Talán a KATA ellenőrzés éve lesz 2020? Mostanában sok hír keringett a médiában a KATA vállalkozások szigorításával kapcsolatosan. Ezért is találgatnak most sokan, hogy mi várható 2020-ban a kisadózó vállalkozások jogszabályi előírásaival és ellenőrzésükkel kapcsolatban.

KATA (kisadózó) vállalkozások ellenőrzése

2019-ben már több ezer KATA adózó vállalkozást ellenőrzött az adóhatóság. Ezek kisebb százalékában megállapítások is születtek. Ezért sok kisadózó vállalkozóban felmerülhet a kérdés, hogy mit ellenőrizhetnek, mire kell odafigyelni.

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk már a tételes és százalékos (40%) KATA bevallásának és megfizetésének szabályaival illetve, hogy ezek esetében mit vizsgál az adóhatóság.

Mostani cikkünkben kigyűjtöttük a KATA törvényből, hogy mire kell figyelni a KATA adózást választó vállalkozásoknak, hogy ne kerüljenek egy ellenőrzés során bajba.

KATA ellenőrzés – Számlák, nyugták adattartalma

A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”.

Ez azt jelenti, hogy számlát, nyugtát, vagy pénztárgépi nyugtát köteles a kisadózó minden árbevételéről kiállítania. A online pénztárgépi nyugta kiállítási kötelezettséget külön jogszabály írja elő. Magánszemélyek felé történő készpénzes értékesítések esetén nyugta, vagy pénztárgépi nyugta kiállítása elegendő.

Ha a fizetendő összeg a 900 ezer forintot eléri, akkor magánszemély részére is számlát kell kiállítani. Minden más esetben számla kiállítása kötelező. Pl. átutalásos fizetés esetén magánszemély részére is számlát kell kiállítani.

Amennyiben kisadózó vállalkozásunk áfa fizetésére kötelezett, akkor áfás vásárló részére a 1,5 millió forintot elérő üzleti kapcsolat esetén számla kiállítása során nem elfogadott a készpénzfizetéses számla, csak és kizárólag az átutalásos.

A nyugtán, pénztárgépi nyugtán is szerepelnie kell a “kisadózó” megjelölésnek.

A számlákon (pénztárgépi nyugtán) az ÁFA kulcsa, tartalma a választott általános forgalmi adózási módnak megfelelően kell, hogy szerepeljen minden esetben. ÁFA alanyi mentesség választása esetén főszabály szerint az “AM” jelölés használatos. De jó tudni és utánajárni annak is, hogy alanyi ÁFA mentes kisadózó milyen esetben nem járhat el alanyi mentes minőségében.

KATA ellenőrzés – Nyilvántartási kötelezettség

A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

A bevételi nyilvántartás legalább a következő adatokat tartalmazza:

  1. sorszám;
  2. a bizonylat sorszáma;
  3. a bevétel összege;
  4. a bevétel megszerzésének időpontja.

A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó vállalkozás az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljes körűen megőrzi akkor, ha e dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

 A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

Adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az 1 millió forintot elérő üzleti kapcsolatról

Az adóhatóság ellenőrizheti KATA adózó vállalkozások esetében, hogy nem-e színlelt munkaviszonyt takar egy személy vállalkozóként történő „alkalmazása”.

Ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy ha egy KATA-s vállalkozó, ha egy millió forint feletti összeget számláz egy másik vállalkozó felé egy adott éven belül, akkor erről mindkét fél köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság felé.

KATA adózók a KATA adóbevallásukban kell, hogy adatot szolgáltassanak a 19KATA jelű nyomtatványon 2020. február 25-ig.

A “kisadózó”-tól számlát befogadó adózók 2020. március 31-ig az “Adatszolgáltatás a kisadózó vállalkozás részére a 2019. évben juttatott, 1 millió forintot meghaladó kifizetésről” megnevezésű 19K102 jelű nyomtatványon tehetnek ennek eleget. A kisadózó számláját befogadó magánszemély és más kisadózó vállalkozás nem kötelezett ezen adatszolgáltatásra.

Ebből látszik, hogy nem érdemes az adatszolgáltatást megkerülni, mivel mindkét fél köteles az adatszolgáltatásra.

Az így tett adatszolgáltatások alapját képezhetik az adóhatósági ellenőrzésnek (kiválasztásnak is).

A velünk, mint kisadózóval vállalkozási szerződéses jogviszonyban lévő vállalkozók adatszolgáltatási kötelezettség miatt is, ha a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást választottuk, a kibocsátott számláinkon minden esetben fel kell tüntetni a „kisadózó” szöveget a számla tetszőleges részén, de jól látható helyen.

KATA ellenőrzés – Munkaviszonytól való elhatárolás

A munkaviszonytól való elhatárolás az alábbiakat vizsgálja, és amennyiben azok közül legalább kettő megvalósul, akkor nem tekinti a vállalkozási szerződést munkaviszonynak.

A munkaviszonytól való elhatárolás során vizsgált kritériumok az alábbiak:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

Kapcsolódó tartalmak: