Kata vagy szja egyéni vállalkozó jövedelemadózási lehetőségek összehasonlítása addig nem időszerű, míg a “többes katázást” a jogszabály nem korlátozza vagy tiltja. Viszont azok számára, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy kettő vagy több katás vállalkozást alaptsanak, készítettünk egy kis összehasonlító elemzést.

KATA vagy SZJA?

A kisadózó vállalkozások tételes adója (Kata) szerinti jövedelemadózás és a személyi jövedelemadózás szerinti egyéni vállalkozás jövedelemadózásáról sok információ kering. Mindkét adónak van előnye és hátránya. Ha likviditási, adóterhelési szempontból vizsgáljuk, akkor 12 millió forint vagy még inkább 4-5 millió forint éves árbevétel alatt kétséget kizáróan a kata szerinti adózásnál nincs kedvezőbb jelenleg. Biztosítási jogviszonyunk, későbbi táppénz, csed, gyed, munkanélküli- vagy nyugdíjellátás szempontjából számolnunk kell viszont azzal, hogy a kata és a kevesebb adóteher miatt kevesebb ellátásra leszünk később jogosultak.

Ez a cikk most elsősorban nem a 4-12 millió árbevétel közötti vállalkozásoknak szól, hanem azoknak, akik

  • több vállalkozás alapítására nincs lehetőségük, igényük,
  • egyéni vállalkozóként szeretnének 20-40 millió forint közötti árbevételt jogszerűen leadózni,
  • szellemi (magas hozzáadott értékű) tevékenységet végeznek egyéni vállalkozóként és
  • az áfa fizetés-levonás kérdése a nem jelentős költség és beruházás számlák hiányában nem mérvadó kérdés számukra.

Szocho adó fizetési felső korlát versus KATA 40%

A fent bemutatott szellemi szabadfoglalkozású egyéni vállalkozói kör esetében előfordul, hogy a 40% kata százalékos adó megfizetésére válik kötelezetté, mivel adóévben a 12 millió forintos kata bevételi határt átlépi.

Esetükben jó kérdés, hogy nem-e járnának jobban más jövedelemadózási lehetőséggel, pl. a személyi jövedelemadó szabályai szerinti adó és járulékfizetéssel?

A kérdésre a válasz röviden az, hogy bizonyos árbevétel felett, igen.

A személyi jövedelemadózás szerint a tételes költségelszámolás és az átalányadózást választhatja az egyéni vállalkozó. Az átalányadózás viszont, ha nem kereskedelmi tevékenységet végzünk, akkor 15 millió forint éves árbevételig választható. Ezen küszöb átlépése esetén év elejétől a tételes adózás szabályai szerint kell eljárni. Az átalnyadózás esetén ráadásul felső korlát nélkül az átalányba megállapított jövedelem (főszabály szerint bevételek 60%) után szocho adót kell fizetnünk.

A tételes költségelszámolást választó egyéni vállalkozó jövedelmére is alkalmazható viszont a szocho adó törvény szerint felső korlát/határ számítási szabály, amennyiben a vállalkozói kivétje (havi adó és járulékalap) éves szinten a minimálbér 24-szeresét eléri. Ebben az esetben a vállalkozói osztalékalapot már nem terheli 17,5% (15,5) szociális hozzájárulási adó.

Ez azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszeres után meg kell fizetni az adókat (15% szja, 15,5%/17,5% szocho adó) és járulékokat (18,5% tb járulékok). A fennmaradó jövedelmünk után év végével kell csak 9% nyereségadó (szja) és a nyereségadóval csökkentett osztalékalap után 15% szja-t fizetni. (összesen 22,5% szja)

A fenti feltételek és a tételes költségelszámolást alkalmazó esetében a költségek elszámolási lehetőségének figyelmenkívül hagyásával kiszámoltuk, hogy milyen összeghatár fellett fordul át a szocho felső korlát szabály miatt a szja javára a 40 százalékos kata adózással szemben a jövedelemadózás.

A számított érték szerint 32.813.000 forint felett már jobban megéri a kata helyett a tételes szja szerinti jövedelemadózást választani. (Költségszámlák elszámolása miatt ez még ettől is alacsonyabb összeg is lehet.) 32.813.000 Ft árbevétel esetén mind az szja szerinti tételes költégelszámoláson alapuló adózásánál, mind a tételes és 40 százalékos kata szerinti 8.975.000 forint körüli adóteher jön ki (2% iparűzési adóval együtt). A 32.813.000 forint feletti bevételek esetén a kata szerinti adózás már magasabb adóterhelést fog eredményezni, mintha tételes költségelszámolás mellett, a minimálbér kétszerese utáni adókat és járulékokat megfizetve, osztalékágon az szja szerint vennénk ki vállalkozásunkból a jövedelmet.

Számítás a 32.813.000 forint bevétel mellett kalkulát adók szja és kata esetén

adatok Ft
TÉTELES SZJA KATA
ÁRBEVÉTEL 32 813 000 32 813 000
VÁLLALKOZÓI KIVÉT 3 864 000
ÖSSZES BEVÉTEL 32 813 000 32 813 000
JÖVEDELEM/ADÓALAP 28 949 000 20 813 000
SZJA NYERESÉGADÓ (9%) 2 605 410
KATA (tételes) 600 000
40 %-OS KATA 8 325 200
SZOCHO ADÓ (15,5%) 598 920
OSZTALÉK SZJA (15%) 3 951 539
LEVONT ADÓELŐLEG 15%, JÁRULÉKOK 18,5% 1 294 440
IPARŰZÉSI ADÓALAP 32 813 000 2 500 000
IPARŰZÉSI ADÓ 2% 525 008 50 000
ADÓK ÖSSZESEN 8 975 317 8 975 200

A KATA szerinti adózás hátrányai

Egyéni vállalkozóként már 15-20 millió forint árbevétel esetén a fentieken túlmenően érdemes lehet mérlegelni az alábbiakat:

  • Kata adózás esetén az ellátási alapunk jóval kevesebb, mintha vállalkozói kivétünk alapján fizetnénk adót, járulékokat az szja szabályai szerint,
  • Kata adózóként, ha táppénzre, álláskeresési ellátásra szorolunk, csedet, vagy gyedet kívánunk igényelni jóval kevesebb ellátásra válunk jogosulttá,
  • Ha minimálbér kétszerese után fizetünk (332.000 Ft) adót és járulékokat magasabb ellátásra válunk jogosulttá, több lesz a táppénz, álláskeresési ellátás (3 hónap), csed, gyed összege,
  • 50 ezer forint tételes kata fizetése alapján a nyugdíjjogosultság szempontjából nem szerzünk teljes szolgálati évet egy év alatt.

CSED, GYED kalkulátorunkkal ki is számolhatod, hogy 50, 75 ezer tételes kata illetve 332.000 forint bruttó jövedelem kivét esetén milyen összegű ellátást kaphatsz.