“Járulékfizetési alsó határ” néven egy új társadalombiztosítási járulék minimumot hoz be az új Tbj. jogszabály 2020. július 1-vel. Az országgyűlés által elfogadott a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény egy a korábbi törvény 27. § (2) bekezdésében találjuk ezt a régi Tbj. törvényben nem szereplő új minimum járulékszámítási szabályt.

A régi Tbj. törvény helyébe lépő új jogszabály nagyrészt elődje szerinti szabályozásokat veszi át egy-az-egyben, de néhány új elemmel is kiegészül. Ilyenek:

“Járulékfizetési alsó határ” szabálya

Az új Tbj. 27. § (2) bekezdése szerint a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ).

A hivatkozott 6. § (1)  bekezdés a) pontjába az alábbi jövedelmek szerepelnek:

  • munkaviszonyban,
  • közalkalmazotti jogviszonyban,
  • rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
  • közszolgálati jogviszonyban,
  • kormányzati szolgálati jogviszonyban,
  • politikai szolgálati jogviszonyban,
  • biztosi jogviszonyban,
  • ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
  • bírói szolgálati jogviszonyban,
  • igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
  • nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,
  • ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,
  • vendégoktatói ösztöndíjas jogviszonyban,
  • közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy,
  • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja,
  • a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
  • a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • a honvédelmi alkalmazott,
  • az országgyűlési képviselő,
  • a nemzetiségi szószóló (a felsoroltak együtt: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.

Mikor kell vizsgálni a járulékfizetési alsó határt?

A járulékfizetési alsó határ szabályát értelemszerűen azon jogviszonyok esetén kell vizsgálni, ahol a díjazás (bér) havi szinten (tört hónap esetén a harmincad rész és az érintett naptári napok szorzata) a minimálbér 30%-át nem éri el.

A minimálbér az új Tbj. 4. § 14. pontja alapján a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege.

Minimálbér, garantált bérminimum 30%-a

A 2020. évre irányadó minimálbér a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 161 000 forint.

A minimálbér (161.000 Ft) 30%-a alapján számított járulékfizetési alsó határ munkaviszony esetén 2020. július 1-től 48.300 Ft.

Minimálbér
Munkáltatót terhelő adók, járulékok 30%-a
Bruttó bér 48 300
– szociális hozzájárulási adó * 15,50% 7 487
– szakképzési hozzájárulás 1,50% 725
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék 8 211
Munkáltató összes bérköltsége 56 511
Dolgozótól levont adók, járulékok
Bruttó bér 48 300
-személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00% 7 245
-TB járulék (nyugdíj, egészségbizt.járulék) 18,50% 8 936
– össze levont adó járulék 33,50% 16 181
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás 32 120
Összes adó és járulék (havotna megfizetett) 24 392

 

Mit is hozhat a járulékfizetési alsó határ bevezetése?

Ez azt fogja jelenteni, hogy a munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók – ideértve a munkaviszonnyal közreműködő akár vezető tisztségviselői feladatokat (ügyvezető) társas vállalkozókat is – munkabéréből a kifizető, foglalkoztató a 2020. július 1-től bevezetésre kerülő új társadalombiztosítási járulékot (Tb-járulék) az előzőek szerint meghatározott járulékfizetési alsó határ figyelembevételével kell majd megállapítsa függetlenül attól, hogy mennyi a tényleges bruttó bére, jövedelme. Ez az új szabály ugyanis nem veszi figyelembe a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás közti különbséget.

Ez a 2020. júlus 1-től bevezetésre kerülő járulékfizetési alsó határ számítás azon munkaviszonyos alkalmazottak esetében nem okoz majd különösebb változást, akik bruttó havi bére a fenti összeget meghaladja. Ugyanakkor a részmunkaidőben foglalkoztatottak bruttó havi bére viszont az új alsó határ számítási szabály miatt akár nettó bérük csökkenését is eredményezheti majd.

“Járulékfizetési alsó határ” részmunkaidős foglalkoztatás esetén

Ez az új, járulék alsó határ számítási szabály egy részmunkaidőben foglalkoztatott esetén problémát okozhat. Ugyanis egy középfokú végzettség nem igénylő munkakörben 10.510 forint vagyy az alatti havi bér alkalmazása esetén heti néhány órát dolgozó alkalmazott a járulékfizetési alsó határ számítás miatt akár “0 forint” nettó jövedelmet fog kézhez kapni.

Ennek problematikáját szemleltetjük az alábbi táblázatban.

Minimálbér – középfokú végzettséget nem igénylő munkakörben részmunkaidős foglalkoztatás esetén

Tényleges bér Minimálbér
Munkáltatót terhelő adók, járulékok 30%-a
Bruttó bér 10 512 48 300
– szociális hozzájárulási adó * 15,50% 1 629 7 487
– szakképzési hozzájárulás 1,50% 158 725
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék 1 787 8 211
Munkáltató összes bérköltsége 12 299 56 511
Dolgozótól levont adók, járulékok
Bruttó bér 10 512 48 300
-személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00% 1 577 7 245
TB járulék  18,50% 8 936   8 936  
– össze levont adó járulék 33,50% 10 512 16 181
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás 0 32 120
Összes adó és járulék (havotna megfizetett) 12 299 24 392

Kapcsolódó cikkek: