A kifizető fogalma az adózás rendjéről szóló törvényben van definiálva, de számos más adótörvény is hivatkozik rá. Gyakori kérdés, hogy ki minősül kifizetőnek és ki nem.

A kifizető jogszabály szerint a juttatás alapján személyi jövedelemadó előleg – bizonyos esetekben járulék – és szociális hozzájárulási adó levonására, ill. megfizetésére kötelezett.

Ki minősül kifizetőnek?

Kifizető típikus esetei

a velük kapcsolatban álló magánszemélyeknek kifizetett jövedelmek vonatkozásában függetlenül attól, hogy megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatás, közfoglalkoztatás keretében fizetik ki a jövedelmet. Egyéni vállalkozó a saját jövedelme illetve a minimálbér meghatározott összege után maga fizeti meg az adóelőleg és járulékokat. A társas vállalkozás tagjai tekintetében a kifizető a társas vállalkozás.

Nem minősül kifizetőnek

Az a magánszemély, aki nem egyéni vállalkozó nem minősül kifizetőnek főszabály szerint, kivéve ha a magánszemély munkáltatónak (lásd: lentebb) minősül és munkaviszony keretében juttat jövedelmet magánszemély (természetes személy részére) pl. háztartási alkalmazottak részére történő jövedelem kifizetés, amennyiben a regisztrációs díj nem került megfizetésre (bevallásra).

A fentiek alapjá a magánszemélyek közötti fizetések, tranzakciók pl. használt termékek eladása nem minősül „kifizetőtől kapott juttatásnak” ebben az értelemben. A magánszemély az eladott ingósága esetén keletkező jövedelmet és adót maga állapítja meg és vallja be. Ilyen esetben lehet alkalmazni az Szja. törvény 29. §-a is, miszerint ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 85 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Egyéb különleges esetek, amikor a kifizető nem köteles adóelőleg, járulék levonására

Egyén különleges eset amikor a jogszabály a mezőgazdasági őstermelőknek (pedig ők magánszemélyek) történő kifizetés, juttatás esetén a kifizetőt mentesíti a személyi jövedelemadó előleg levonása alól.

A kifizető fogalma az Art. (adózás rendjéről szóló törvény) szerint

  • az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti,
  • kamat esetében, aki az Szja tv. szerint természetes személynek kamatjövedelmet fizet ki, a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta, osztalék esetében az az adózó, amelynek a vagyona terhére az osztalékot juttatják,
  • tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében a megbízott (bizományos),
  • külföldről származó, belföldön adóköteles bevétel esetében a belföldi illetőségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve a megbízott hitelintézet olyan megbízását, amely kizárólag az átutalás (kifizetés) teljesítésére terjed ki,
  • külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetés esetén a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet,
  • minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet,
  • az adóköteles társadalombiztosítási ellátás tekintetében, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette,
  • az adóköteles nyeremény szempontjából a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül vagy közvetítő útján juttatja a természetes személynek,
  • a Tbj. törvény 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató, kivéve a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozást,
  • nem lehet a hatóság, nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, ügyvéd, közjegyző és a bírósági végrehajtó a kifizető a letétből történő kifizetés esetén.

A munkáltató fogalma az Art. (adózás rendjéről szóló törvény) szerint

A belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező

  • jogi személy,
  • bejegyzett cég,
  • személyi egyesülés és egyéb szervezet,
  • egyéni és társas vállalkozó, ideértve
  • a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is,
  • valamint – a Tbj. 56/A. §-a szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatót a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében,

A kifizető fogalma Szja. törvény szerint

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja. törvény) szerint a kifizető adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott személy azzal az eltéréssel, hogy kifizetőnek minősül a külföldi személy által belföldi szolgáltatói tevékenysége tekintetében megbízott belföldi illetőségű hitelintézet is, ha az ilyen megbízás alapján belföldön adóköteles jövedelmet fizet ki (ír jóvá).

A kifizető fogalma a Szocho. törvény szerint

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény szerint kifizető az Art. szerinti kifizető. Külföldi kifizető pedig a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező személy.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL