A kérdését megvizsgálva a válasz röviden igen, érdemes kiírni. De ha az egyéni vállalkozó magánlakásával megegyezik, és magánszemélyként a neve akár a postaládára ki van már írva, akkor egyéni vállalkozóként nem szükséges a nevet külön még egyszer kiírni. A cég nevén kívül más adatot nem kell kiírni a Ctv. szerint sem a cégtáblára.
A cégtörvény 7. § (1) szerint (Ctv.) a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtábla kihelyezésével kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.
Ugyanakkor a cégtörvény hatálya alapvetően a 2. § (1) bekezdés szerint a „cégre” terjed ki. A cég – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogalany a cégnyilvántartásban akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi.
Az egyéni vállalkozásról és egyéni cégről szóló törvény (Evec. tv.) alapján csak az egyéni cég (és az egyszemélyes Kft.) szerepel kötelezően a cégnyilvántartásban, az egyéni vállalkozás nem. Viszont az Evec. tv. 6. § (3) bekezdése alapján az egyéni vállalkozás esetében is a székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ezen értelmezés alapján viszont a Cég törvény 7. §-át is az egyéni vállalkozásra vonatkozó kötelező jellegű előírásként kell értelmezni a székhelyre/telephelyre vonatkozóan, ami alapján bizonyos jogértelmezés szerint a cégtábla alaján történő megjelölés is kötelező elem az egyéni vállalkozás esetén.
Azonban ne felejtsük azt a tényt, hogy egyéni vállalkozás esetén a „cég neve” megegyezik a magánszemély nevével. Tehát ha saját tulajdonú ingatlanunkon a nevünk ki van írva, az megfeleltethető már a „cégtábla khelyezésével történő megjelölésnek”, hiszen magára a cégtábla méretére, kialakítására nincsen konkrét előírás már a jogszabályban. Erre vonatkozóan a Bán és Karika ügyvédi társulás cikke is hasznos információkat adhat nekünk. Kiemelik, hogy elég, ha időtálló táblára kiírjuk a cég nevét. Egyéni vállalkozás esetén a magánszemély neve is elegendő lehet.
Fontos viszont még és ennek tényére felhívjuk a figyelmet, hogy az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) az „adóalany” szankcionálja már ha a székhelyén nem lelhető fel, a postai úton kézbesített küldemények a cég képviselője esetén, vagy egyéni vállalkozás esetén „címzett ismeretlen” vagy „kézbesítés meghatalmazottja nem fellelhető” jelzéssel érkeznek vissza a cégbírósághoz vagy az adóhatósághoz.
Ezesetben az Art. komoly szankcióival is élhet a hatóság, ami nem más mint az adószám törlése.
Az Art. 246. § [Az adószám törlése] (1) Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha
- a) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
- b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
- c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
- d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,
- e) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett törvényes képviselő nem valós személy,
- f) azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,
- g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget,
- h) az adózó által bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be, és az adózó az adóhatóság (2) bekezdés szerinti felhívása ellenére bejelentését nem vonta vissza, és nem gondoskodott másik megfelelő székhely vagy székhelyszolgáltató bejelentéséről sem.
Minek a cégtábla? Hatósági ellenőrzés a cég székhelyén.
A fentiekből is látszik, hogy a cégtábla kihelyezés, azzal történő megjelölés értelme abban áll, hogy a hatóságok a cég/vállalkozás székhelyén a vállalkozást bármikor megtalálják, fel tudják lelni a képviselőt, tudják kézbesíteni a cég számára a hivatalos iratokat. Emiatt viszont előfordul, hogy szúró-pórbaszerűen ezt a hatóságok: adóhatóság, kormányhivatalok ellenőrzik és az Art. szerint bírsággal, vagy az adószám törlésének szankcióját is alkalmazhatják az adóalannyal szemben végső esetben.
Az adóhatóságnak viszont (1) bekezdés a), b) és h) pontja szerinti esetben az adózót az adószám törléséről szóló figyelmeztetéssel felhívja – a felhívás kézbesítésétől számított harmincnapos határidő tűzésével – a törvényes állapot helyreállítására. A határidő eredménytelen eltelte esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát törli. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó az adószám törléséről szóló határozat véglegessé válását megelőzően a törvényes állapotot helyreállította. Szóval a határidőn belüli hiányosság pótlásával az adószám törlésének szankciója alól is mentesülhetünk.
A fentiek alapján – a későbbi félreértések, problémák megelőzése érdekében – akár egyéni vállalkozás esetén is a székhelyen, telephelyen javasolt az egyéni vállalkozó magánszemély nevének akár a postaládán egy kis fóliázott névjegykártyán kiírni az „egyéni vállalkozás” vagy „e.v.” megjelöléssel együtt.