Nyugdíjas vállalkozók és munkavállalók esetén a kifizetők adó és járulékmentességi szabályai 2020. július 1-től bővültek a jogszabályváltozások miatt. Az új és módosított törvények mentesítő szabályai kiterjednek

Ebből eredően a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak maguk után és a kifizetőknek a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozói, valamint a saját jogú nyugdíjas munkavállalói részére juttatott jövedelmek után nem kell megfizetni a felsorolt adókat, járulékokat.

  • A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókat és nyugdíjas munkavállalók jövedelmeit kizárólag a 15% személyi jövedelemadó terheli 2020. július 1-ét követően.

Itt most zárójelben jegyeznénk meg, hogy egy négy gyermekes, már saját jogú nyugdíjas anya a személyi jövedelemadó alól is mentesülhet, ha munkát vállal, vagy vállalkozik.

Társadalombiztosítási járulék fizetése alóli mentesülés

Kiegészítő tevékenységet folytató személy

Az új Tbj. 4. § 11. pontja értelmében Kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.

Saját jogú nyugdíjas

Az új Tbj. 4. § 17. pontja alapján Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

  1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5. § (3) bekezdés a)pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy
  2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Az új Tbj. 6. §-a alapján már nem minősül biztosítottnak a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, továbbá a saját jogú nyugdíjas munkavállaló sem többek között. Ebből következik, hogy a nyugdíjas vállalkozók és munkavállalók mentesülnek az új Tbj. szerinti 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség alóli mentesülés

Az új Tbj. 43. § (1) bekezdése alapján a kifizetőnek a nyugdíjas vállalkozók és munkavállalók után egészségügyi szolgáltatási járulékot nem kell megfizetni. Ők ugyan 6. § alapján nem minősülnek az ott felsorolt tevékenységek folytatása esetén biztosítottnak figyelemmel a 4. § 11. pontjában foglaltakra is, de a 22. § (1) bekezdés b) pontja hivatkozik az 5. § (3) bekezdésre, ami szerint egészségügyi ellátásra a saját jogú nyugdíjas jogosult. Emiatt a saját jogú nyugdíjas után 2020. július 1-től nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetni.

43. § (1) Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett

(a) az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdés a)–u)pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése szerint sem jogosult,

(b) tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után,

(c) a központi költségvetés a 22. § (1) bekezdés b)pontjában meghatározott – foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő – személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 22. § (1) bekezdés a)–f), h)–p) és r)–t) pontjában meghatározott személyek után.

Szociális hozzájárulási adó fizetése alóli mentesség

A szocho.adó törvény 5. § (1) bekezdése szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –

  1. a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
  2. a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;
  3. az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel;
  4. a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel;
  5. a kifizetőnek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 86. § (1) bekezdése szerinti szakképzési munkaszerződés, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel;
  6. a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel;
  7. a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel;
  8. a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel;
  9. az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.

Kisvállalati adó fizetése alóli mentesség

A Kisvállalati adó esetén a nyugdíjas vállalkozók és munkavállalók részére juttatott jövedelemre vonatkozó, a kifizető megillető mentesülési szabályokat a Kattv. 20. §-ából vezethetjük le.

A kisvállalati adó alapja – a 20. § (2)-(7) bekezdésre figyelemmel -:

  1. a Kattv. 20. § (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének
  2. a személyi jellegű kifizetésekkel 

növelt összege, de legalább a 2. pont szerinti összeg.

A kisvállalati adó számításánál személyi jellegű kifizetésnek minősül

  1. azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben,
  2. az 1. ponttól eltérően tag esetén az új Tbj. 4. § 14. pont 14.2. alpontja szerinti minimálbér 112,5%-a, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik az új Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége (ez a „legalább a minimálbér 112,5%-a” szabály),
  3. a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatás,
  4. a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL