“Járulékfizetési alsó határ” munkaviszony esetén 2020. július 1-től

“Járulékfizetési alsó határ” néven egy új társadalombiztosítási járulék minimumot hoz be az új Tbj. jogszabály 2020. július 1-vel. Az országgyűlés által elfogadott a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény egy a korábbi törvény 27. § (2) bekezdésében találjuk ezt a régi Tbj. törvényben nem szereplő új minimum járulékszámítási szabályt.

A régi Tbj. törvény helyébe lépő új jogszabály nagyrészt elődje szerinti szabályozásokat veszi át egy-az-egyben, de néhány új elemmel is kiegészül. Ilyenek:

• a munkaviszony esetén új szabályként jelenik meg a járulékfizetési alsó határ,
• korábbi levont járulékok (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) összevonása egy 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékká, amelyből következik
• a családi járulékkedvezmény kiterjesztése a munkaerőpiaci járulékra mivel a teljes TB járulékból igényelhető lesz, továbbá a levont járulékok egységesítése miatt
• megszűnik az egyéni és társas vállalkozók korábbi másfélszeres egészségbiztosási és munkaerőpiaci járulékalap szabálya.

“Járulékfizetési alsó határ” szabálya

Az új Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ).

A hivatkozott 6. § (1)  bekezdés a) pontjába az alábbi jövedelmek szerepelnek:

• munkaviszonyban,
• közalkalmazotti jogviszonyban,
• rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
• közszolgálati jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• politikai szolgálati jogviszonyban,
• biztosi jogviszonyban,
• ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati jogviszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
• ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
• vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,
• közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
• a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
• a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
• a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• a honvédelmi alkalmazott,
• az országgyűlési képviselő,
• a nemzetiségi szószóló (a felsoroltak együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.

Mikor kell vizsgálni a járulékfizetési alsó határt?

A járulékfizetési alsó határ szabályát értelemszerűen azon jogviszonyok esetén kell vizsgálni, ahol a díjazás (bér) havi szinten (tört hónap esetén a harmincad rész és az érintett naptári napok szorzata) a minimálbér 30%-át nem éri el.

A minimálbér az új Tbj. 4. § 14. pontja alapján a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege.

Az átmenetei intézekedések életbe lépésének köszönhetően először a 2020. szeptember 1-ét követően kifizetett munkabérek esetén kell vizsgálni a járulékfizetési alsóhatárt.

Járulkfizetési alsó határ a minimálbér 30%-a

A 2020. évre irányadó minimálbér a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 161 000 forint.

A minimálbér (161.000 Ft) 30%-a alapján számított járulékfizetési alsó határ munkaviszony esetén 2020. július 1-től 48.300 Ft.

Ha a bruttó bér kevesebb, mint a minimálbér 30%

Amennyiben a dolgozó bruttó bére a minimálbér 30% nem éri el adott hónapban, akkor a munkáltatót a munkabér után és munkavállaló bérét terhelő adókat és járulékokat az alábbiak szerint kell megállapítani.

A minimálbér 30%-a 2020-ban 48.300 forint. Ez a 2021-es minimálbér növekedése mértékében jövőre változni fog várhatóan.

Mit is hozhat a járulékfizetési alsó határ bevezetése?

Ez azt fogja jelenteni, hogy a munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók – ideértve a munkaviszonnyal közreműködő akár vezető tisztségviselői feladatokat (ügyvezető) társas vállalkozókat is – munkabéréből a kifizető, foglalkoztató a 2020. július 1-től bevezetésre kerülő új társadalombiztosítási járulékot (Tb-járulék) az előzőek szerint meghatározott járulékfizetési alsó határ figyelembevételével kell majd megállapítsa függetlenül attól, hogy mennyi a tényleges bruttó bére, jövedelme. Ez az új szabály ugyanis nem veszi figyelembe a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás közti különbséget.

Ez a 2020. júlus 1-től bevezetésre kerülő járulékfizetési alsó határ számítás azon munkaviszonyos alkalmazottak esetében nem okoz majd különösebb változást, akik bruttó havi bére a fenti összeget meghaladja. Ugyanakkor a részmunkaidőben foglalkoztatottak bruttó havi bére viszont az új alsó határ számítási szabály miatt akár nettó bérük csökkenését is eredményezheti majd.

“Járulékfizetési alsó határ” részmunkaidős foglalkoztatás esetén

Az alábbi példában azt mutatjuk be, ha egy dolgozó heti 4 órás részmunkaidőben legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ez esetben a garantált bérminimum 1/10-e után az alábbi adókat és járulékokat kell a dolgozó után megfizetni havonta a járulfizetési alsó határ szabályra is figyelemmel.

Kapcsolódó cikkek:

• Megszűnik a vállalkozók másfélszeres járulék szabálya
• Családi adó- és járulékkedvezmény 2020. július 1-től
• TB járulék 18,5% – Összevonják a levont járulékokat
• “Járulékfizetési alsó határ” munkaviszony esetén 2020. július 1-től
• Vállalkozók járulék- és adófizetési kötelezettsége 2020.
• Alkalmi munka adómentesen kifizethető összege 2020
• Bérből levont járulékok és adó 2020.
• Családi adó- és járulékkedvezmény
• Béren kívüli juttatások adózása
• Minimálbér és garantált bérminimum 2020. I. félév