A kata változások okán sokak keresnek más adózási lehetőséget. Az átalányadó mindenképp főállású egyéni vállalkozóknak lehet jó alternatíva. Ennek oka a jogi szabályozásban rejlik. De, hogy pontosan kinek jó az átalányadó? Mi most összeszedtük nektek…

“Kinek jó az átalányadó?”

Erre a kérdésre rendkívül összetett a válasz és érdemes adószakértővel vagy adótanácsadóval átbeszélni a vállalkozásod paraméterei alapján az előnyeit-hátrányait ill. pontos kalkulációt készíteni testre szabottan.

Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk az átalányadózás szabáyaival. Az átalányadót összehasonlítottuk a katával is.

Átalányadózó költségei, nyilvántartása

Alapvetően az átalányadó – a katához hasonlóan – a magas hozzáadott értéket előállító, alacsony költséggel rendelkező vállalkozásoknak éri meg. Az átalányadózó is bevételi nyilvántartás vezet a kisadózóhoz hasonlóan. Költégeiről nem vezet nyilvántartás, nem számol el költséget, csak a törvény szerinti költséghányad alapján kalkulálja jövedelmét.

Átalányadózó járulékfizetése

Az elején kijelentettük, hogy főállású egyéni vállalkozónak éri meg kizárólag az átalányadó. De miért is? A Tbj. törvény szerint az átalányadózó vállalkozó a jövedelme után adót és járulékot fizet, akkor is ha mellette munkaviszonnyal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy jövedelme után akkor is társadalombiztosítási járulékot (18,5%) kell fizetni, ha azt már más jogviszonyában is fizetik utána.

A vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) esetén a járulékot csak a vállalkozói kivét után kell fizetni. Ha munkaviszony mellett van egyéni vállalkozásod, akkor a jövedelmedet a vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint év végén nyereség és osztalék “ágon” is leadózhatod kedvezőbben. De erről majd egy másik cikkben értekezünk… 

Átalányadózás javasolt az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén:

  • magas hozzáadott értékkel dolgozik vállalkozásod,
  • a számlával igazolható költség kevés (árbevételed 40%-a alatti),
  • egyéni vállalkozásod árbevétele 15 millió forintot nem éri el éves szinten(év közben áttérés esetén időarányosan),
  • egy vagy több partnered felé 3 millió forintot (jelentősen) meghaladó bevételt számlázol egy év alatt, vagy
  • partnered egyáltalán nem akar kisadózóval szerződni,
  • az Szja törvény szerint esetleg a kedvezőbb költséghányad (80%-os) szerinti átalányadózásra is jogosult vagy, mert kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységet folytatsz (lásd lentebb),
  • kb. 11 millió forintot nem haladja meg időarányosan a bevételed év közben, mivel efelett már a vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) kedvezőbb lehet
  • alanyi mentes adózóként végzet tevékenységedet.

A 40%-os költséghányad alkalmazása esetén, amennyiben a fenti feltételek teljesülnek a 2020. évi kata szerinti adózás 5-10%-os adózása helyett is kb. 30% adóterheléssel kell számolni átalányadózás esetén is. Ez azt jelenti, hogy például 1 millió forint bevétel esetén kb. 300.000 Ft adófizetési kötelezettség keletkezik összesen. A pontos kalkulációhoz érdemes szakember segítségét kérni!

Az átalányadózás 40%-os költséghányad alkalmazása mellett is már jó alternatív adózási megoldás lehet arra, hogyha a “katából kilépés kényszere alatt vagy” partnereid miatt. A vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás) és az átalányadózás 40% költséghányad alkalmazásával kb. azonos adóterhelést fog jelenteni vállalkozásod számára. 11 millió forint bevétel alatt kedvezőbb lehet az átalányadó, de pontos kalkulációt szükséges készíteni erre a döntés meghoztatala előtt.

Átalányadózás kedvezőbb költséghányad (80%) alkalmazására jogosító tevékenységek

A 40%-os költséghányad alkalmazásával szemben még nagyobb előnyt jelent, ha a tevékenységi kör alapján 80% költséghányad elszámolására jogosult egyéni vállalkozásod.

Amennyiben az alábbiakben felsorolt valamely tevékenységet vagy ezek közül több tevékenységet végzel kizárólag, akkor a kedvezőbb – 80%-os költséghányad – alkalmazására vagy jogosult átalányadózó egyéni vállalkozóként, amellyel akár 10% körüli összes adóterhelés elérhető. Ez azt jelenti, hogy például 1 millió forint bevétel esetén összesen kb. 100.000 forint adófizetési kötelezettség keletkezik.

TESZOR szám Megnevezés
01, 02 mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termék-előállítás
01.6 mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás
01.70.10 vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás
02.40.10 erdészeti szolgáltatás
03.00.71 halászati szolgáltatás
03.00.72 halgazdálkodási szolgáltatás
05-től 09-ig bányászati termék-előállítás
10-től 32-ig feldolgozóipari termék-előállítás
10-től 32-ig feldolgozóipari szolgáltatás, kivéve:
– valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,
– egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);
33.1 ipari gép, berendezés, eszköz javítása
41, 42 építőipari kivitelezés
43 építőipari szolgáltatás
43.21, 43.22, 43.29 épületgépészeti berendezések javítása
45.20 gépjárműjavítás
49.32.11 taxis személyszállítás
49.32.12 személygépjármű kölcsönzése vezetővel
49.39.39 egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás
49.41.1 közúti áruszállítás
74.20 fényképészet
81.30.10 zöldterület-kezelés
95.1 számítógép, kommunikációs eszköz javítása
95.2 személyi, háztartási cikk javítása
96.01 textil, szőrme mosása, tisztítása
96.02 fodrászat, szépségápolás
96.09.11 hobbiállat-gondozás

 

A TESZOR számok keresője a KSH weboldalán is megtalálható kereshető adatbázis és pdf formátumban is. A TESZOR, TEÁOR és ÖVTJ kissé kusza és átláthatlannak tűnő rendszeréről egy klassz cikket írt az 5percado, melyet itt találtok. A rövid lényege a különbségnek, hogy a TEAOR a végezhető tevékenységek egyfajta számozott (statisztikai besorolási) rendszere. Az ÖVTJ a magánszemélyekre vonatkozó TEAOR rendszer 6 számjegyű alábontása. A TESZOR szám rendszere pedig magát a tevékenységek által megtermelt termékeket és szolgáltatásokat rendszerezi az előzőekhez hasonló módszertan mentén.

Átalányadózás kereskedelmi tevékenység esetén

Az átalányadózás további költséghányad kulcsai, ahogy azt korábbi cikkünkben kifejtettük, a kereskedelmi tevékenységet végzőkre és a kereskedelmi tevékenység üzletben végzőkre vonatkozik. Ugyanis a kereskedő egyéni vállalkozók esetén az átalányadózás választása nem biztos, hogy adócsökkentés eredményez feltétlen. Ennek oka a kereskedelemben rejlő több költségelszámolási lehetőség: anyagok, áruk, bérköltségek, szállítás, rakodás költségei stb. Ehhez még komolyabb pénzügyi elemzés és adótervezés szükséges.

Nyugdíjas – avagy kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó átalányadózása

A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók átalányadózására a törvény eltérő költséghányad kulcsokat használ. Erről is írtunk korábbi átalányadózásról szóló cikkünkben.

A 40, 80, 87 és 93%-os költséghányadok helyett a kedvezőtlenebb 25, 75, 83 és 91%-os költséghányadokat engedi alkalmazni nyugdíjas egyéni vállalkozók esetében. Az ő esetükben viszont fontos könnyebbség, hogy járulék fizetésére nem kötelezettek. 2020. július 1-től már a “nyugdíjas” (kiegészítő tevékenységet végző) egyéni vállalkozó nem biztosított. Nem terheli átalányadó alapját – jövedelmét – járulék és szociális hozzájárulási adó.

A kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozónak a számított jövedelme után csak 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie.

Ez a 25% költséghányad esetén 11,25% adóterhelést jelent a bevételből számítva. A kedvező költséghányad alkalmazására jogosító és fent felsorolt tevékenységes esetén – 75%-os költséghányad alkalmazása mellett3,75%-os adóterhelést fog jelenteni a nyugdíjas egyéni vállalkozó részére.

Ebben az esetben azt kell mérlegelni, hogy a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó a kata szerinti 25 ezer forint tételes adózáshoz visszonyítva, az általa alkalmazható költséghányad alkalmazása esetén mennyivel fizet több adót. Például havi 1.000.000 forint bevétel esetén 25%-os költséghányad mellett 112.500 forint adót fizet. Míg 75%-os költséghányad esetén egy millió forint bevétel után mindössze 37.500 forint adófizetési kötelezettség keletkezik.