KATA adózókat ellenőriz a NAV

0
706
kata-adozokat-ellenoriz-a-nav

A hírekben sokak figyelmét felkelthette, hogy KATA adózókat ellenőriz a NAV a következő időszakban. Összefoglaljuk, mire kell odafigyelni egy adóhatósági revízió előtt, hogy ne legyen gond.

A hagyományos jövedelemadózási formáknál kedvezőbb, egyre népszerűbb adónem: a 2013. óta választható KATA, a kezdő vállalkozók kedvelt adózási formája. Évről évre nő a KATA adózók száma. Az állami adóhatóság a megjelent hírek szerint megkezdi a KATA adózók eddiginél szigorúbb ellenőrzését.

De mikre is kell odafigyelniük a KATA adózóknak? Lássuk!

A KATA adó megfizetésének ellenőrzése

A KATA tételes adóját havonként kell megfizetni az állami adóhatóság felé a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.

A KATA tételes adó havi összege főszabály szerint 50.000 forint.

A 75.000 Ft tételes adó fizetése is választható. Ebben az esetben a jogszabályban nevesített magasabb járulékalapot tudunk elérni, amely alapján magasabb CSED, GYED, táppénz vagy nyugdíj ellátás megszerzésére válhatunk jogosulttá.

A tételes adó 25.000 Ft abban az esetben, ha van vállalkozásunk mellette máshol heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezünk, vagy nyugdíj (vagy rokkantsági ellátás) mellett kívánunk a KATA-s vállalkozóként tevékenykedni.

A tételes adó helyes megválasztását és megfizetését, illetve a KATA-ból kieső időszakokat (táppénz, GYED, CSED, GYES stb.) is ellenőrizheti az adóhatóság.

Mikor nem kell megfizetni a tételes adót?

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
  • a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Százalékos KATA ellenőrzése

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) havi összegén felüli %-os adó mértéke 40%, amelyet az évi 12 millió forint feletti bevételek után kell megfizetni. Ez év közben, vagy év közben tört időszakban KATA-t nem fizető vállalkozók estében havonta 1 millió forinttal kell számítani minden hónapra, amikor a vállalkozás a tételes adót megfizette.

Példa. 1. – A vállalkozó március 15-én kezdte meg működését és október, november, december hónapokban szüntelt tevékenysége, vagy táppénzen volt, akkor a működés hónapjainak száma, amikor a tételes adót megfizette (március-szeptember hónapokra) 7 hónap. 7 x 1.000.000 Ft = 7.000.000 Ft lesz a tételes adó által leadózott bevétel. A 7 millió forint feletti összeget már a 40%-os adó fogja tehelni.

A 12 millió forintos éves bevételi összeghatárba az árbevétel mellett minden más bevételt is figyelembe kell venni. (pl. költségvetési támogatások, kamat, kapott osztalék stb.)

A KATA nyilatkozat és bevallás adatainak helyességét és a %-os adó esetleges hiányát, elmaradását is ellenőrizhetik.

A munkaviszonytól való elhatárolás

Az adóhatóság ellenőrizheti ezen adónem esetében, hogy nem-e színlelt munkaviszonyt takar egy személy vállalkozóként történő „alkalmazása”.

Ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy ha egy KATA-s vállalkozó egy millió forint feletti összeget számláz egy másik vállalkozó felé adott évben, akkor erről mindkét fél adatot köteles szolgáltatni az adóhatóság felé. Az így tett adatszolgáltatás alapján az adóhatóság az alábbi felsoroltakat vizsgálja. Ha ezek közül egynél több egyidejűleg fennáll, akkor nem tekinti a vállalkozási szerződést munkaviszonynak.

A vizsgált kritériumok az alábbiak:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

Számlák adattartalmának helyessége

Ha a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást választottuk, a kibocsátott számláinkon minden esetben fel kell tüntetni a „kisadózó” szöveget a számla tetszőleges részén, de jól látható helyen.

Ez azért fontos, mert jogszabály szerint a velünk szerződéses jogviszonyban lévő vállalkozóknak tárgyévet követő év március 31. napjáig adatszolgáltatási kötelezettségük keletkezik.

ÁFA ellenőrzése

Amennyiben a vállalkozó az éves forgalma (árbevétele, bevétele) alapján általános forgalmi adó tekintetében (ÁFA) alanyi mentességet is választ, akkor minimálisra csökkenthető az állami adóhatóság felé benyújtandó bevallások és fizetendő adók száma.

Az adóhatóság vizsgálhatja a számlák helyességével kapcsolatosan egyidejűleg, hogy a választott általános forgalmi adó szerint áfa tartalommal kerültek a számlák, nyugták kiállításra.

Harmadik országba vagy más európai országba irányuló kereskedelmi kapcsolat esetén egy alanyi áfa mentességet választó KATA adózó vállalkozás sem járhat el alanyi mentes minőségében (nem bocsáthat ki alanyi mentes számlát) más adóalany felé és áfa bevallást is készítenie kell az áfa törvény erre vonatkozó szabályai szerint.

Pénztárgép használatának ellenőrzése

Amennyiben KATA vállalkozásunk olyan tevékenységet végzett, mely pénztárgép köteles tevékenység, az adóhatósági szankcióval számolni lehet. Az alábbi tevékenységek végzése esetén vagyunk online pénztárgépet üzemeltetni:

  1. a gyógyszertárak,
  2. az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
    • a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
    • a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
    • az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
    • a termelői borkimérés,
    • az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
  3. az egyes 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Az online pénztárgép használatát a fenti tevékenységek esetében névre szóló számla kiállításával helyettesíteni lehet jogszabály szerint. Ebben az esetben viszont minden hónapban a kiállított névre szóló számlákról adatot kell szolgáltatni az adóhatóság fel egy külön erre szolgáló NAV nyomtatványon.