EU-n belüli termékértékesítés alanyi áfa mentesként és a közösségi termékbeszerzés is speciális szabályokkal bír. Alanyi áfa mentesként évi 35.000 EUR-ig közösségi adószám nélkül is vásárolhatunk.
Vásárolhatok-e terméket az EU más tagállamából, illetve értékesíthetek-e terméket alanyi ÁFA mentesként külföldre?
Az EU-n belüli közösségi termékbeszerzések esetén létezik egy mentesítő értékhatár, amikor közösségi adószám kiváltása nélkül szerezhetsz be más tagállamból termékeket. Ez az értékhatár éves szinten 35 000 EUR. Ilyenkor a vállalkozásod adószámát a beszerzéskor, rendeléskor nem is kell megadd az eladó felé, és ő egy adott tagországbeli áfával növelt számlát fog feléd kibocsátani.
Ez alanyi áfa mentes vállalkozás számára előny is lehet, hiszen az alanyi áfa mentes adóalany a beszerzéseinek az áfáját nem vonhatja le az áfa törvény alapján. Egyfelől nincs is miből, nincs fizetendő (bevételeire tevődő) áfája. Másrészről pedig nem igényelheti vissza, hiszen nem áfával terhelt adóköteles tevékenységet szolgált.
Hátrányt jelenthet egy áfa körbe tartozó vállalkozás esetén, hiszen a másik ország áfa-kulcsa szerint megállapított áfa összeget nem vonhatja le az értékesítéseire tevődő áfa összegéből, bár egy bonyolultabb módon ennek a visszaigénylésére is van lehetősége.
Amennyiben nagy mennyiségű áru, termék más EU-s államból történő rendszeres beszerzésén gondolkozol, javaslom, hogy kérd ki előtte a szakember tanácsát.
EU-n belüli termékértékesítés alanyi áfa mentesként
A másik oldal, hogy EU-n belül, más közösségi országba kívánsz terméket értékesíteni. Itt már az elején közösségi adószámmal kell, hogy rendelkezz. Annak, hogy a vállalkozásod alanyi áfa mentes, avagy nem, nincs jelentősége. Termékértékesítés során alanyi mentesként a közösségi termékértékesítésre tekintettel főszabály szerint is „alanyi adómentes” számlát kell kibocsátani, viszont vannak speciális esetek. Ún. közösségi értékesítésre tekintettel „fordított áfás” számlát kell kibocsátani, hogyha a termék beszerzője közösségi adószámát megadta nekünk és ezért az áfa fizetésére a saját tagállamában ő válik kötelezetté. Számlánk összege ebben az esetben is ugyanúgy 0 Ft áthárított áfát fog tartalmazni, mint az alanyi mentes számláknál, de fel kell tüntetni a számlán minden esetben, hogy „közösségi termékértékesítés miatt az áfát a vevő fizeti” szöveget hivatkozással a törvényi előírásokra. (“VAT exempt intra-Community transfer – article 138, 2, c) Directive 2006/112/EC” – forrás: https://simplyvat.com/reverse-charge/)
Azon termékértékesítéseket, melyekben nem alanyi áfa mentes minőségében jár el a vállalkozó pl. közösségi termékértékesítés, azok az alanyi mentességre jogosító (12 millió forintos) értékhatárba be kell számítani, mivel az Áfa törvény 188. és 193. §-ai erre vonatkozó (89. §-ra hivatkozó) kivételt nem tartalmaznak.
Távértékesítés új szabályai 2021. július 1-től
A 2021. július 1-től életbe lépett távértékesítésre (közösségi termékértékesítésre) vonatkozó új áfa szabályok értelmében viszont alanyi adómentességet választóknak is figyelemmel kell lenniük az OSS (one-stop-shop) szerinti új szabályozásra (áfa tv. 45/A., 49/A. §). Eszerint, ha egy éven belül az egész EU területét tekintve, a magánszemélyek felé nyújtott távértékesítésünk bevétele a 10.000 Eurót meghaladja (3.100.000 forintot módosításkori árfolyam szerint), akkor vállalkozásunknak kötelező:
- be kell jelenteni a változást a NAV felé,
- regisztrálnia a OSS rendszerbe, Magyaroszágon itt érhető el: https://oss.nav.gov.hu/
- minden magánszemély vevő felé a célország szerinti megfelelő áfakulcsot alkalmazva kell a számlát kiállítani,
- negyedévente az OSS rendszerben tagállamonkénti bontásban a számlázott és így beszedett áfa összeget be kell vallani és a NAV felé az összeget át is kell utalnunk.
Az persze jó kérdés, hogy ebben az esetben az így kibocsátott számlák és bevételek a 12 milliós bevételi értékhatárba beszámítandóak-e vagy sem. Tekintettel arra, hogy a termékértékesítés teljesítésének helye Magyarországon kívül esik – hisz más tagállam áfa kulcsát vagyunk kötelesek alkalmazni – így álláspontunk szerint ezen értékesítések nem tartoznak, tartozhatnak az alanyi adómentes bevételi értékhatárba és nem tölthetik azt. Bár az áfa törvény 188. és 193. §-ai sem rendelkeznek erről különösen, így ilyen esetben érdemes NAV állásfoglalást kérni erről a tevékenység megkezdését megelőzően. A különös rendelkezések része az áfa törvénynek (38.-49/A. §) sajnos ebben az esetben felülírja az alanyi adómentességre vonatkozó szabályokat (187.-196. §)
Kapcsolódó cikkek:
- Számla adatszolgáltatás 2018-2020 között
- Számla adatszolgáltatás 2020. július 1-től
- Kell-e minden bevételről számlát adni?
- Online pénztárgép használata – Mikor kötelező üzemeltetnem?
- Hogyan számlázzak? – Online számlázó programok
- Mikor kell számlát vagy nyugtát adni?
- A helyes számlázás tízparancsolata
- Mikor nem járhat el alanyi áfamentes minőséségben a vállalkozás?
- 5%-os áfa kulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások
- 18 százalékos áfa kulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások
- Tárgyi adómentesség az áfa törvény szerint