Őstermelők járulékfizetése a 2020. július 1-től hatályos új Tbj. törvény alapján jelentősen módosul a járulék rendszer átalakítása miatt. A járulékok összevonása az őstermelők járulékszámítási szabályai is érintik. Korábbi cikkünkben foglalkoztunk már az őstermelők biztosításával és járulékfizetési szabályaival a régi Tbj. törvény és az Szja. törvény vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.

A mezőgazdasági őstermelőre, családi gazdaság vezetőjére valamint tagjaira és a mezőgazdasági kistermelőre is eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy főállású őstermelőről van szó egyáltalán vagy nem. Az árbevétel, illetve az előző évi árbevétel is meghatározó a járulékok megállapítása során, tehát az, hogy kistermelőnek minősül-e az őstermelő, vagy a családi gazdaság tagja.

A mezőgazdasági őstermelők adózása, járulékfizetése elég bonyolult rendszert képez a magyar adórendszeren belül így most csak a főállású mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési szabályait igyekszünk bemutatni a 2020. július 1-én hatálybalépő új Tbj. alapján.

Mezőgazdasági őstermelő, családi gazdaság

Az elején nézzük meg, hogy mikor minősül egy őstermelő, vagy családi gazdaság tagja biztosítottnak? Mikor kell járulékokat fizetnie az őstermelőnek egyáltalán? A új Tbj. törvény a régi Tbj. fogalmait veszi át. Nézzük ennek rendelkezéseit a kérdés eldöntése érdekében:

A tbj. törvény szerint mezőgazdasági őstermelő: az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy.

Szja törvény 3. § 18. pontja szerint mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik.

Mezőgazdasági őstermelőnek minősül továbbá az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

A szja törvény szerint saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett;

Az szja törvény szerint őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;

Az szja törvény szerint vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.

Mezőgazdasági kistermelő

Szja törvény 3. § 19. pontja szerint mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Kezdő mezőgazdasági őstermelő

Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő

A Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pontja alapján biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

  1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
  2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
  3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A fentiek alapján nem biztosított az őstermelő, ezáltal nem kell járulékot fizetnie, ha

  • kiskorú személy aki közös őstermelői igazolványban szerepel, vagy családi gazdaság tagja
  • más jogcíménen biztosított az őstermelő (pl. munkaviszony akár részmunkaidő, egyéni vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja akár katásként, nem megbízási jogviszonnyal). Bármilyen megbízási jogviszony alapján keletkező járulékfizetés nem mentesít minket az őstermelői járulékok megfizetése alól.
  • saját jogú nyugdíjasok, özvegyi nyugdíjasok, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték szintén mentesülnek a járulékfizetés alól.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Az alábbi időpontoktól időpontokig kell vizsgálni az őstermelő biztosítási jogviszonyát a tbj. törvény szerint:

  • az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
  • gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
  • az 6. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

A biztosított őstermelők járulékfizetése

Az új Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint 2020. július 1-jét követően

  • a mezőgazdasági őstermelő (8 millió forint árbevétel felett) és
  • a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt
  • a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg
  • a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Amennyiben (ár)bevételünk a támogatások nélkül a 8 millió forintot (időarányosan) tárgyévet megelőző évben meghaladta vagy tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek minősülünk, akkor a NAV felé negyedévente a minimálbér 92%-ának megfelelő járulékalap után vagyunk kötelesek a 18,5% járulékot bevallani és megfizetni. 

A biztosított mezőgazdasági kistermelő járulékfizetése

2020. július 1-től hatálybalépő új Tbj. törvény a levont járulékokat összevonja, ezáltal megszűnik az a korábbi szabály, hogy a (nem kezdő) mezőgazdasági kistermelők esetén az előző év bevételeinek 20 százaléka után 4 százalék természetbeli egészségbiztosítási járulék és 10 százalék nyugdíjjárulék kerüljön megállapításra.

A helyébe lépő új szabály szerint a mezőgazdasági kistermelő (8 millió árbevétel alatt)

  • az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet.

A Tbj. 41. § (3) bekezdése pontosítja, hogy hogyan kell a járulékalapot meghatározni.

  1. a mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi bevétele 15 százalékának egytizenketted részét,
  2. a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál a tárgyévben érvényes bevételi értékhatárt kell figyelembe venni.

Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

Ez azt jelenti, hogy a 8 milliós bevételi határnál ugyan nem kell figyelembevenni a támogatásokat annak eldöntéséhez, hogy kistermelőnek minősülünk-e, de a járulékszámításnál már a járulékalapba a támogatásokat is figyelembe kell majd venni.

Amennyiben (ár)bevételünk a támogatások nélkül a 8 millió forintot (időarányosan) tárgyévet megelőző évben nem haladta meg és nem minősülünk tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, akkor a NAV felé negyedévente a tárgyévet megelőző év összes bevétele 15%-ának megfelelő járulékalap után vagyunk kötelesek a 18,5% járulékot bevallani és megfizetni.

Nyilatkozati magasabb járulékalapra vonatkozóan

A Tbj. törvény szerint a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot az fentiek szerint meghatározott járulékalapnál (minimálbér 92%-nál) magasabb összeg után fizeti meg.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól.

Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról.

Az őstermelők járulékfizetése és bevallása

A mezőgazdasági őstermelő a fentiekben meghatározott társadalombiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

Őstermelő családi adó- és járulékkedvezménye

A családi adókedvezményét az őstermelő az éves személyi jövedelemadó bevallás elkészítése során saját maga állapítja meg, veszi figyelembe. Az őstermelő negyedévente állapítja meg a személyi jövedelemadóelőlegét és fizeti meg az adóhatóság részére a mezőgazdasági tevékenységéből származó bevételei, költségei és jövedelme alapján az Szja törvény szerint a negyedévet követő hónap 12. napjáig.

A negyedéves járulékbevallásban saját maga állapítja meg az őstermelő családi járulékkedvezményét, annak összegét.

A Tbj. törvény 34. § szabályozza a családi járulékkedvezmény érvényesítésének szabályait. Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.

A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék összegét.

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből

  1. a biztosított által vagy
  2. az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen vagy
  3. a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen vagy
  4. a 2. és 3. pont szerinti biztosítottak által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de legfeljebb a társadalombiztosítási járulék összege.

A családi járulékkedvezményt a 2-4. pontjban meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

A családi járulékkedvezmény fentiek szerint meghatározott összegét a biztosított az éves SZJA bevallásában feltünteti.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított őstermelő társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.

Ha a biztosított őstermelő a családi járulékkedvezményt negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza.

Családi járulékkedvezmény negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

Az őstermelők járulfizetése szünetel

Az egyyéni vállalkozóhoz hasonlóan szünetel a járulékfizetési kötelezettesége az őstermelőnek, ha

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -,
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben egyidejűleg részesül
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott.

Amennyiben a felsorolt körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Az új járulékszabály előnye az őstermelők számára

A 18,5%-os társadalombiztosítási járulék előnye, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, sőt a mezőgazdasági kistermelő is, azáltal, hogy pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot fizet, jogosulttá válik a pénzbeli ellátásokra, mint CSED, GYED, táppénz, valamint az álláskeresési ellátásokra is.

Kapcsolódó tartalom: