A kézi számlázás, avagy kézzel írt papír számlák ideje a 2020-as jogszabályi változásokat látva már nem fog hosszú életűnek tünni. Az adóhatóság 2020. július 1-től majd 2021. január 1-től két lépcsőben jóformán minden számla online adatszolgáltatását szeretné elérni, de ezzel később foglalkozunk egy másik cikkben.

A kézi számlázás legfontosabb törvényi előírásai jelenleg

A kézzel írt számlának is – akárcsak a gépi számláknak – a jogszabályok szerint (Számviteli törvény, Áfa törvény) számtalan előírása van. A legfontosabb tartalmi elemeket az alábbiakban mutatjuk be nektek.

Kézi számlázás – számlák sorszámfolytonos felhasználása

A számlákat, számlatömböket mindig sorszámfolytonosan kell felhasználni. Ez azt jelenti, hogy ahogy sorszámtartomány száma nő, úgy használom fel a számlákat (keltezés időrendjében nő a felhaszált sorszám). Ha véletlenül egy számla kimaradt, mert nem írtam bele semmit, nem használtam fel, akkor üresen hagyom, és „lerontom”. Véletlenül sem ugrok vissza egy későbbi időpontban és későbbi keltezéssel rögzítek egy sorszámában korábbi számlára későbbi keltezésű értékesítést. Az online számlázó programok (többségében) a korábbi keltezésre és a nem sorszámfolytonos felhasználásra már szerencsére nincs is lehetőségünk.

Kézi számlázás – keltezés

A számla kelte mindig az a nap, amikor a számlát kiállítom. Akkor is ha korábbi teljesítésű ügyletet számlázok, vagy korábban lett átutalva nekem egy díjbekérő alapján ellenérték, a számla kelte az a nap lesz, amikor a számlázást, mint tevékenységet végrehajtom. A korábbi 15 napos számlakiállítási határidő a módosításra került jogszabály miatt most 2020. július 1-től 8 napra csökken. A termék, szolgáltatás teljesítését követően, vagy az ellenérték átvételét (bankszámlán történő jóváírás) időpontját követően (ha az korábbi) ennyi időnk van a számlát kiállítani a vevő részére.

„163. §  (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb 

    • a) a teljesítésig,
    • b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,
    • de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

    • a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,
    • b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,
    • c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli (2020. júlis 1-től 8 nap)

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.” 

A készpénzfizetési számla keltezése

A készpénzfizetési számla azért speciális, mert a számlázást a készpénz átvételével egyidőben kell végrehajtani. A készpénzfizetési számlán a teljesítés időpontja (nem kötelező elem), a számla kelte és a fizetési határidő (nem kötelező elem) egy időpontra, a számla kiállítás napjára, a készpénz átvétel napjra esik. Az egyszerűsített adattartalmú számla kizárólag készpénzfizetéses vásárlás esetén helyettesítheti a teljes adattartalmú számlát.

A teljesítés időpontja

A számla teljesítés időpontja fontos kérdés még. A teljesítés időpontja a termékértékesítés (rendelés feldolgozás), szolgáltatás nyújtás (teljesítésigazolás) napja fő szabály szerint utólagos számlázás esetén. Amennyiben a szolgáltatást, termékértékesítést előzetes fizetéshez (díjbekérő, előlegszámla, bankkártyás fizetés) kötjük, a teljesítés napja az ellenérték bankszámlánkon történő jóváírás napja. Folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetén a szerződés szerint meghatározott időszakot záró dátum lesz a teljesítés napja pl. bérleti díj esetén tárgyhónap utolsó napja.

A fizetési határidő

A fizetési határidő a szerződésben – általában a teljesítéshez igazított – határidő pl. 8 napos, 30 napos, 90 napos haladék alapján kerül meghatározásra. Ebben az esetben a teljesítési időponttól számítva kerül a fizetési határidő utolsó napja meghatározásra. Folyamatos teljesítésű szolgáltatások pl. könyvelési díj, bérleti díj, közmű szolgáltatások esetén számlázi ciklus utolsó napja a teljesítés időpontja és azzal megegyző időpont a fizetési határidő is ebben az esetben áfa törvény alapján. Ez utólagos elszámolású folyamatos számlázás esetében is és tárgyhónapra előre számlázott szolgáltatások esetén is eszerint a szabály szerint kerül meghatározásra.

ÁFA kulcs, ÁFA kód alkalmazása

Az áfa kulcs meghatározása és helyes használata szintént számos problémát okoz kezdő vállalkozók esetében, amely kézi számlázás és elektronikusan számlázás esetén is körültekintést igényel.

Alanyi adómentes adózók számlázási szabályai

Az áfa alanyi adómentességet választók számára sem mindig egyértelmű a kérdés. Hiába kötöttél valakivel szerződést nettó + ÁFA összegre vonatkozóan. Ha áfa alanyi adómentességet választottál vállalkozásod számára a belföldön teljesített termékértékesítéseid és szolgáltatásaid után nem szabad áfát (27%) felszámolnod és számláznod. Az így – tévesen – számlázott áfát ráadásul be kell vallanod és meg kell fizetned az adóhatóság felé.

Alanyi adómentességet (AAM) választó adózók a tevékenységük során – néhány kivételtől eltekintve – AAM jelöléssel (áfa kulcs) és 0 forint áthárított áfa összeggel kell számláikat kiállítsák vevői felé. A kivételekkel foglalkoztunk már korábbi cikkünkben.

Áfa átlalános szabályok szerint adózók számlázási szabályai

Akik az ÁFA törvény szerint általános szabályok szerint adóznak gyakran nem helyesen, vagy nem a megfelelő áfa kulcs feltüntetésével állítják ki számláikat. A megfelelő áfa kulcs használatához érdemes könyvelővel, vagy szakemberrel egyeztetni. Tevékenységünk, a partnerünk adóalanyisága és számtalan egyéb áfa törvényből eredő körülmény is meghatározhatja a helyes áfa kulcs kiválasztását.

Alanyi mentes és ÁFA általános szabályok szerint adózók áfa kulcsai

A nav online számlázó rendszeréből vett áfa kulcsokon kívül más áfa kulcsok is használatosak. Ezek részletesebb ismertetését, bemutatását a kapcsolódó cikkeinkben találjátok.

  • AAM vagy AM – alanyi adómentes
  • 27% áfa kulcs azzal, hogy a számla végösszege (bruttó) 21,26 % áfát tartalmaz áfa törvény 82. § (1) bekezdés szerinti főszabály
  • 5% áfa kulcs azzal, hogy a számla végösszege (bruttó) 4,76 % áfát tartalmaz áfa törvény 82. § (2) bekezdés szerinti áfa törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek és szolgáltatások esetén
  • 18% áfa kulcs azzal, hogy a számla végösszege (bruttó) 15,25 % áfát tartalmaz áfa törvény 82. § (3) bekezdés szerinti áfa törvény 3/A. számú mellékletében felsorolt termékek és szolgáltatások esetén
  • TAM – tárgyi adómentes, illetve a tevékenység közérdekű vagy speciális jellegére tekintettel adómentes, áfa törvény 85. § (1) vagy áfa törvény 86. § (1) bekezdései alapján
  • FAD – fordított adózás – áfa törvény 142. § (1) bekezdése alapján
  • KBA / EU – adómentes közösségen belüli termékértékesítés, az adó megfizetésére a termék beszerzője kötelezett az áfa törvény 98-102. §-ai alapján
  • EAM – adómentes termékértékesítés a közösség területén kívülre (termékexport harmadik országba)
  • THK – áfa területi hatályán kívüli – közösségi adóalany, vagy harmadik országbeli személy részére nyújtott szolgáltatás áfa törvény 37. § (1) bekezdés alapján
  • ÁTK – áfa tárgyi hatályán kívüli
  • K7% vagy K12% – Kompenzációs felár alkalmazása – felvásárlási jegyek esetében mezőgazdasági termények, szolgáltatásoknál áfa törvény 201. § (2) bekezdése

Mennyiségi egység

A számlákon a nav online számlázó által is használatos egységes mennyiségi egység adatok.

  • darab
  • kilogramm
  • tonna
  • kilówattóra
  • nap
  • óra
  • perc
  • hónap
  • liter
  • kilométer
  • köbméter
  • méter
  • folyóméter
  • karton
  • doboz
  • saját (eszerint tetszőleges mennyiségi egységet alkalmazhatunk)

Kötelező számlaadatok

Az áfa törvény és a számviteli törvény foglalkozik a bizonylatok – köztük a számla – adattartalmával. A számla adattartalmára vonatkozó legfontosabb tartalmi elemeket már korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.

A számla közös tartalmi elemei:

  1. a számla kibocsátásának kelte;
  2. a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
  3. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma,
  4. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának neve és címe,
  5. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe,
  6. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;”
  7. az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére a törvényben alkalmazott vámtarifaszám (vtsz.), továbbá mennyisége vagy
  8. a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  9. a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítés időpontját, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől (későbbi pénzügyi teljesítés, átutalás, előleg számla esetén);
  10. az adó alapja, továbbá
  11. az értékesíett termék adó nélküli egységára vagy
  12. a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint
  13. az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  14. az alkalmazott adó mértéke (áfakulcs számmal, betűvel);
  15. az áthárított adó (összegszerűen), kivéve, ha annak feltüntetését a törvény kizárja (pl. egyszerűsített számla, nyugta);

További feltüntetendő fontos kifejezések az alkalmazott speciális adózási szabályokra tekintettel:

  1. a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, az Áfa tv. XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
  2. az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
  3. adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  4. a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
  5. új közlekedési eszköz §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
  6. a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, az Áfa tv. XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
  7. a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy
  8. a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy
  9. a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, az Áfa tv. XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
  10. pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma,
  11. „kisadózó” kifejezést, amennyiben vállalkozásod a Kisadózók tételes adója (KATA) alá tartozik. 

A törvényi felsorolásból látszik, hogy a számlának nem kötelező eleme az aláírás és bélyegző. Kézi számlázás vagy gépi úton előállított számlák aláírás, pecsét nélkül is hitelesek.

Kapcsolódó cikkek:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL