A minimálbér 2025 évi emelése 290 800 Ft-ra és a garantált bérminumumot 348 800 Ft-ra számos adót és értékhatárt megváltoztat.

A minimálbér emelés 2025. január 1-től a minimálbért 290 800 Ft-ra, a garantált bérminumumot 348 800 Ft-ra változik. Ennek a kormányrendeletnek 2025. évre vonatkozóan is vannak következményei. Mi változik a minimálbér emeléssel egyidejűleg 2025-től? Összegyűjtöttük nektek!

Nő a minimálbér és garantált bérminimum 2025. január 1-től. Az adóterhek így változnak.

Minimálbér adója és járulékai a minimálbér emelés után

2025-ben a munkáltatókat továbbra is terheli adó a minimálbér és garantált bérminimum esetén a

• szociális hozzájárulási adó 13%.

Amennyiben a munkaadó a kisvállalati adó alanya az előző adó helyett

• kisvállalati adó terheli a bér és bérjellegű kifizetések után 10%

A munkavállalók béréből (kedvezmények nélkül):

• társadalombiztosítási járulékot 18,5% (2020. július 1. óta) és
• személyi jövedelemadó előleget 15% kell a munkáltatóknak levonni és a költségvetésnek befizetniük.

Bérkalkulátor 2025. január 1-től
2025. évben hatályos Tbj.és Szocho.adó tv. előírás szerint
MUNKAVISZONY, MUNKABÉR ADÓJA ÉS JÁRULÉKAI 2025 december 1-től
Munkáltatót terhelő adók, járulékok	adó kulcs	Minimálbér	Garantált Bérminimum
Bruttó bér		290 800	348 800
– szociális hozzájárulási adó 13% / KIVA 10% *	13,00%	37 804	45 344
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék		37 804	45 344
Munkáltató összes bérköltsége		328 604	394 144
Dolgozótól levont adók, járulékok
-személyi jövedelemadó SZJA (előleg)	15,00%	43 620	52 320
-TB járulék (korábbi nyugdíj, egészségbizt., munkaerőpiaci járulék)	18,50%	53 798	64 528
– összes levont adó járulék	33,50%	97 418	116 848
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás		193 382	231 952
Összes adó és járulék (havotna megfizetett)		135 222	162 192
Tájékoztató adatok
Minimálbér 2025 – középfokú végzettséget nem igénylő munkakör esetén			266 800
Garantált bérminimum 2025 – „diplomás minimálbér” (legalább középfokú végzettséget igénylő munkakör esetén)			326 000
* A Szocho.tv és a KIVA tv. szerint a munkáltató bizonyos esetekben a szocho adó és kisvállalati adó esetén adókedvezményt vehet figyelembe. Pl. szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén, bizonyos mezőgazdasági foglalkozások esetén stb.
** Családi adó és járulékkedvezmény az adó és járulék terhére igénybe vehető és kérhető; 1 gyermek esetén 10.000 Ft, 2 gyermek esetén 40.000 Ft, 3 gyermek esetén 99.000 Ft stb. összeg nettó juttatás növekedés számítható jogosultság esetén

Adókedvezmények összeghatára is változik a minimálbér emelés miatt

Az Efo. törvény alapján egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

2025. január 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér összege 290 800 forintra, a garantál bérminimum (diplomás minimálbér) 348 800 forintra nő a várható kormányrendelet értelmében.

Minimálbér alapján adható napi díj maximuma

A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás

• naptári napjainak száma és
• az adóév első napján hatályos (!)
• kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
• – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum
• napibérként meghatározott összege
• 130 százalékának szorzatát.

Ez a „mentesített keretösszeg”. A mentesített keretösszeget meghaladó jövedelme után a munkavállalónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége lesz, melyet az szja bevallásában kell bevallani és megfizetnie.

A 2025. január 1-től hatályos 290 800 forintra emelt minimálbér az alkalmi munkavállalás összeghatáraira is hatással van az alábbiak szerint:

Egyszerűsített foglalkoztatás 2025. napi bér
2025.	Szakképzetséget nem igénylő			Szakképzetséget igénylő
	Minimum bér (kötelező minumum)	Mentesített összeg (adómentes maximum)	Minimálbér 2x (költség maximum)	Minimum bér (kötelező minumum)	Mentesített összeg (adómentes maximum)	Minimálbér 2x (költség maximum)
Heti bér	56 865	86 970	133 720	69 765	104 260	133 720
Napi bér	11 373	17 394	26 760	13 955	20 852	26 760
Óra bér	1 422	2 174	3 344	1 744	2 607	3 344

A minimálbér emelés után az alkalmi munka közterhe 2025. január 1-től így változik

Az Efo tv. 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka száz forintra kerekítve (vagyis 1500 forint/fő/nap 2025-ban január 1-ét követően létesített jogviszony esetén naptári napokra!) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén.

Az Efo tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka száz forintra kerekítve (vagyis 2900 Ft Ft/fő/nap 2025. január 1-től!) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben.

Az Efo tv. 2. § 8. pontjában meghatározott filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként a minimálbér 3 százaléka száz forintra kerekítve (2025. január 1-től ez 8700 Ft/fő/nap!), azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni. Filmipari statiszta részére adható juttatás is a minimálbérhez kötötten változik 2025. január 1-től. Ennek mértéke a minimálbér 12%-a száz forintra kerekítve. Ez 2025-től 34.900 Ft-ra emelkedik.

Az alkalmi munkavállaláshoz kapcsolódó nyugellátási alap is nő a közteher mértékével párhuzamosan:

Az Efo tv. 10. § (2) bekezdésétől eltérően a nyugellátás számítási alapja

• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka szerinti közteher fizetése esetén naponta a hónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, (2025. január 1-től 4100 Ft/nap lesz)
• az alkalmi munka és filmipari statiszta szerinti közteher fizetése esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni (nyugellátási alap 8100 Ft/nap lesz).

A megemelt közterheket első alkalommal a 2025. január hónapban keletkezett, Efo tv. szerinti foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell megfizetni. 2025. január 1-től is a fenti egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka) közteher fizetéssel lehet tervezni, számolni.

Átalányadózókra vonatkozó bevételi határ és adómentes adóalap 2025. évtől

• adómentes adóalap összeghatár: éves minimálbér fele 2025. évi minimálbérrel számolva 290800×12/2 = 1 744 800 Ft
• 290.800 forintos minimálbér esetén 1.744.800 ft jövedelem (!) adó és járulékmentes lesz 2024. január 1-től, ha nem vagyunk kötelezettek minimálbér szerinti járulékfizetésre!
• 40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás: nettó 34.896.000 Ft (+áfa értendő!)
• 90%-os költséghányadú kereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér 50-szereséig lesz választható az átalányadózás, tehát a bevételi határ: 174.480.000 Ft
• 40% költséghányad esetén az adómentes jövedelem: 2.908.000 Ft (ár)bevételnek felel meg. Ez adó és járulékmentes, ha a minimum járulékalap miatt nem kell adót fizetnünk! (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!)
• 80% költségányad esetén: 8.724.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!)
• amennyiben az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozás
• 90% költséghányad esetén: 17.448.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt egyéni vállalkozó (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!) 
• a járulékmentesség feltétele, hogy
  • 36 órát elérő munkaviszonyban,
  • társas vállalkozóként cégben, vagy
  • nappali rendszerű képzés alapján biztosítottak legyünk más jogcímen biztosítottak!!!
• ha főállású (főfoglalkozású) egyéni vállalkozónak minősülünk, akkor a minimálbér/garantált bérminimum szerint tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól a fent említett bevételi határig mentesülünk!
• kereskedelmi tevékenység esetén a 90%-os költséghányad számítással kell a jövedelmet meghatározni, amiből az 1 744 800 Ft adó és/vagy járulékmentes 17 448 000 Ft (ár)bevételig. (A bevételi határok mindig áfa nélkül értendőek, az áfa alanyi adómentes határ maradt 12.000.000 Ft!)

Táblázatba szedtük nektek az átalányadó 2025. évi sarokszámait:

Átalányadó egyéni vállalkozók bevételi határok 2025
Bevételi határ normál (40% és 80%) Ft	34 896 000 Ft
Bevételi határ napi összege (40%/80%) Ft/nap	95 344 Ft
Bevételi határ kiskereskedelmi *	174 480 000 Ft
Bevételi határ (vendéglátás)	174 480 000 Ft
Bevételi határ kiskereskedelmi * Ft/nap	476 721 Ft
Adómentes jövedelem	1 744 800 Ft
Adómentes bevétel 40% költséghányad	2 908 000 Ft
Adómentes bevétel 80% költséghányad	8 724 000 Ft
Adómentes bevétel 90% költséghányad	17 448 000 Ft
A járulékfizetési szabály miatti bevételi adóoptimum**	Min.bér.
40%-os költséghányad	9 451 000 Ft
80%-os költséghányad	28 353 000 Ft
90%-os költséghányad	56 706 000 Ft
ÁFA alanyi adómentes határ	12 000 000 Ft
Napi AAM határ év közben induláskor *** Ft/nap	32 787 Ft
*átalányadózó bevételi keretét indulás évében, szünetelés ideje miatt, megszűnés miatt, katából kilépéskor is arányosítani kell a működés napjai száma szerint!
**adóalapkedvezmények nélkül, főfoglalkozású átalányadózó esetén, 12 hónap folyamatos működést feltételezve
***Alanyi adómentes keretet csak vállalkozás év közbeni indulásának évében arányosítjuk!
Minimálbér 2025 – szakképzettséget nem igénylő	290 800 Ft
Garantált bérminimum 2025 -szakképzettséget igénylő	348 800 Ft
A bevételi összegek nettó, áfa nélkül értendőek!

Minimálbér hatása átalányadó esetén 2025-tól!

A fenti szabályok miatt külön figyelmet érdemel, ha valaki a heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy nappali hallgatói jogviszony miatt mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig!

Az alábbi bevételi / árbevételi értékhatárig a nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adó és járulékmentességet* fog élvezni:

• 40%-os költséghányad esetén: 2 908 000 Ft árbevételig adómentes (2908000* 60% = 1744800 Ft jövedelem adó és járulékmentes)
• 80%-os költséghányad esetén: 8 724 000 Ft árbevételig adómentes (8724000* 20% = 1744800 Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén
• 90%-os költséghányad esetén: 17 448 000 Ft árbevételig adómentes (17448000 * 10% = 1744800Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén

*iparűzési adó és más közterhek alól (pl. kamarai tagdíj) nem mentsül a vállalkozó, kizárólag az szja, tb-járulék és szociális hozzájárulási adó alóli mentesülést jelenthet.

Ez az árbevétel rész, így a jövedelem adómentes lesz abban az esetben is ha nem felelünk meg a járulékmentesség kritériumának, tehát nincs heti 36 órát elérő munkaviszonyunk egyéni vállalkozóként. Ez esetben is viszont csak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell havonta megfizetnünk a fenti bevételi összeghatárig.

Az átalányadózók adómentes keretösszegéről 2025-ben

A 2025-ben adómentes 1.744.800 forint keretet azért nem kell arányosítani, mert a jogszabály éves adómentes keretről beszél és nem szerepel a jogszabályban az arányosítási kötelezettség. (Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész.) Kizárólag akkor kell időarányos keretekkel számolni adótörvények esetén, ha erről a jogszabály kifejezetten rendelkezik lásd pl. bevételi határ átalányadó esetén, alanyi adómentes határ áfa esetén, tételes kata adó esetén a havi keret stb.

Szociális hozzájárulási adó felső korlát (határ) 2025-ben a minimálbér emelés után

Szociális hozzájárulási adó felső korlát (felső határ) szempontjából beszámító jövedelmek:

1. A személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem. (pl. munkabér, megbízási díj, őstermelői tevékenység jövedelme, ingó-, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem függetlenül attól, hogy azt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nem terhelte.)
2. A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat.
3. Az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.
4. A vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §] – tagi jövedelem, vállalkozói kivét.
5. Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §].
6. Az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §].
7. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §].
8. Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

Amennyiben az 1-8. pontokban felsorolt jövedelmek adóévben elérik a minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ), akkor a 4-8. pontoban szereplő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.

Ha az adott évben szocho adófizetési felső határt már a fentiek szerint kapott jövedelmeink elérték az alábbi jövedelmek után az adott évben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnünk.

• 2025. évben a szociális hozzájárulási adófizetési felső határ 6.979.200 Ft (24-szer 290 800Ft)

Őstermelő – minimálbér alapján számolt határok 2025-től

A Tbj. törvény 41. §-a szabályozza a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét az alábbiak szerint.

Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 1.

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot (2025-ban havi 49.494 Ft). (Tbj. 41. § (1) bekezdés).

Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 2.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (2025-ben a 2024. évi minimálbér szerint 16.008.000 Ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. (Tbj. 41. § (2) bekezdés)

Ebben az esetben mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

Járulékfizetésre kötelezett őstermelő adója

A Szocho adó törvény 7. § alapján kell megállapítani a biztosított őstermelő (családi gazdaság tagja) szociális hozzájárulási adó alapját és fizetendő adóját (2023-ban 13% a szociális hozzájárulási adó mértéke).

A Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér.

•  2025-ben 290 800 Ft 13%-a = 37 804 Ft.

A Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Szja tv. 50. § (2) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg.

• 2025-ben az átalányadózást az őstermelő 34.896.000 Ft bevételig (támogatások nélkül) alkalmazhatja!

Az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy, a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Az éves minimálbér ötszörösét (2025-ben 17.448.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

• adófizetésre nem kötelezett az őstermelő az éves minimálbér ötszöröséig: 2025-ben ez 17 448 000 Ft

Mentesül a Szocho adó fizetése alól az őstermelő

• az éves minimálbér felét (1 744 800 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
• az éves minimálbér ötszörösét (17 448 000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
• továbbá a biztosított őstermelő abban az esetben is mentesül az adófizetés alól, ha a Tbj. törvény 41. § (2) bekezdése szerint járulékalapot képező jövedelme alapján fizet tb-járulékot. A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (14.094.000 Ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.