ÁFA bevallás kapcsán merül fel sokakban a kérdés, hogy mi is az az „áfa”, hogyan működik az általános forgalmi adó rendszere, bevallása, elszámolása?

Az ÁFA, vagyis „általános forgalmi adó” alapvetően egy közvetett, fogyasztási adó. Nevezik hozzáadott értékadónak is. Én gyakran úgy nevezem, hogy „keret(et) adó keret-adó”, mivel a jövedelemadók (társasági adó, kiva, szja, kata) rendszerén kívül áll teljes mértékben és attól teljesen függetlenül működik vállalkozásunk életében.

Közvetett adó, mert nem az adózó fizeti közvetlenül, hanem megfizetetti a vevővel és az egész értékesítési láncon „végig fut” olyan módon, hogy kvázi mindig a végső – áfa levonásra nem jogosult – fogyasztót fogja alapvetően terhelni a teljes áfa összege. Az értékesítési lánc többi tagja megfizetetti a vevővel és levonhatja a rá áthárított – más által „létrehozott” áfát.

Hozzáadott érték típusú adó, mert mindig a „hozzáadott érték” (bérköltségeknek nincs áfa tartalma) összegével nő a vevőinkre kiszámlázott áfa alap összege. A többi költségünknek jellemzően van áfa tartalma, amit le is vonunk (jobb esetben) az általunk fizetendő áfa összegéből.

Fogyasztási típusú adó, mert alapvetően a fogyasztót terheli mindig (mint pl. jövedéki adó is), a fogyasztóra áthárítjuk, kifizetetjük vele, ő azt részünkre megtéríti, mi levonjuk vele szemben a ránk áthárított áfa összegét és végül az áfa különbözetet (mint „beszedett adót”) szépen tovább utaljuk a NAV-nak (állami költségvetésbe).

De hogyan is működik az áfa bevallás rendszere? Megpróbáljuk nektek most röviden bemutatni.

Minden vállalkozás az induláskor el kell döntse, hogy milyen jövedelemadózást és milyen áfa státuszt választ. Ahogy íram, ez a két adó típus (csoport) egymástól teljesen függetlenül működik.

Jövedelemadó típusok (közvetlen adók):

  • személyi jövedelemadó (magánszemély, egyéni vállalkozó jövedelmadója vagy átalányadója, őstermelő, magánszálláshely szolgáltató magánszemély)
  • kata (kisadózók tételes adója, egyéni vállalkozó kizárólag)
  • kiva (kisvállalati adó, gazdasági társaságok, egyéni cég stb.)
  • társasági adó (gazdasági társaságok, jogi személy egyéb szervezetek jövedelemadója)

Néha – szerencsétlen módon – a két adó típust összemossa a jogalkotó is pl. azonos értékhatárok állításával, holott a kettőnek SEMMI köze nincs egymáshoz.

Az ÁFA rendszere külön törvényben van szabályozva és a főszabályokon kívül számos speciális adózási lehetőséget, választást is rejt. Néhány speciális szabályt felsorolunk nektek:

ÁFA általános szabályaival kombinálható speciális áfa szabályok:

  • csoportos adóalanyiság (áfa csoport, együttműkdödő közösség)
  • adó alól mentes tevékenység (közérdekű jelleg, egyéb sajátos jelleg, adókötelessé tétel)
  • pénzforgalmi elszámolás
  • különbözeti vagy árrés szerinti adózás (utazásszervezés, használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség), befektetési arany áfa szabályai.

A fentiek közül a legismertebb az alanyi adómentesség. Erről számtalan helyen olvashattok oldalunkon is. Ezzel is most nem is kívánunk hosszabban foglalkozni. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi 12 millió forintos (időarányos) bevételi értékhatára az Alanyi Adómentességnek a jelenlegi árak mellett és inflációs környezetben kevés vállalkozásnak alkalmazható ezért szeretnénk bemutatni nektek az áfa általános rendszerét.

Mi történik akkor, ha vállalkozásunk nem alanyi adómentességet választ induláskor, vagy elveszíti alanyi adómentességét a 12 millió forint bevételi értékhatár átlépése okán? Hogyan kell az áfa rendszerét elképzeni? Hogy valljuk, fizetjük, vonjuk le, igényeljük vissza az áfát?

Amennyiben ÁFA rendszerében az általános szabályokat választjuk induláskor vagy az alanyi adómentes határ évközbeni átlépése miatt kerülünk be az áfa elszámolás rendszerébe, jó tisztában lenni az áfa bevallás, elszámolás alapvető szabályaival.

ÁFA bevallás – ÁFA fizetés

Kiállított számláinkban (főszabály szerint) a belföldi adóalanyok és magánszemélyek felé történő számlázás során a nettó összegre minden esetben a termékre, szolgáltatásra jellemző 27%, 18%, 5% áfát kell rászámítanunk. Bruttó „számlázás” esetén pl. kézzel írt vagy pénztárgépi nyugta esetén a bruttó összeg fogja tartalmazni az – tehát rendre a 21,26%, 15,25%, 4,76% – áfát.

(Minden termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, ami nem adómentes valamilyen jogcímen, vagy nem szerepel a 18%-os és 5%-os kulcsra jogosító mellékletekben, 27%-os áfakulcs alá fog tartozni.)

Ezt a fogyasztóra, vevőre áthárított áfát, ha nem lenne levonható áfának, akkor egy az egyben utalhatnánk tovább az adóhatóság (állami költségvetés) felé, hiszen ezt kvázi a fogyasztó fizette az államnak, mi csak „beszedtük”. Ezt hívjuk „fizetendő” áfának, mert ezt az államnak meg kell fizetnünk, vagy kellene fizetnünk, ha nem lenne levonási jogunk.

ÁFA bevallás – ÁFA levonása

Ha kizárólag adóköteles (áfa köteles) tevékenységet végzünk (terméket értékesítünk, szolgáltatás nyújtunk), akkor minden szállítóink ránk áthárított, kiszámlázott áfát levonásba helyezhetjük a mi általánunk kiszámlázott áfánkkal szemben. Ezt hívjuk „levonható áfának”, ha valóban fennáll a levonási jogunk. Az adóhatósági ellenőrzések is legtöbb esetben ennek a levonási jognak a jogoságát vitatják vagy adott esetben annak megkérdőjelezésére irányulnak a vizsgálatok. Ezért kell ezzel kapcsolatban különös figyelemmel eljárni. Az adólevonási jog számtalan áfa törvénybe rejtett korlátozás alá esik. Ilyenek például:

  • levonási jog korlátozása, tételes tiltása (termékek, szolgáltatások esetén)
  • adóköteles és adómentes tevékenységek esetén a levonható áfa tételes elkülönítése, arányosítása
  • pénzforgalmi áfa elszámolás speciális szabálya (lásd lentebb)

Tehát az áfa rendszerében a számláinkban szereplő nettó összegekkel nem foglalkozunk (mivel a nettó összeg a számlában az ami a jövedelemadózás alá tartozik), kizárólag a számláinkban kiszámlázott áfára és a ránk áthárított áfának az egyenlegére fókuszálunk.

Korábban volt olyan szabály, hogy csak azon ránk áthárított áfa volt levonható, amelyek a beszállítóinknak ki is lettek fizetve, de az európai bíróság ezt a magyar szabályozást nem látta a HÉA irányelvvel összhangban állónak, ezért kivezetésre került a magyar törvényből.

ÁFA bevallás – ÁFA elszámolása

Az áfa elszámolása főszabály szerint úgy történik, hogy havi, negyedéves vagy éves bevallásban számoljuk el, valljuk be a fizetendő áfa összegét, vagy igényeljük vissza az „áfa túlfizetést”, ha erre lehetőségünk van. Ehhez folyamatosan vezetnünk kell az áfa analitikát a könyvelésben, ami alapján az adott időszakra eső fizetendő, tovább vihető, vagy visszaigényelhető áfa összege pontosan meghatározható és később az adóhatóság ellenőrzésekor is alátámasztja a bevallásban közölt adatokat.

ÁFA levonása később, elévülés

Fontos szabály, hogy a mi általunk kiszámlázott áfa a tárgyidőszakban számít megfizetendőnek (kivéve „45 napos” szabály és „pénzforgalmi elszámolású” áfa esetén – erről később), míg a levonható áfa esetén van egy 2 és 5 éves szabály amit figyelembe vehetünk.

A „2 éves” szabály arra vonatkozik, hogyha adott időszakban nem számoltuk el véletlen a levonható áfát, mert késve került hozzánk a számla, vagy csak egyszerűen kimaradt a könyvelésből, akkor a levonható áfát nem vagyunk köteles arra az időszakra levonásba helyezni, hanem 2 éves intervallumon belül egy későbbi időszakba is levonásba helyezhetjük.

Abban az esetben viszont, ha 2 évnél régebbi a számla, ami utólag előkerül, akkor a kénytelenek leszünk önellenőrzéssel javítani a korábbi időszakot, amiből az adott számla „kimaradt”. Ebben az esetben az „5 éves” elévülési szabályra kell figyelnünk! Tehát olyan számla, amelynek bevallási határidejére vonatkozó 5 év az önellenőrzésre nyitva álló időponttól számítva eltelt, az már elévült követelésnek minősül. Arra vonatkozóan önellenőrzés és ezáltal az áfa levonása (visszaigénylése) nem oldható meg. A könyvelésben is mint elévült (állammal szembeni) követelés lesz kezelhető.

Alanyi adómentes vállalkozások az áfa levonására nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben jogosultak! Az Áfa törvény tételesen felsorolja mely esetekben jogosultak az áfa levonására és a kiutalási értékhatár elérése esetén a visszaigénylésra. Alanyi mentes vállalkozások a jövedelemadó szabályok (kata, társasági adó, szja stb.) alapján a le nem vonható áfa ráfordításként történő elszámolására jogosultak.

ÁFA bevallás gyakorisága

A bevallási gyakoriság szabályait nem az Áfa törvényben, hanem az Art.-ban találjuk (2. melléklet).

Adómegállapítási időszak:

  • havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig (határidő: tárgyhót követő hónap 20-a),
  • negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig (határidő: tárgynegyedévet követő hónap 20-a),
  • éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig terjedő időszakra kell megállapítania (határidő: tárgyévet követő év február 25-e),
  • a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzése, illetve az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallási gyakoriságát.

Főszabály: Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak az a mellékletben foglalt kivételekkel negyedévenként kell adóbevallást benyújtania!

Havonkénti bevallásra kötelezett a fentiektől eltérően, ha:

  • a csoportos általános forgalmi adózást választotta,
  • az Áfa tv. 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek vagy az Áfa tv. 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének minősül,
  • az Áfa tv. szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett,
  • jogelőd nélkül alakult, havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről (vagyis minden kezdő vállalkozás két évig havi áfás),
  • az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.

Az adóhatóság két év után a két évvel korábbi árbevétel és elszámolandó adó alapján állapítja meg az áfa gyakoriságot:

  • havonta kell bevallást tenni, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett – de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített – levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (a továbbiakban: elszámolandó adó) éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű, és az egymillió forintot elérte
  • évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben
    • az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a kettőszázötvenezer forintot és
    • az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,
  • minden más esetben negyedéves áfa bevallónak fogunk minősülni.

A tárgyév során az alábbi gyakoriság váltás szabályokra kell figyelni:

  • az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete előjeltől függetlenül a 250 ezer forintos értékhatárt elérte, vagy az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 50 millió forintot meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell – a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig – benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg,
  • a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az egymillió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte,
  • az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet az 1 millió forint összeget elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.

A fentiekből jól látszik, hogy a könyvelőnek számos áfa bevallási határidőre, gyakoriság váltás szabályra is figyelnie kell, ami alapos körültekintést igényel.

ÁFA bevallás szerinti adó befizetése

Az áfa bevallási gyakoriságnak (havi, negyedéves, éves) megfelelően a bevallás benyújtásával egyidejűleg vagyunk kötelezettek az ÁFA megfizetésére, ha fizetendő adónk keletkezik az adott időszakban. A NAV erre elkülönített adószámlát vezet. Így a fizetendő áfát a bevallással egyidejűleg a tárgyidőszakot követő 20-áig (vagy éves bevallás esetén tárgyévet követő február 25-ig) vagyunk kötelesek a NAV Általons forgalmi adó számlájára megfizetni.

NAV Általános forgalmi adó bevételi számla az ahova utalnunk kell, ha áfa fizetési kötelezettségün keletkezik havonta, negyedévente vagy éves gyakoriságtól függően évente egyszer.
  • ÁFA adószámla: 10032000-01076868

ÁFA göngyölítése, visszaigénylése

Amennyiben adott bevallási időszakban több a levonható adónk, mint a fizetendő áfa. Tehát az elszámolandó adónk összege negatív előjelű, akkor az áfát tovább vihetjük a következő áfa megállapítási időszakra (éven túl is) vagy, ha a kiutalásra jogosító összeghatárt elértük kérhetjük az áfa kiutalását, vagy adószámlánkon történő jóváírását. Az adószámlánkon jóváírt áfa túlfizetéssel a göngyölítéshez hasonlóan csökkenthető a következő áfa időszakunk fizetendő adója.

A fenti gyakorisági és értékhatár szabályokra is tekintettel lehet az áfa összegét visszaigényelnünk, ha a bevallási időszakunk szerint a fizetendő áfával szemben több levonható áfa áll (elszámolandó adó). Ennek a kiutalását a bevallásban kérhetjük a visszaigénylés jogcíme és bankszámlaadatok megadásával együtt.

Fontos, hogy az 5 éves elévülési idő miatt a korábbi időszakban levont, de vissza nem igényelhető áfa összege nem veszik el, hanem a következő időszakra (hónapra, negyedévre, évre) görgetjük tovább, így a következő időszakunkban meghatározott egyenleget fogja tovább csökkenteni, ha fizetendő adónk keletkezne, vagy növeli tovább a görgetett elszámolandó adó (vissza nem igényelhető) összegünket.

A visszaigénylési értékhatárok az Áfa törvény 186. §-ában találhatóak

Az Áfa törvény megállapított negatív előjelű különbözet összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha a bevallásban kérjük és a visszaigényelhető összeg abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:

  • havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,
  • negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,
  • éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

Ebből látszik, hogy például egy havi bevallásra kötelezett induló vállalkozás esetén, ha a levonható áfa összege nem éri el göngyölítve sem a havi 1 millió forintot, akkor kiutalást nem fogunk tudni kérni, csak görgethetjük tovább az áfa elszámolt összegét hónapról hónapra, amíg el nem érjük az 1 millió forintot, vagy pl. a gyakoriságunk váltása miatt már megnyílik a kiutalási jogcím. Pl. az indulást követő második évtől már negyedéves áfába kerülünk és annál a 250 ezer forintos összeghatárt elérve már az adót visszaigényelhetjük.

„45 napos” szabály

Az egyéni vállalkozók (és más egyszeres könyvvitelt alkalmazó szervezetek) esetében a fizetendő áfa szabály annyiban tér el, hogy a részünkre ki nem fizetett számlák áfa tartalmát nem kell tárgyidőszakra bevallanunk és megfizetnünk, hanem az Áfa tv. (61. §) szerint ha a számlánk és annak áfa tartalma a 45. napon sem kerül részünkre kifizetésre, akkor a 45. napon kell csak az áfát megfizetettnek tekinteni és ezáltal az államnak bevallani és megfizetni. Ez némi könnyebbséget jelent vállalkozásunk számára, ha vevőink nem azonnal vagy 8-30 nap között fizetik ki számláikat felénk. Viszont ha sok partnerünk 45 napon túl fizet pl. 60-90 napra, akkor az egyéni vállalkozásnak is érdemesebb inkább pénzforgalmi áfát választania.

Az egyéni vállalkozó a jövedelemadózás tekintetében alapesetben pénzforgalmi szemléletű, de az áfában nem! Az áfában csak, ha külön választja a pénzforgalmi elszámolást induláskor, vagy tárgyévre a tárgyévet megelőző év december 31-ig, akkor lesz pénzforgalmi szemléletű.

Pénzforgalmi áfa

Egyéni vállalkozások, de bármilyen más áfa alany (pl. gazdasági társaságok: kft., bt., zrt. stb.) is választhatja a pénzforgalmi elszámolást az áfa rendszerében.

A pénzforgalmi áfa választható az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

  • a Kkv. törvény rendelkezései szerint a tárgy naptári év első napján kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna,
    • összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
    • éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
  • gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá
  • nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,
  • nem alanyi adómentes adóalany.

Bevételi korlát pénzforgalmi áfa esetén:

  • sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen,
  • sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

A Bevételi korlátba nem számítandó bele:

  • tárgyi eszközként használt termék értékesítése,
  • immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,
  • a termék Közösségen belüli értékesítés,
  • a közérdekű és egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke.

A pénzforgalmi áfa rövid lényege, hogy a fizetendő áfát a számla részbeni (arányosan) vagy teljes kifizetésekor vesszük adott időszakra figyelmbe, a levonható áfa esetén szintén a beszállító (partner) számlájának részbeni (arányos) vagy teljes kfiizetésekor vesszük azt figyelembe.

A törvény így fogalmaz:

  1. az általa belföldön, a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után az általa fizetendő adót az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg.
  2. termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában legkorábban abban az adómegállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti (kivéve a zárt végű lízing szabályai szerinti termék beszerzést).

Kivétel szabályok, mint sok más áfa szabály esetén itt is akadnak. pl.: zárt végű pénzügyi lízing, termék közösségen belüli értékesítése, valamint a különös adózási szabályokat alkalmazók közül: mezőgazdasági jogállás, utazásszervezés, használt ingóság, befektetési arany értékesítés szabályai (kivéve alanyi adómentesség)

Szerettük volna nekten bemutatni röviden az áfa szabályozását, rendszerét, a bevallás, befizetés és kiutalás, görgetési valamint gyakoriság váltási szabályokat. Ettől függetlenül minden vállalkozás számára javasoljuk szakember megbízását vállalkozása pénzügyeinek, könyvelésének, adóbevallásainak szabályszerű elkészítéséhez.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL