Álláskeresési járadék (támogatás, segély) igénylése

Álláskeresési járadék iránti igény minden munkavállalót érinthet még ideális feltételekkel működő gazdasági időszakban is. A koronavírus miatt kihírdetett veszélyhelyzetből eredő gazdasági helyzet okán számos vállalkozás kényszerül munkavállalóit elbocsátani. Hogyan és ki jogosult álláskeresési ellátásra jelenleg?

A kormányhivatal oldalán is található tájékoztató az álláskeresési ellátás igénylés menetéről. Most ebből szedtük össze nektek a legfontosabb tudnivalókat.

Az elektronikusan intézhető ügyek gyűjteményét itt találod.

Ki tekinthető álláskeresőnek?

Álláskeresőnek tekinthető az a személy, aki esetében a következő kritériumok teljesülnek:

• nem áll munkaviszonyban és az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével kereső tevékenységet nem folytat,​
• nem folytat tanulmányokat oktatási intézmény nappali tagozatán,
• öregségi nyugdíjra nem jogosult,
• nem részesül megváltozott munkaképességű személyek járadékában vagy rehabilitációs ellátásban

Kereső tevékenységet folytató személynek tekinti a jogszabály

• aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, valamint
• aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt,
• illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenysége rövidebb-hosszabb időre szünetel, a vállalkozás az egyéni vállalkozói nyilvántartásban továbbra is szerepel. Így a vállalkozói jogviszony szüneteltetésének idejét is kereső tevékenységnek kell tekinteni.

A munkaügyi központok nem veszik ezt minden esetben szigorúan és szüneteltetett egyéni vállalkozók is nyújthatnak be kérelmet álláskeresési járadék megállapítására.

Betéti társaság, korlátolt felelősségű nem ügyvezető tagja, amennyiben személyes nem végez tevékenységet a gazdasági társaság tevékenységében, nyújtha be álláskeresési járadék folyósítása iránti igényt.

A kereső tevékenység fogalmába minden olyan munkavégzés beletartozik, amelyért a munka elvégzője díjazást kap, akár munkaviszony, vállalkozói jogviszony, megbízási jogviszony, stb. az alapja. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony alapján folytatott munkavégzés akkor nem minősül kereső tevékenységnek, ha nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy e jogviszonya mellett más keresőtevékenységet nem végez.

Ki jogosult álláskeresési járadék igénylésére?

Az a személy, aki:

• álláskereső, és
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
• kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és
• vállalkozói tevékenységet sem folytat, és
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
• számára az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a járási hivatal az alábbi dokumentumokat kéri:

A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:

• Személyi igazolvány
• Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
• Taj kártya
• Adó igazolvány
• Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok

Álláskeresési járadék megállapításához szükséges dokumentumok:

• Igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről
• OEP igazolvány
• Bankszámlaszám –amennyiben rendelkezik vele
• Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához
• Tartozásigazolás
• Jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor
• A 2010. január 1-je előtt megszűnt munkaviszonyok esetén: Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya).

Mennyi az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy teljes naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért – a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett – munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem benyújtása, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

Az álláskeresési járadék összegéből 10% nyugdíjjárulék és 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. A családi adó- és járulékkedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény és más adókedvezmények kérhetők a folyósítás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg.

A 2021-től havi 8000 forint (2020-ban 7710 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot a magyar állam fizeti meg az álláskeresési járadék folyósítás ideje alatt az álláskereső személy után, így álláskeresőként egészségügyi ellátásra jogosultak leszünk.

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a járási hivatal foglalkoztatási osztályánál történő jelentkezésének a napja. 2013. január 1-től az álláskeresési ellátás iránti igényt, az ellátást érintő körülményekben bekövetkezett változást elektronikus levélben is be lehet jelenteni. Ennek részletei az Álláskeresőknek/Hasznos tudnivalók link alatt találhatók.

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.

pl. Fél év, 180 nap biztosítási idő esetén 18 x 1 nap / 10 nap biztosításban töltött idő = 18 nap, de a minimum szabály miatt 36 napra fognak járadékot folyósítani.

pl. összesen 2 év, 730 nap jogviszony igazolása a megelező 3 évben 73 x 1/10 nap = 73 nap járadék folyósításra fog jogosítani

Mivel ösztönözik az álláskeresőt a mielőbbi elhelyezkedés érdekében?

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, akkor kérelmére a folyósítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni. A  kifizetés feltétele, hogy az előzőekben meghatározott napig  folyamatosan munkaviszonyban álljon és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

Az egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

Elektronikus ügyintézés álláskeresőknek

A NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) honlapján található tájékoztatás szerint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény lehetőséget biztosít 2013. január 1-jétől az elektronikus levélben (továbbiakban e-mailben) történő kapcsolattartásra.

Elektronikusan az álláskeresési járadék igénylését a az nfsz.munka.hu illetve az eugyintezes.munka.hu weboldalakon lehet elindítani.