Lakás bérbeadása magánszálláshely szolgáltatásként rendkívül népszerű napjainkban, amit airbnb vagy más online rendszereken keresztül hirdetnek meg. (airbnb, booking.com, trivago, szallas.hu)

Jelen cikkünkben a lakás szálláshelyként történő bérbeadásának adózásáról kívánunk átfogó képet nyújtani amennyiben szeretnéd azt magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként ilyen módon hasznosítani.

Szálláshely-szolgáltatás beindításának lépései lakás bérbeadása esetén

  1. Először is fontos annak eldöntése, hogy az állami adóhatóság felé az egyéb szálláshely-szolgáltatást milyen adózási módon jelentjük be:
    • (adószámos) magánszemélyként vagy
    • egyéni vállalkozóként adjuk bérbe stb.
  2. Turizmusfejlesztési hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is fogja a bevételeinket terhelni.
  3. A szálláshely üzemeltetési tevékenységet a települési önkormányzatoknál (Budapesten kerületek) be kell jelenteni (igazgatási iroda).
  4. Az ingatlan szerinti települési önkormányzatnál is be kell jelentkezni az idegenforgalmi adó (Budapesten a kerületek szedik) miatt, hiszen azt mi fogjuk a vendégektől beszedni és bevallani, befizetni a település felé (adóügyi iroda).
  5. Regisztrálni se felejtsünk el a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ weboldalán, mivel itt is minden hónapban adatszolgáltatási kötelezettségünk van 2020. január 1. óta. A szálláshelyet az NTAK-nál minősítetni is kell.

Lakás bérbeadás adózásának lehetőségei

  1. magánszemélyként személyi jövedelemadó törvény szerint tételes átalányadózás
  2. magánszemélyként személyi jövedelemadó törvény szerint önálló tevékenység
  3. egyéni vállalkozóként vállalkozói jövedelemadózás szerint
  4. KATA adózást választó egyéni vállalkozásként (Csak szálláshely! Cégnek nem szabad katásként számlázni 2022. szeptember 1-től!)

LAKÁS BÉRBEADÁSA MAGÁNSZEMÉLYKÉNT

Lakás bérbeadása tételes átalányadózás szabályai szerint

Kizárólag fizető vendéglátó tevékenység végzésére választható.

Az szja törvény szerint fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként az erre vonatkozó kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében – nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. Ez azt jelenti, hogy egyazon ember nem lakhat nálunk, nem tartózkodhat szállásként bérbe adott lakásunkban 90 napot meghaladóan.

2020. január 1-től az szja törvény szövegezése módosult! Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki – nem egyéni vállalkozóként – a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében – nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

Magánszálláshely, egyéb szálláshely, panzió

A kormányrendelet az alábbi szálláshely típusokat különbözteti meg:

  1. egyéb szálláshely: nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben, de szálláshely-szolgáltatási céllal és nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által hasznosított, önálló rendeltetési egységet képező épületrész, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz,
  2. falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke) nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, vagy a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra,
  3. kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,
  4. közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő,
  5. magánszálláshely: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat,
  6. panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy,
  7. szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy,
  8. üdülőháztelep: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, amennyiben az e célra hasznosított szálláshelyek száma eléri a hármat, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.

A kormányrendelet szerint szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott fogalom. Szálláshely-szolgáltatás pedig a Kertv. 2. § 23. pontjában meghatározott fogalom.

Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás – TEÁOR 5520

Ebbe a szakágazatba tartozik a jellemzően napi vagy heti, elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára nyújtott szálláshely-szolgáltatás. Az önálló férőhelyekben bútorozott szobák állnak rendelkezésre vagy nappalival/étkezővel, hálószobával, illetve főzési lehetőséggel vagy teljesen felszerelt konyhával rendelkeznek. Ezek a szálláshelyek különböző formában működhetnek. Lehetnek apartmanok, többszintes épületben vagy épületcsoportban levő lakások, egyszintes bungalók, üdülőházak, falusi szálláshelyek,
faházak. Egyáltalán nem vagy minimális kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak.

Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek:

  • gyermeküdülő, egyéb üdülőház
  • vendégház és bungaló
  • falusi szálláshely és faház háztartási szolgáltatások nélkül
  • ifjúsági szálló
  • hegyi menedékház

Ebbe a szakágazatba tartozik – magyar kiegészítés:

  • a szabadidős, turisztikai célú szálláshely-szolgáltatás:
    • a közösségi szálláshely (pl. üdülő, gyermek- és ifjúsági tábor, telepített sátortábor)
    • a turistaház, kulcsosház, matracszállás
    • az egyéb szálláshely (pl. vendégszoba, lakrész). forrás: KSH

Egyéb szálláshely­szolgáltatás napi takarítás nélkül – TESZOR 55.20.19

Idetartozik: a szálláshely-szolgáltatás szobákban vagy önálló szálláshelyi egységekben a napinál ritkább takarítással, például apartmanban, vendégházban, bungalóban, a szokásos lakóhelyüktől eltérő helyen tartózkodó személyek számára jellemzően napi vagy heti időtartamra

Idetartozik – magyar kiegészítés:

  • a falusi szálláshely-szolgáltatás
  • a turistaház, kulcsosház, matracszállás
  • a lakrész, szoba kiadása közös használatú mellékhelyiségekkel (konyhával, fürdőszobával), rövid időtartamra, turisztikai célra

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.

Tételes átalányadó összege, bevallása, megfizetése

A tételes átalányadó évi összege szobánként 38.400 forint. A tételes átalányadót negyedévente egyenlő részletekben kell megfizetni (10.000 Ft alatti adóelőleget nem kell megfizetni, így az első félévit elég egyösszegben július 12-ig egy szoba esetén!).

A tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül kell megfizetni az adót.

Előfordulhat, hogy a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének. Ebben az esetben a fizetővendéglátó tevékenysége révén a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától kezdődően megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyenkor a magánszemély a 38.400 Ft összegnek az adóév megelőző negyedévére (negyedéveire) jutó arányos részét fizeti meg tételes átalányadóként.

Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen, akkor a fizetővendéglátó tevékenysége révén az adóévben megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha a magánszemély fizetővendéglátó tevékenységét megszüntette, a megszüntetést követően e tevékenységére tekintettel érkező bevételét és felmerülő költségét a megszüntetés időpontját megelőzően megszerzett bevételnek, illetve felmerült költségnek kell tekinteni.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az előző évre vonatkozó éves adóbevallásához fűzött – a határidő letelte előtt benyújtott – nyilatkozatban jelentheti be az átalány választását a tárgyévre. A nyilatkozat a bejelentési határidő letelte után nem pótolható, illetve nem vonható vissza, kivéve, ha az átalány választásának a nyilatkozattétel időpontjában is hiányoztak a törvényes feltételei. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átalány-besoroláshoz szükséges valamennyi ismert adatot.

Az átalányadózást választó a magánszemély adóját az önadózás szabályai szerint állapítja meg a személyi jövedelem adóbevallásában tárgyévet követő év május 20. napjáig. Az átalányadó-előleget a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni.

Lakás bérbeadása a személyi jövedelemadó törvény alapján (önálló tevékenység)

Ebben az esetben két lehetőségünk van az Szja. törvény értelmében:

  • tételes költségelszámolás (bevétel mínusz a költségek) állapítjuk meg a jövedelmet,
  • 10% költséghányad figyelembevételével állapítjuk meg a jövedelmet

A tételes költségelszámolás választása esetén az ingatlan hasznosítása során a bevételeinkkel szemben elszámoljuk költségeinket a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott elszámolási szabályok, lehetőségek figyelembevételével.

A bevételek és költségek különbözetével vagy a 10% költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.

A Szja. törvény szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 89 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A szociális hozzájárulási adó mértéke 13% (2023-ban és 2024-ben!).

LAKÁS BÉRBEADÁSA EGYÉNI VÁLLALKOZÓKÉNT

Lakás bérbeadása egyéni vállalkozóként SZJA szabályai szerint

Az szja törvény a magánszemélyek esetében ezt a harmadik lehetőséget biztosítja lakás bérbeadása esetére.

Ebben az esetben az ingatlan az egyéni vállalkozó használatában, tulajdonában áll és azt üzletszerűen gazdasági-vállalkozói tevékenység keretében az egyéni vállalkozók bevétel-költség elszámolási szabályai szerint hasznosítja.

Ez esetben tételes költségelszámolással vagy átalányadózással az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolja el ingatlan bérbeadásból származó árbevételével szemben költségeit.

Lakás bérbeadása kisadózók (KATA) esetében

Egyéni vállalkozóként választhatjuk a KATA (kisadózók tételes adója) szerinti adózást. Attól függően, hogy főállású kisadózóként vagy nem főállású kisadózóként végezzük az egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet 50 ezer illetve 25 ezer forint tételes KATA adót kell havonta fizetnünk. Egyéni vállalkozóként az iparűzési adó fizetési kötelezettség és a kötelező kamarai tagdíj (5 ezer Ft/év) is terhelni fog minket.

Tiltó szabály viszont és erre figyeljünk, hogy a KATA szerinti adózás választása esetén: nem választhatjuk a KATA szerinti adóalanyiságot, amennyiben az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ), illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.

Adó bevallása, megfizetése

Lakás bérbeadása esetén a személyi jövedelemadót tárgyévet követő év május 20-ig kell bevallani.

Amennyiben adóelőleg fizetésére válunk kötelezetté évkörben, akkor az személyi jövedelem adót negyedévente a negyedévet követő hónap 12. napjáig át kell utalnunk az állami adóhatóság felé.

A KATA adót minden hónapra a következő hónap 12. napjáig kell átutalni.

IDEGENFORGALMI ADÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT FELÉ

Idegenforgalmi adó terheli a helyi adó törvény szerint azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az adott önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát tölt.

Tehát egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenység folytatása esetén (magánszálláshely, falusi szálláshely bérbeadás) is kötelesek vagyunk, mint bérbeadó idegenforgalmi adót vendégeinktől beszedni. A beszedett idegenforgalmi adót az önkormányzat felé havonta kell bevallani és megfizetni az állami adóhatóság felé fizetendő adókon kívül (szja, turizmusfejlesztési hozzájárulás, kata stb.).

Annak ellenére, hogy a vendég köteles az idegenforgalmi adó megfizetésére, azt nekünk szállásadónak kell beszednünk, bevallanunk és megfizetnünk a települési önkormányzat felé.

Az idegenforgalmi adó összege, alapja

  1. tételes: a megkezdett vendégéjszakák száma esetén személyenként és vendégéjszakánként (300 Ft volt 2003-ban, 580 Ft volt 2023-ban), vagy
  2. százalékos: a megkezdett vendégéjszakára eső
    • szállásdíj mint adóalap 4%-a, ennek hiányában
    • a szállásért bármilyen jogcímen (pl. üdülőhasználati jog) fizetendő ellenérték mint adóalap 4%-a.

Az idegenforgalmi adó mértékét és adóalapját a fenti 1-2. pontok közül választva a települési önkormányzatok helyi rendeletükben határozzák meg.

AZ IDEGENFORGALMI ADÓ MÉRTÉKÉT, PONTOS ÖSSZEGÉT A TELEPÜLÉSEK WEBOLDALÁN, VAGY A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR OLDALÁN MEGTALÁLOD:

https://hakka.allamkincstar.gov.hu/

A 300 Ft/fő/vendégéjszaka (törvény szerint 2003-ban) tételes idegenforgalmi adó maximális mértéke 2019-ben a KSH által közzétett inflációval növelten:
580 Ft/fő/vendégéjszaka (törvényi adómaximum tételes adó esetén 2023-ban, de a helyi rendelettől függ!). Ennél egy településen sem lehet több a tételes idegenforgalmi adó összege.

Az adófizetésére kötelezett

A magánszemély, aki nem állandó lakosként az adott önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát tölt az adómentességre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett

  • szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,
  • a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján (együtt: adóbeszedésre kötelezett) szedi be.

A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Nyilvántartások, adóbevallás

Mielőtt szállás bérbeadásába kezdünk az önkormányzat felé be kell jelentkezni egy erre a szolgáló nyomtatványon.

Az önkormányzatnál a szálláshely bejelentést követően egy erre a célra rendszeresített nyomtatvánnyal is rendelkeznünk kell. Ebben a vendégek adatait, vendégéjszakák számát kell majd nyilvántartani a szállásadónak (adóbeszedésre kötelezettnek).

Vendégkönyv: ezt a vendégéjszakákat nyilvántartó füzetet sok esetben az önkormányzatnál lehet, kell kérni és igényelni. Néhány önkormányzat elfogadja a nyomtaványboltokban kapható nyomtatványt is. De mivel most már az NTAK rendszerben is nyilvántartást kell vezetni a vendégekről és vendégéjszakákról, így ez másodlagossá vált.

Az idegenforgalmi adót a település által közzétett adóbevallás nyomtatványon kell tárgyhónapot követő hónap 15-ig bevallani és megfizetni havonként, minden hónapra amikor vendégéjszakát töltöttek nálunk. A bevallást magánszemélyként személyesen, vagy postán is beanyújthatjuk a települési önkormányzat felé. Elektroniukus ügyintézésre kötelezettek pedig ügyfélkapu vagy cégkapu segítségével tudját teljesíteni bevallási kötelezettségüket.

Fontos, hogy a számlán a beszedett idegenforgalmi adó összegét feltüntessük, viszont SZÉP kártyával az idegenforgalmi adó összegét nem egyenlíthetik ki. Az idegenforgalmi adó összegét viszont készpénzben illetve banki átutalás (bankkártyás fizetés) útján is beszedhetjük. Amennyiben a számlán nem tüntettük fel az idegenforgalmi adó összegét, és nem is kértük el a vendégektől, az idegenforgalmi adót akkor is meg kell fizessük az önkormányzat felé. Az idegenforgalmi adó ellenőrzésének alapja lehet a kiállított számlák, a vendégkönyv, vendégéjszaka nyilvántartás, de akár egy airbnb, szallas.hu vagy más szálláshirdető portál adatbázisa is.

Az idegenforgalmi adóbevallás három részre tagozódik:

  • A főlapon fel kell tüntetni a bevallással érintett időszakot. pl. 2024. január. Ide kerülnek továbbá a szállásadó személyi adatai, címe, elérhetősége.
  • A betétlapon a szálláshely címét kell írni. Itt kell részletezni az adott szállásra vonatkozó adatokat: a vendégéjszakákat, a fizetendő idegenforgalmi adót. A betétlapon kell feltüntetni az összes vendégéjszakák számát adott időszakon (hónapon) belül. A betétlapra írjuk be azt is, hogy az összes vendégéjszakából mennyi mentesül a különböző jogcímek szerint (pl.: 18 év alatti vendégek). Ha több szálláshely címmel is rendelkezik a szállásadó, azokat külön-külön betétlapon kell feltüntetni és az összes, adómentes és adóköteles vendégéjszakák számát levezetni.
  • A harmadik lap a betétlapok (több szálláshely, egy adózó) összesítésére szolgál.

Adómentesség az idegenforgalmi adó esetén

  • a 18. életévét be nem töltött magánszemély;
  • a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
  • a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján,
  • hatóság vagy bíróság intézkedése folytán,
  • a szakképzés keretében,
  • a közszolgálati kötelezettség teljesítése, vagy
  • a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy
  • a ideiglenes iparűzési adó alá tartozó tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
  • aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója;
  • az egyházi jogi személy tulajdonában lévő építményben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyházi jogi személy hitéleti tevékenységéhez kapcsolódó részvétel céljából – eltöltő egyházi személy;
  • a honvédelmi vagy rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományába tartozó személy hozzátartozója, ha a vendégéjszakát az állomány tagjának látogatása miatt
  • tölti a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés helye szerinti településen lévő, a honvédelmi vagy rendvédelmi szerv rendelkezése alatt álló, szolgálati érdekből fenntartott szálláshelyen, feltéve, ha a településen való szolgálatteljesítés, munkavégzés időtartama legalább egybefüggő 30 nap.

 Adatszolgáltatás önkormányzatok felé

Tárgyévet követő év január 31-ig az önkormányzat felé adatszolgáltatási kötelezettség is van, az előző évi vendégéjszakák számáról, a vendégek nemzetiségi életkori stb. adatairól. A vendégkönyvet is ilyenkor be kell vinni az önkormányzathoz, amit lezárnak.

Adatszolgáltatás az Magyar Turisztikai Ügynökség (állam) felé

2019. december 1. és december 31. között kell az egyéb szálláshely-szolgáltatás nyújtóknak regisztrálniuk a info.ntak.hu weboldalon. Ez a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ internetes felülete. 2020. január 1-től minden szálláshely szolgáltató – beleértve az egyéb szálláshelyeket is – adatot kell, szolgáltassanak a vendégéjszakák számáról, a vendégek bizonyos adatiról.

Az Ügynökség weboldalán olvasható tájékoztató:

A regisztrációs folyamat teljes mértékben elektronikus, amelynek pontos lépéseiről az NTAK információs oldalán, a Szálláshely szolgáltatók/Regisztráció menüpont alatt, az alábbi linken tájékozódhat: https://info.ntak.hu/regisztracio/

A kisebb – maximum 8 szoba és 16 férőhelyes – szálláshelyek segítése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökség ingyenes vendégnyilvántartó, Az Én Vendégszobám elnevezésű alkalmazást biztosít, amelyet az érintettek a regisztráció során tudnak megigényelni.

Az NTAK célja az ágazat digitalizációjának elősegítése, valamint a szálláshelyek adminisztrációjának csökkentése. Az új rendszer bevezetésével a panziók jövő hónaptól digitálisan, a szállodákhoz hasonlóan szálláshelykezelő szoftver használatával tudják teljesíteni előírt adatszolgáltatási kötelezettségüket.

A szállodák és a panziók regisztrációját követően, 2019. december 1-től a kempingek, üdülőházak, közösségi szálláshelyek, falusi szálláshelyek és egyéb szálláshelyek regisztrációja, majd adatszolgáltatása indul meg.

További felmerülő kérdéseikkel kapcsolatban az NTAK ügyfélszolgálatát lehet keresni a +36 1 58 58 588-as telefonszámon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL