Kézműves termékek értékesítésének adózása gyakran előkerül karácsony, húsvét vagy nagyobb ünnepeink közeledtével, mivel nő a kereslet ezen termékek iránt.

Ezek kapcsán sokan gondolkoznak saját maguk által készített termékek webáruház útján történő értékesítésében. Előfordul olyan is, hogy máshonnan vásárolt termékek, saját készítésű fényképek vagy digitális képek, rajzok, festmények értékesítését tervezzük. Az így szerzett jövedelem adózása összetett kérdés. Jelen cikkünkben ezt próbáljuk körüljárni.

Kézműves termékek értékesítésének adózása vállalkozási formák szerint

  1. adószámos magánszemélyként;
  2. egyéni vállalkozóként;
  3. gazdasági társaság (pl. betéti társaság) formájában is lehetséges.

Kézműves termékek értékesítése esetén eldöntendő legfontosabb kérdések

Vegyünk át néhány kérdést, amelyet a vállalkozási és adózási forma kiválasztása, meghatározása előtt mindenképp érdemes eldönteni.

Milyen mennyiségben fogunk termékek előállítani, értékesíteni?

Már az elején érdemes eldönteni, hogy milyen adózási formát választunk jövedelmünkre illetve, hogy milyen mennyiségben fogunk ilyen terméket értékesíteni webáruház útján, az üzletszerűség és rendszeresség mindenképp vállalkozási formát fog megkövetelni így adószámos magánszemélyként nem, csak egyéni vagy társas vállalkozás keretében tudjuk majd folytatni tevékenységünket.

Saját készítésű terméket vagy máshonnan beszerzett terméket akarunk értékesíteni?

Az is fontos kérdés, hogy saját előállítású termékeket vagy máshol vásárolt termékeket kívánuk majd értékesíteni, mivel a máshol vásárolt, beszerzett termékek továbbértékesítése is minden bizonnyal üzletszerű tevékenységnek fog minősülni egy adóhatósági ellenőrzés esetén, amely valamilyen vállalkozási formát (egyéni vállalkozó, vagy betéti társaság) feltételez.

Kinek akarjuk a terméket értékesíteni?

Harmadik fontos kérdés, hogy magánszemélyek vagy vállalkozások lesznek termékeink célcsoportja, akinek értékesíteni fogunk.

Természetes személyek felé értékesítés esetén a jövedelmet, adót magunk állapítjuk meg, vonjuk le és fizetjük meg, így az adószámos magánszemély jövedelemadózási mód is megfelelő lehet.

Ezzel szemben, ha a termékünk vásárlója egyéni vállalkozás, gazdasági társaság (Bt., Kft. stb.) lesz, akkor magánszemélyként hiába bocsátunk ki számlát majd az értékesítésről a személyi jövedelemadó előleg levonására a vevőnk lesz kötelezett jogszabály szerint, amit sok vállalkozás nem szeret a többlet adminisztrációs teher miatt. Ilyen esetben nekünk érdemes egyéni vállalkozást vagy gazdasági társaságot alapítani.

Online fogunk értékesíteni webáruházban vagy nem kizárólag?

Az is fontos kérdés számlázás szempontjából, hogy kizárólag online fogunk értékesíteni vagy nem. Amennyiben online, webáruház útján akarunk értékesíteni, minden esetben számlát kell majd kibocsátanunk vásárlóink felé, amire már adószámos magánszemélyként adószám birtokában van lehetőségünk. Online vásárlásokról nyugta adása nem elégséges, a postázandó termékek mellé, vagy online fizetés esetén online, elektronikus számla kibocsájtásával és megküldésével tudunk eleget tenni az Áfa törvény előírásainak.

Nyugta adására csak abban az esetben van lehetőségünk, ha a terméket valaki készpénzben fizeti ki személyes találkozás alkalmával és a készpénz mozgással egyidejűleg a nyugtát is átadjuk a vevő részére.

Magyar vagy külföldi online webáruház útján kívánjuk termékeinket értékesíteni?

Fontos kérdés az is, hogy belfölfi vagy külföldi (pl. EU-s) webáruház útján akarjuk termékeinket értékesíteni Áfa törvény szempontjából.

Bár termékeinket sok esetben Magyarországról magyar vevők felé értékesítjük csak kizárólag, de a külföldi, más uniós országokból szolgáltató webáruházak pl. Etsy az értékesít jutalékát már külföldi devizában és adószámunk megadása miatt ún. fordított áfa adózás szabályai szerint (nullla forint áfával) számlázza ki felénk.

Gyakori hiba az is, hogy adószámot nem adunk meg pl. Etsy webáruház regisztráció során. Ez esetben az értékesítést nem szabályosan végezzük, hiszen ha szolgáltatást veszünk igénybe (vagy nyújtunk) EU-s, közösségi tagállamban működő adóalanytól, akkor Áfa tv. szerint közösségi adószámot kell kérjünk. A közösségi adószámunk megadása miatt fordított áfá-s számlát fogunk kapni a külföldi webáruháztól, amely nem tartalmazza az ő országának áfáját, nulla forint áfát kell tartalmazzon és a magyar és európai uniós jogszabályok szerint mi nekünk kell Magyarországon az áfát (többnyire 27%) bevallani és megfizetni a NAV felé.

Kézműves termékek adózása jövedelemadózás típusai szerint

  1. személyi jövedelemadó szabályai szerint (adószámos magánszemély, egyéni vállalkozó esetén)
  2. KATA (kisadózó vállakozások tételes adója) szabályai szerint (csak egyéni vállalkozás 2022.09.01-től!)
  3. társasági adó vagy KIVA (kisvállalti adó) szabályai szerint (betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság esetén)

Az Szja. törvény önálló tevékenységként nevesíti az adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként szerzett jövedelmet, de nézzük meg előbb, hogy mikor számít a kézműves vagy saját készítésű termékek webáruházban történő értékesítése „üzletszerű tevékenységnek”.

Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogalma

Az egyéni vállalkozást is szabályozó Evec. törvény úgy kezdődik, hogy „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet„.

Az Szja. törvény szerint „gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”

Az Szja tv. továbbá azt is mondja, hogy „ha az ingó vagyontárgy átruházása – kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg – gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik, az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.”

A fentiekből látszik, hogy ellenőrzés esetén az adóhatóság fogja saját hatáskörben mérlegelni, hogy tevékenységünk „üzletszerű illetőleg tartós vagy rendszeres”. Ez alapján előfordulhat olyan is, hogy adószámos magánszemélyként történő tevékenységünket átminősíti egyéni vállalkozássá, ami alapján adó- és járulékhiányt állapíthat akár meg.

Adószámos magánszemélyként kizárólag az SZJA szerinti jövedelemadózást választhatjuk

Az adószámos magánszemélyt szokták „7-es adózású” tevékenységként is definiálni. Amennyiben az adóhatóságnál magánszemélyként kérjük adószám kiváltását, akkor technikailag egy 7-essel kezdődő adószámot adnak, amely így néz ki: 7XXXXXXX-X-XX.

A „7” az adószám elején sem jelenti persze feltétlen azt, hogy adószámos magánszeméllyel van dolgunk. Amennyiben az illető időközben egyéni vállalkozást indított meglévő adószáma alatt, akkor az adószám megmaradt és így akár egyéni vállalkozó is lehet az illető.

Az Szja. törvény értelmében adószámos magánszemélyként két jövedelem megállapítási módszer közül választhatunk:

  • tételes költségelszámolás alkalmazásával (bevétel mínusz a költségek) állapítjuk meg a jövedelmet, vagy
  • 10% költséghányad figyelembevételével állapítjuk meg a jövedelmet.

A tételes költségelszámolás választása esetén az ingó tárgyak értékesítése során a bevételeinkkel szemben elszámoljuk költségeinket a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott elszámolási szabályok, lehetőségek figyelembevételével.

A 10% költséghányad alkalmazása esetén nem foglalkozunk a költségszámlákkal, ami olyan esetben jöhet szóba, ha nincs vagy kevés a költségünk (a kézműves termékekhez használt anyagköltség sokszor minimális összeg és az általunk hozzáadott érték nagyobb mértékű).

Akár a bevételek és költségek különbözetével, akár a 10% költséghányad figyelembevételével állapítjuk meg jövedelmüket, a kiszámolt jövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell fizetnünk.

A fentiek alapján számított jövedelmünk után szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségünk is keletkezik. Az Szja. törvény szerint, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5% jelenleg.

Egyéni vállalkozóként hogyan adózhatunk?

Amennyiben tartós vagy rendszeres és üzletszerű gazdasági tevékenységként végezzük a webáruházban termékeink értékesítését mindenképp érdemes megfontolni, hogy egyéni vállalkozást indítunk. Ennek elindítása, szüneteltetése és megszüntetése is elektronikusan pár kattintátással elvégezhető a webes ügysegéddel a magyarorszag.hu elektronikus kormányzati felületen. Az egyéni vállalkozás elindításáról és adózásáról honlapunk más cikkeiben is olvashatsz hasznos tartalmakat, így most ennek adózását csak röviden foglalnák össze.

SZJA szerinti adózás egyéni vállalkozóként

Az szja törvény a magánszemélyek (vagy természetes személyek) esetében az ingó értékesítésre, mint kereskedelmi tevékenységre vonatkozóan lehetővé teszi egyéni vállakozóként a személyi jövedelemadózás szabályai szerint (önálló tevékenység ez is) az adóalap, adó, osztalékadó speciális meghatározását.

Egyéni vállalkozóként, ha a személyi jövedelemadó törvény szerinti adózással akarjuk jövedelmünket meghatározni az elinduláskor választhatjuk

  • az egyéni vállalkozók tételes költségelszámolás szerinti adózását (korlát nélkül), vagy
  • az egyéni vállalkozók átalányadózását (15 vagy 100 millió forint bevételig tevékenységtől függően).

SZJA szerinti adózó egyéni vállalkozóként a minimálbér (garantált bérminimum) szerinti járulékok megfizetésével is kell számolnunk még, amennyiben más munkahelyen vagy jogcímen nem vagyunk biztosítottak pl. CSED, GYED, 36 órát elérő munkaviszony, vagy más társas vállalkozás tagjaként, nyugdíjasként stb.

KATA szerinti adózás egyéni vállalkozóként

Egyéni vállalkozóként választhatjuk a KATA (kisadózók tételes adója) szerinti adózást is. Főállású (főfoglalkozású) kisadózóként végezhetjük 2022. szeptember 1. után kizárólag vállalkozói tevékenységünket ami alatt 50 000 forint tételes KATA adót kell havonta megfizetnünk az adóhatóság felé. Olyan nincs, hogy 0 forint KATA-t kelljen fizetnünk, hacsak vállalkozásunkat nem szüneteltetjük.

Amennyiben CSED, GYED, GYES alatt vállalkozási tevékenységet végzünk, értékesítünk kézműves terméket webáruházunkban, akkor a tételes KATA összegét meg kell arra a hónapra (tárgyhót követő 12. napig) fizetnünk.

Társas vállalkozások (betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság) jövedelemadózása

Társas vállalkozás adózás már jóval összetettebb kérdés az előző esetkhez viszonyítva is. Amennyiben családi vállalkozásunk (párunk, férjünk, nagyszülő stb.) Bt-jén keresztül szeretnénk kézműves termékek értékesítését végezni, arra is van lehetőségünk tevékenységi körök bővítésével.

Minden esetben érdemes és javasolt gazdasági társaságnak könyvelő, adótanácsadó szakembert megfizetnie és az adózási lehetőségeket átbeszélni.

Személyes vagy telefonos konzultációhoz nálunk is kérhet időpontot weboldalunkon itt.

Az alábbi társas vállalkozások jellemzőek többnyire:

Az alábbi adózási formák közül választhatnak a társas vállalkozások:

  • társasági adó (főszabály korlátozások, értékhatárok nélkül)
  • KIVA (kisvállalti adó) – törvényben meghatározott feltételek, értékhatárok fennállása esetén.

Iparűzési adó és kamarai tagdíj vállalkozás esetén

Betéti társaságuk vagy egyéni vállalkozásunk számára – szemben az adószámos magánszemélyként adózással – további terhet fog jelenteni, hogy iparűzési adót kell fizetünk a székhelyünk szerinti önkormányzat felé (árbevétel 2%-a vagy KATA estén maximum 50.000 forint/év) és kamarai tagdíjat a területileg illetékes megyei kereskedelmi és iparkamara felé (kamarai tagdíj 5 ezer Ft/év).

Kézműves termékek értékesítésének adózása általános forgalmi adó (ÁFA) szempontjai szerint

  1. ÁFA alanyi adómentesség választása évi 12 millió forint árbevételig (időarányosan naptári napokra számítandó évközben kezdés esetén),
  2. ÁFA alanyi mentesség mellett közsségi ügyletek speciális ÁFA esetei,
  3. ÁFA általános szabályai szerinti adózás választása akár elindulástól kezdve.

ÁFA alanyi mentességet választhatunk 12 millió forint árbevételig

Ha az ÁFA esetén alanyi mentességet választanátok, akkor naptári napokra kell az alanyi mentesség értékhatárát meghatározni. Az éves határ 12 millió forint, amit naptári napokra kell kiszámolni. 12 millió / 365 nap = 32.876,7 forint naponként.  Ez alapján, ha például novemberben indítod a vállalkozásod, akkor az sem mindegy, hogy melyik naptól működik.

Pl.1. november 8-án bejegyzik a vállalkozást, akkor novemberben 23 nap számít működési napnak. December pedig plusz 31 nap.

(23 + 31 nap) x 32.876,7 Ft/nap= 1.775.342 forintig számlázhatsz 2021-ben alanyi mentesen. Az a számla amivel ezt az összeget átléped már áfás számla lesz.

Pl.2. de ha november végéig vártok és november 30-án jegyzik be a bt-t, akkor 1 napot fog novemberben működni a cég plusz a december 31 napja, így az áfa

(1+31 nap) x 32-876,6 Ft/nap= 1.052.054 forintig számlázhatsz 2021-ben alanyi mentesen.

ÁFA alanyi mentesség választása esetén a anyag-, árubeszerzéseink, igénybe vett szolgáltatások után fizetett áfát nem helyezhetjül levonásba, nem igényelhetjük vissza (néhány kivételtől eltekintve). A megfizetett áfát költségként számolhatjuk el ilyen esetekben.

Ha kizárólag magyarországi szolgáltatásokat veszünk igénybe pl. Jófogás, Meska stb., akkor közösségi adószámot nem kell igényelnünk és az áfa bevallásokkal sem kell foglalkoznunk.

ÁFA alanyi mentesség mellett közösségi szolgáltatások igénybevétele, nyújtása, termékbeszerzés, és -értékesítés

Amennyiben olyan szolgáltatást veszünk igénybe, amelyet nem magyarországi cég szolgáltatat pl. Etsy értékesítés jutaléka, Facebook és Google hirdetés reklámköltsége, akkor az első ügylet igénybevételétől közösségi adószámot kell kérnünk a NAV-tól (adóhatóságtól) a ‘T101 (magánszemély) vagy ‘T101E (egyéni vállalkozó) vagy ‘T201T (betéti társaság) nyomtatványon.

A közösségi adószámunkat a szolgáltató részére meg kell adnunk. A közösségi adószám a HUxxxxxxxx formátumban az adószámunk első nyolc karakteréből fog állni, de az adóhatósági bejelentést követően lesz csak érvényes. A szolgáltató áfa mentes (ún. fordított áfás) számlát fog felénk kibocsátani, amire eső 27%-os magyar áfát nekünk kell bevallani és megfizetni havi bontásban alanyi mentes adóalanyként minden hónapban, amikor ilyen számlát kapunk a ’65 áfa bevalláson és a ‘A60 áfa összesítő nyilatkozaton.

Termékbeszerzés esetében viszont alanyi mentesként is érvényes az a szabály, hogy 10.000 EURÓ összegig nem kell közösségi adószámot kérnünk. A terméket az adott ország áfa kulcsa szerint számított áfával fogjuk megkapni, aminek áfa tartalmát ilyen esetben nem vonhatjuk le, költségként számolhatjuk csak el.

Termék és szolgáltatás EU-s másik országba történő értékesítése esetén minden esetben közösségi adószámot kell igényelnünk. Amennyiben magánszemélynek szolgáltatunk, értékesítünk terméket akkor számláinkat a magyar áfa szabályok szerint alanyi mentesként állítjuk ki. Amennyiben cég, vállalkozás felé számlázunk Magyarországon kívülre, akkor számláinkon az áfa területi hatályán kívül (szolgáltatás nyújtás) vagy fordított adózás szabályai szerint (termékértékesítés) szöveget kell feltüntetni, de számlánk akkor is áfa mentesen kerül kiállításra.

Kézműves termékek értékesítése az ÁFA általános szabályai szerint

Vállalkozásunk elindításakor választhatjuk az ÁFA általános szabályok szerinti megállapítását is. Ebben az esetben termékeink értékesítésekor 27% (főszabály) áfát fogunk termékeinkre felszámolni, amelyet vevőink megfizetnek felénk. Ebből már látható , hogy termékeink drágábbak lehetnek versenytársaink termékeihez képest, ami versenyhátrányt is okozhat.

Termékeink előállításához igénybe vett anyag-, árubeszerzések, szolgáltatások áfáját levonásba helyezhetjük a fizetendő áfánkkal szemben.

Ilyen esetben a közösségi (eu-s) igénybe vett szolgáltatások vonatkozásában már az első ügylethez közösségi adószámot kell kérjünk. A számunkra számlázott szolgáltatások áfa mentes (fordított áfás) számlák lesznek, amelyek áfáját nekünk kell magyar szabályok szerint bevallani és megfizetni. Az alanyi mentesség választásával szemben, ha általáno szabályok szerint „áfázunk”, akkor a fordított áfás ügyletek áfáját levonhatjuk, visszaigényelhetjük. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyit kell fizetnünk, amennyit le is vonhatunk, tehát úgy viselkedik, mintha áfa alanyi mentes számlát fogadtunk volna be.

Év közben induló vállalkozás havonta kell ’65-ös áfa bevallást és ‘A60 összesítő nyilatkozatot benyújtson, azokban a hónapokban is, amikor nincs árbevétele, illetve feltüntetendő adat. Az áfa gyakoriság változhat negyedévesre és évesre is, de ha közösségi adószámunk van, akkor éves nem lehet.

A Közösségi értékesítés (OSS rendszer) szerinti áfa fizetési szabály is érdekes lehet webshopban történő értékesítés esetén.

Kézműves termékek értékesítésének adózása CSED, GYED, GYES, GYET mellett

Amennyiben otthon vagyunk még gyermekünkkel és az alábbi ellátások mellett kivánunk kézműves termékeket előállítani és/vagy értékesíteni webáruház útján, akkor érdemes az adózási módot az ellátástól függően megválasztani.

Anyasági ellátások fajtái

  1. CSED – csecsemőgondozási díj
  2. GYED – gyermekgondozási díj
  3. GYES – gyermekgondozást segítő ellátás
  4. GYET – gyermeknevelési támogatás

Jövedelemadózás lehetőségei gyermekek után járó ellátások mellett

A CSED és GYED alapján az édesanya (vagy gyermeket nevelő hozzátartozó) biztosítottnak minősül Tbj. törvény szerint, így

  • adószámos magánszemélyként nem (sem) kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
  • adószámos magánszemélyként a jövedelem alapján kell személyi jövedelemadót illetve szociális hozzájárulási adót fizetni,
  • egyéni vállalkozóként CSED ideje alatt vállalkozó tevékenysét nem lehet végezni a gyermek születését követő 168. napig,
  • egyéni vállalkozóként GYED mellet már lehet vállalkozói tevékenysét folytatni,
  • egyéni vállalkozóként (SZJA esetén) GYED mellett nem kell megfizetni a gyermek két éves koráig a minimálbér szerint kötelező járulékokat havonta,
  • egyéni vállalkozóként (SZJA esetén) GYED mellett kizárólag a nyereség után kell (osztalék) személyi jövedelemadót illetve szociális hozzájárulási adót fizetni.
  • egyéni vállalkozóként (KATA esetén) GYED vagy GYES mellett havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetni. Ha nem végzünk vállalkozói tevékenységet, akkor mentesülhetünk CSED, GYED, GYES ideje alatt a tételes KATA adó megfizetése alól. [/ihc-hide-content]

A tevékenység meghatározása

Szintén fontos kérdés a megfelelő tevékenységi kör kiválasztása, amihez segítséget ad a KSH honlapján található TEAOR jegyzék. Ebből mazsoláztam párat, ami jó lehet kézműves termékek előállítása, értékesítése esetén.

TEAOR 90.03 Alkotóművészet

Ebbe a szakágazatba tartozik: a független művész, mint szobrász, festő, karikaturista, metszetet, karcot készítő stb. egyéni tevékenysége; az író egyéni tevékenysége bármely témában, beleértve a regényírást és a szakírást; a független újságírás; a művészeti alkotások (pl. festmények) és múzeális tárgyak műértékének helyreállítása, restaurálás.

Ehhez a tevékenységhez engedély, bejelentési kötelezettség nem kell.

TEAOR 32.99 Egyéb m.n.s feldolgozóipari tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik: a különféle egyéb cikk: gyertya és gyertyafélék, művirág, műgyümölcs és műlombdísz gyártása; a művirágkosár, művirágcsokor, művirág koszorú és hasonló termék gyártása; a dekoráció készítése különböző anyagokra (pl. papírra, fára, üvegre, kerámiára stb.), dekorációs festés.

Ehhez a tevékenységhez engedély, bejelentési kötelezettség nem kell.

TEAOR 58.19 Egyéb kiadói tevékenység

Ebbe a szakágazatba tartozik: a következő termékek kiadása (beleértve az on-line kiadást): katalógus; fénykép, metszet és levelezőlap; üdvözlőlap; formanyomtatvány; plakát, művészeti alkotás reprodukciója; reklám-, hirdetési anyag; egyéb nyomtatott anyag; a statisztikák és más információk on-line megjelentetése.

Ehhez a tevékenységhez engedély, bejelentési kötelezettség nem kell.

TEAOR 47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem

Ebbe a szakágazatba tartozó kiskereskedelmi tevékenységek keretében a vásárló az áru kiválasztását hirdetés, katalógus, webes információ, áruminta alapján vagy egyéb közvetett módon végzi. A vásárló megrendelését levélben, telefonon, vagy az interneten keresztül (általában a weboldal által biztosított speciális úton) közli. A megvásárolt terméket vagy közvetlenül az internetről tölti le, vagy fizikai valójában egyéb módon kapja meg.

Ebbe a szakágazatba tartozik: bármely termék kiskereskedelmi értékesítése csomagküldő szolgálat útján; bármely termék internetes kiskereskedelmi értékesítése.

Ez mindenképp olyan esetben jó, ha mi vásárolunk és viszonteladó kiskereskedőként mások termékeit is áruljuk. Adószámos magánszemélyként ezt nem érdemes választani, hiszen az üzletszerűség és gazdasági tevékenység erről könnyen feltételezhető egy adóhatósági ellenőrzés esetén. Erre valamelyik vállalkozási forma (egyéni vagy társas) lehet megfelelő.

A kereskedelmi tevékenység bejelentéshez kötött tevékenység, melyet a székhely, lakcím szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni.

Néhány hasznos link a végére:

Hasznos videó a POD (print on demand) és Dropshipping rendszerű értékesítésekről a Számpatikus – Fülöp Olga tolmácsolásában.

Hasznos e-book Nagyné Varga Mária tollából: Etsy adózási és számlázási útmutató (ebook) 

Nagyné Varga Mária: Webshopok és piacterek adózása e-book 

NAV állásfoglalás az adószámos magánszemély és az egyéni vállalkozó közötti különbségről

Tisztelt Ügyfelünk!

Hivatalunkhoz érkezett megkeresésére az alábbi tájékoztatást adjuk.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) 16. § (1)-(2) bekezdése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat.
Az adójogszabályok nem tartalmaznak konkrét előírásokat arra vonatkozóan, hogy mely tevékenységek végezhetők adószámos magánszemélyként, illetve mely tevékenységek végzése esetén kötelező az egyéni vállalkozói minőség.
Az a körülmény, hogy a magánszemély a gazdasági tevékenységét melyik előbb említett formában végzi, egyrészt a magánszemély döntése, másrészt jogszabályi előírások függvénye. Amennyiben a folytatni kívánt tevékenységre vonatkozó jogszabály nem teszi kötelezővé az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a tevékenység adószámos magánszemélyként is végezhető.
Olyan „lista” azonban, mely taxatíve, vagy akár általános jelleggel meghatározná a csak egyéni vállalkozás keretében végezhető tevékenységeket, nem áll rendelkezésre.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a tevékenységvégzés során elért bevétel nagyságrendje sem befolyásolja, hogy mely formában végezhető a tevékenység, tehát nincs összeghatárral meghatározva, hogy meddig végezhető adószámos magánszemélyként a tevékenység.
Az adózói státusz megválasztásakor az egyéb, nem adójogi jogszabályok előírásaira, illetve korlátozásaira kell figyelemmel lenni, ezek egyrészt az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evec. tv.), másrészt azok a jogszabályok, amelyek az adott tevékenység végzésének kereteit határozzák meg.
Az Evec. tv. 2. § (1) bekezdése szerint „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű – rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott – gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”

A gazdasági tevékenység és a vállalkozási tevékenység fogalmai a tartalmi jegyek (üzletszerűség, rendszeresség) tekintetében átfedik egymást és ezek végzését az adójogszabályok nem kötik meghatározott formához. Tehát vállalkozóként elismert forma az is, ha a magánszemély nem egyéni vállalkozóként, hanem adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét azzal, hogy az Art. korábban említett 16. § (2) bekezdése alapján természetesen adószámot kell kérnie. Ezt erősíti meg az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 1. § (2) bekezdés c) pontjában található rendelkezés is, melynek értelmében: „… önálló vállalkozónak kell tekinteni többek között az adószámmal rendelkező, az általános forgalmi adó hatálya alá tartozó magánszemélyeket, az adószám kiváltására kötelezett magánszemélyt.”

A fentieket is figyelembe véve az állami adóhatóság nem lehet jogosult egyoldalúan meghatározni, hogy a vállalkozó milyen formában működjön, illetve nem „minősíthet át” vállalkozókat adószámos magánszemélyből egyéni vállalkozóvá. Álláspontunk szerint az adózó által választott vállalkozási forma felülbírálására az Art. 1. § (7) bekezdése sem ad felhatalmazást. [Erre nincs is szükség, hiszen az adójogszabályok mindkét formát képesek kezelni:
– az áfa ebből a szempontból semleges, az adókötelezettséget a vállalkozási forma nem befolyásolja,
– a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás körében pedig külön szabályokat találunk az egyéni vállalkozók, illetve az adószámos magánszemélyek (önálló tevékenységet folytató-, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenykedő magánszemélyek) kötelezettségeit illetően.] A választás joga tehát a magánszemélyt illeti meg: a döntés során figyelembe kell vennie az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költség-elszámolási, adóalap-megállapítási, és járulék-fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az adókötelezettségek megállapítása során eltérő szabályok érvényesülnek az egyéni vállalkozóként, illetve adószámos magánszemélyként tevékenységet folytató adózóknál, illetve a kötelezettségek teljesítésének módja is eltérő lehet például abban az esetben, ha az ellenértéket Art. szerinti kifizetőnek nem minősülő személytől szerzi meg a magánszemély.
Abban az esetben, pl., ha az adószámos magánszemély foglalkoztatására biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony keretében kerül sor, a foglalkoztató kötelezettsége az adóelőleg mellett, a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési (a továbbiakban: szocho-fizetési) kötelezettség megállapítása is, a járulékok levonása, megfizetése, illetve a szocho-fizetési kötelezettség teljesítése. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségek teljes köre terheli a foglalkoztatót, amely kötelezettségek megállapítása során a biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyra vonatkozó szabályok figyelembevételével kell eljárnia.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (jellemzően megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, illetve felhasználási szerződés alapján) személyesen munkát végző személy, akkor válik biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér).
A levelében említett tevékenységek (újságcikkek, tanulmányok készítése) kapcsán felmerülhet, hogy felhasználási szerződést kötnek a felek. Felhasználási szerződés esetén másként alakul a járulékalap megállapítása.

Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.

Tehát ebben az esetben a járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell csak figyelembe venni.

Ugyanis nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.
[Jogszabályi hivatkozás: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tb. tv.) 13. § (5) bekezdés, 28. §, 32. § c) pont]

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot.
[Tb. tv. 42. § (1) bekezdés]

A járulék- és szocho-fizetési kötelezettség megállapításánál ugyanakkor jelentősége van annak, hogy a magánszemély az adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként történő tevékenységvégzés mellett dönt, jelentősége van az általa választott adózási módnak és vállalkozóként történő tevékenységvégzés esetén annak is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszonnyal is rendelkezik, mivel ez esetben vállalkozóként nem vonatkoznak Rá a minimum járulék- és szocho-alap utáni fizetési kötelezettséget előíró rendelkezések.

A levelében leírt információk (Magyarországon fennálló heti 36 órás munkaviszony) alapján feltételezzük –, hogy a magánszemély továbbra is Magyarországon minősül biztosítottnak. Ennek megfelelően az említett tevékenységekből származó jövedelmei után is Magyarországon keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

A levelében említette, hogy külföldről is származhat jövedelme a magánszemélynek, így, ha adószámos magánszemélyként folytatja a tevékenységét, akkor az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmüket.
A Tb. tv. 87. §-a tartalmazza a magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utáni járulékkötelezettség megállapításának, valamint a bevallási és fizetési kötelezettség teljesítésének szabályait. A kötelezettségek teljesítésére a Tb. tv. 87. §-ban foglalt rendelkezések alapján kerülhet sor.

A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás bejelentkezési kötelezettségének a 23T201INT adatlap benyújtásával adószám-kéréssel tesz eleget. A külföldi vállalkozás helyett eljárhat annak pénzügyi képviselője, valamint adózási ügyvivője, illetve a külföldi vállalkozás foglalkoztatottja is. A természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és -bevallási kötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni (a 23T1041INT, 2308INT jelű nyomtatványokon). A foglalkoztatott biztosítási kötelezettségének kezdetét legkésőbb a biztosítás első napján, a biztosítás megszűnését, illetve a munkavégzési kötelezettség és járulékalapot képező jövedelem nélküli időszakot 8 napon belül kell bejelenteni.

A biztosítási és járulékfizetési, valamint a szocho-fizetési kötelezettséggel összefüggő bevallási, adatszolgáltatási kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni.
Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén, ha biztosítási jogviszony nem áll fenn a felek között, akkor járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor a keletkező jövedelem után szocho-fizetési kötelezettség ebben az esetben is felmerül.

Adószámos magánszemélyként végzett tevékenység esetén a tevékenységből származó bevétel önálló tevékenységből származó bevételt képez. Ilyen esetben a jövedelemszámítás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 16-20 §-ai alapján történhet. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelem megállapítása attól függően történik, hogy a tételes költségelszámolás módszerét, vagy a 10% költséghányad alkalmazását választja az adózó.
(Jogszabályi hivatkozás: a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdés, Szja tv. 16. §)

Az Szja tv. Ön által említett 16. § (1) bekezdése valóban csak példaként sorolja fel az önálló tevékenységnek minősülő tevékenységeket, köztük magát az egyéni vállalkozót is, így az adószámos magánszemélyként végzett tevékenység is önálló tevékenységnek minősül.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az alkalmazott adózási mód megválasztására vonatkozó döntést az adózónak kell meghoznia, mivel annak megítélése, hogy számára melyik adózási mód választása a legkedvezőbb, annak milyen előnyei, hátrányai vannak az ő tekintetében kizárólag az összes körülmény ismeretében ítélhető meg. Javasolt lehet könyvelésben, adózásban jártas könyvelő, adótanácsadó segítségét kérni, aki valamennyi ismert körülmény alapján segít meghozni az adózási mód megválasztására vonatkozó lehető legjobb döntést.
A jövedelem megállapításával, illetve a felmerülő kötelezettségekkel kapcsolatban további információkat olvashat az adóhatóság honlapján (NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)) elérhető információs füzetekben.

A tevékenység végzéséhez kapcsolódó, adózást érintő tudnivalókkal kapcsolatosan szíves figyelmébe ajánljuk az alábbi információs füzeteket:

1. Bejelentkezés a NAV-hoz: adószám és adóazonosító jel kiváltása
2. Az önálló tevékenységből származó jövedelem és adózása
3. Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége
14. Hasznos tudnivalók kezdő áfaalanyoknak
18. A számla, nyugta kibocsátásának alapvető szabályai
24. Bevallási, adófizetési információk
32. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályai adóügyekben
33. NAV Infóvonal (A NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszere)
49. A szociális hozzájárulási adó
99. Kisadózó vállalkozók tételes adója (kata)

Az információs füzetek elérési útvonala: Információs füzetek – 2023 – Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)

Amennyiben az információs füzetek tanulmányozását követően további kérdéseik merülnek fel, akkor javasoljuk, hogy hívják az adóhatóság Infóvonalát, ahol a munkatársaink szívesen állnak rendelkezésükre. Az Infóvonal a 1819-es számon hétfőtől csütörtökig 8.30-tól 16.00 óráig, pénteken 8.30-tól 13.30-ig hívható.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.

Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Adójogi és Tájékoztatási Főosztály

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL