hatályán kívüli, vagy áfás pl. tárgyi eszköz értékesítésből származó bevételeidet sem kell figyelembe venni.)

Nézzük meg kicsit pontosabban mit jelent ez, mi az ami nem számít bele az alanyi adómentes keretünkbe!

Az áfa tv. 188. § (3) bekezdésében találjuk az alanyi adómentes értékhatár összegét (12 millió forint) és azt, hogy mik azok a tevékenységek: termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások, melyek nem számítandóak bele a 12 millió forintos keretösszegbe.

Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem számítandó be:

  • az adóalany vállalkozásában
    • tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
    • immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
  • tárgyi eszköznek nem minősülő új közlekedési eszköz EU-n belüli közösségi értékesítése,
  • tárgyi eszköznek nem minősülő „új” beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése
    • első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy
    • első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,
  • tárgyi eszköznek nem minősülő építési telek (telekrész) értékesítése,
  • a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,
  • a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,
  • az Áfa tv. XIV. fejezetben szabályozott mezőgazdasági jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

Mint a fenti felsorolásból is látható a 85. § és 86. §-okban felsorolt (tárgyi) adómentes termékek és szolgáltatások többsége az alanyi adómentességre jogosító felső határba nem számítandóak bele, de a 86. § (1) bekezdésből sajnos ez csak az a)-g) pontokra vonatkozik. Mit is jelent ez?

Ez azt jelenti, hogy a 86. § (1) h)-m) pontjai viszont beleszámítanak az alanyi adómentes keretünkbe, akkor is ha azok önmagukban adómentesek.

  • h) a postai bélyeg értékesítése, az illetékbélyeg és más, fizetési kötelezettség teljesítésére, hatóság által kibocsátott bélyeg, jegy,
  • i) a szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása,
  • j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
    • ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy
    • jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése Étv. szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év;
  • k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;
  • l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása;
  • m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése (…)

A felsoroltak közül a leggyakrabban előforduló kérdést, kételyt vagy bizonytalanságot az ingatlanértékesítés és az ingatlanbérbeadás okozza a gyakorlatban. (A többi tevékenység magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként sem túl gyakori.)

Aki adószámos magánszemélyként, magánszálláshely szolgáltatást nyújtó magánszemélyként, mezőgazdasági őstermelőként és / vagy egyéni vállalkozóként is áfa köteles termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végez továbbá emellett magánszemélyként pl. hosszú távú saját tulajdonú ingatlanbérbeadási tevékenységet szeretne végezni, gyakran szembesül azzal, hogy

hogyan is kell megállapítani az alanyi adómentes értékhatárt?

Mivel a magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő stb. egy adóalany és egy adószámmal rendelkezik, az esetükben az alanyi adómentesként számlázott (de amúgy adóköteles) és teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítésük bevételéhez hozzáadódik az ingatlanbérbeadásból (eladásból) származó bevételünk is, akkor is ha a vállalkozói tevékenységüket egyéni vállalkozóként, az ingatlanbérbeadást pedig magánszemélyként teljesítik. (Látszólag elkülönülten…)

Ha az alanyi adómentes keretüket év közben akár az (tárgyi) adómentes – de az alanyi adómentes határba beszámító – tevékenység miatt átlépjük, az adóhatósághoz ezt be kell jelenteni 15 napon belül. A korábban alanyi adómentes, de amúgy áfa köteles tevékenységüket áfával növelten kell számlázniuk, míg az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés és Áfa tv. 86. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek – a 86. § (1) bek. h)-m) pontokba tartozók is – továbbra is adómentesen kerülnek kiszámlázásra. (Hisz azuk tárgyukban adómentesek. Kivétel szabály persze itt is van, de ebbe most ebben a cikkben nem megyünk bele: Lakás bérbeadás adókötelessé tétele Áfa tv. 88. § (1) bekezdés)

Viszont, ha nincs olyan alanyi adómentesként végzett tevékenységünk, ami az ingatlanbérbeadás miatt „kieshetne” az adómentesség köréből ezáltal, hanem csak és kizárólag tárgyában adómentes tevékenységet – pl. ingatlanbérbeadást – végzünk, akkor az alanyi adómentes értékhatár meghaladása számunkra irreleváns. Alanyi adómentes keretünk (12 millió forint) igazából akkor is betelhetne pusztán ingatlanbérbeadásból származó bevételeinkkel, de mivel áfa köteles (27%-os áfás) tevékenységet nem végzünk így sok jelentőssége nincs. Ilyen esetben érdemes induláskor a kizárólag adómentes tevékenységet jelölni az áfanyilatkozaton.

Kapcsolódó cikkek:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL