Indul a kata-matek? – Mi lesz veled KATA? – teszik fel sokan a kérdést mostanában, miután a Varga Mihály Pénzügyminiszter székfoglaló beszédében megpendítette a KATA rendszerének felülvizsgálatát és szükségesnek érzett átalakítását.
KATA-töri 2012-től napjainkig
Mint az ismert, a KATA/KIVA törvény 2012. november 1-ével teremtette meg a kisadózó vállalkozások tételes adójának rendszerét elsősorban az alacsony jövedelmű, alacsony bevételű mikrovállalkozások részére.
A 6 milliós alanyi adómentes áfa határ idején 6 milliós kedvező – tételes – adózású bevételi értékhatárral életre hívott „kisadózó vállalkozások tételes adója” az akkor még létező EVA és SZJA szerinti adózási módokra kínált teljesen új szemléletű alternatívát.
Kezdetben nem csak a hosszú távú saját tulajdonú ingatlanbérbeadási tevékenységet, de a Biztosítási ügynöki, brókeri (TEÁOR 66.22) és a Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő (TEÁOR 66.29) tevékenységek gyakorlását is tiltotta a jogszabály kata keretében. Tehát ezekből katásként nem szerezhettünk bevételt. Ez azért is érdekes történelmi tény, mert a 2021-től életre hívott 3 milliós egy kifizetős 40%-os adószabály valahol a – sorok között olvasva – talán pont ezekre a tevékenységekre akart újból szigorítást bevezetni. Holott akár a nem kívánatos tevékenységi körök ismételt korlátozása vagy a 2017. január 1-től 6 millióról 12 millióra emelt bevételi értékhatár ismételt visszaszállítása is kezelhette volna a „potyautasokat”.
Kata-adó
A kisadózó vállalkozások tételes adóját választók számára rég óta vissza-visszatérő kérdés és probléma, hogy „miért olyan kevés a tételes adójuk”, „mire elég ez társadalombiztosítási szempontból” és „kinek éri meg vagy nem éri meg a kata”?
A főállású kisadózót terhelő jelenlegi 50 ezer forintos tételes adó tulajdonképp 2012. óta fix. 2014-ben került bevezetésre a nem kötelezően választható és azóta is szintén fixált 75 ezer forintos tételes adó, amelyért többlet ellátást kap az adózó, ha áttér ennek az alkalmazására.
Az ilyen fixált tételes adókból számított ellátási alap hátránya, hogy sem a bevételi határ növelését, sem a minimálbér változását nem vagy csak részben követik le. Ezáltal tulajdonképp mindenkor változott az is, hogy ki és mennyit nyert az új szabályok által épp.
Tételes adó előnye és hátránya
A tételes adózás bár valóban rendkívül alacsony adóterhelést jelentett a többi adóhoz képest már bevezetésekor is, mint mindennek, ennek is meg van az „ára”.
A költségvetés veszít vele többlet bevételeket, de cserébe kevesebb ellátást kell keresőképtelenség (táppénz, CSED, GYED), munkanélküliség esetén fizetnie az így adózóknak, amivel nyer is egyúttal. Szakmai berkekben is sokszor vitát vált ki a nyugdíj kérdése az alacsony ellátási alap miatt. A tételes adók jelentette ellátási alap a kisadózó törvényben sokszor változott, amelynek oka még csak nem is a minimálbér növekedése volt, hanem a szociális hozzájárulási adó folyamatosan csökkentése.
Az adózó számára a tételes adózása előnye, hogy kevesebbet fizet be a költségvetésbe, ami nyilván a „közös kalapból nem sok hasznom van” szemléletben élők számára előnyös, akik nem hisznek a közteher viselés intézményében. Ugyanakkor előny számukra az is, hogy az ezáltal megspórolt pénzt különböző egészség- és/vagy nyugdíjcélú megtakarításokba, értékpapírba tudják forgatni. Tehát új löketet adott annak a fajta öngondoskodásnak is, amit a vitatottan sikeres kötelező magánnyugdíjpénztárak „beszántása” megszüntetett. A KATA adózás teremtette új öngondoskodás lehetősége egyébként a jelenlegi jegybank elnök friss javaslat csomagjával is összhangban állna. (Nem véletlen tartják őt a kisadózás szülőatyjának. A kata „születésekor” Matolcsy György még pénzügyminiszter volt.)
Az adózók számára a hátrányok az állami ellátások alacsony összegében érhetőek utol. Kevesebb állami pénzbeli ellátásra (táppénz, CSED, GYED, álláskeresési ellátás), nyugdíjra számíthatnak a kisadózók, ahogy azt már számos helyen lehetet olvasni korábban.
KATA-matek
Nézzünk egy kis matekot most az ellátási alap kapcsán. Az alábbi táblázatban látszik, hogy az 50 ezres tételes adó soha sem érte el a minimálbért. Talán nem is volt soha cél. Ennek okait az előző részben a költségvetési előnyök és hátrányok között kifejtettük. A 2014-től bevezetett 75 ezer forintos tételes adó a garantált bérminimum szerinti ellátási alapot 2017-ben, a minimálbér szerinti ellátási alapot pedig 2022-ben veszítette el. Ez azt jelent, hogy most már a magasabb tételes adó sem éri el még a minimálbért sem. Vagyis még a minimálbérnél is alacsonyabb ellátásra leszünk jogosultak a magasabb tételes adó megfizetése mellett is.
| Ellátási alap változása 2012-től | ||||
| 50 ezer KATA | 75 ezer KATA | Minimálbér | Garantál bérminimum | |
| 2012 | 81300 | n.a. | 93000 | 108000 |
| 2013 | 81300 | n.a. | 98000 | 114000 |
| 2014 | 81300 | 136250 | 101500 | 118000 |
| 2015 | 81300 | 136250 | 105000 | 122000 |
| 2016 | 81300 | 136250 | 111000 | 129000 |
| 2017 | 90000 | 150000 | 127500 | 161000 |
| 2018 | 94400 | 158400 | 138000 | 180500 |
| 2019/II.* | 98100 | 164000 | 149000 | 195000 |
| 2020/II.* | 102000 | 170000 | 161000 | 210600 |
| 2021/II.* | 102000 | 170000 | 167400 | 219000 |
| 2022 | 108000 | 179000 | 200000 | 260000 |
| *Ezekben az években a szociális hozzájárulási adó július 1-ei csökkenése okán változott az ellátási alap év közben július 1-től. | ||||
A 2022. évi minimálbér és KATA ellátási alap összehasonlítása kapcsán lehet számolni, hogy a jelenlegi közterhek és ellátási alap mennyire felel meg egymásnak. Mint látható az ellátási alap és a megfizetett adók aránya magasabb a minimálbér esetén. Ráadásul a minimálbér szerint megfizetett adók vállalkozói jövedelemadózás vagy átalányadó esetén sem feltétlen fedik le adóval a teljes bevételt. Összességében a nyereségadózás szabályai illetve az átalányadózás szabályai többlet adóterhet jelentenek az esetek többségében a KATA-val szemben 3-5 millió forint feletti és 12 millió forint alatti éves (ár)bevétel esetén. A 3-5 millió forint felett keletkezett többlet bevétel után személyi jövedelemadó esetén 25-35% többlet adófizetési kötelezettségünk keletkezik.
| KATA vs Minimálbér közterhei 2022-ben | ||
| KATA | ||
| Ellátási alap | 108000 | 179000 |
| Tételes adó | 50000 | 75000 |
| ADÓK ÖSSZESEN | 50000 | 75000 |
| adó az ellátási alap %-ban | 46,30% | 41,90% |
| MINIMÁLBÉR/GARANTÁLT BÉRMINIMUM | ||
| Ellátási alap | 200000 | 260000 |
| Szja 15% | 30000 | 39000 |
| Tb járulék 18,5% | 37000 | 48100 |
| Szociális hozzájárulási adó 13%* | 29250 | 38025 |
| ADÓK ÖSSZESEN | 96250 | 125125 |
| adó az ellátási alap %-ban | 48,13% | 48,13% |
| *A szociális hozzájárulási adó minimum az adóalap 112,5% tv.szerint. | ||
A pénzügyminiszer által felvázolt vizsgálat tárgya lehet az elhangzott nyugdíj számítás okozta „feszültség” enyhítése, mely vélhetően a tételes adó mértékének emelését fogja eredményezni talán már a 2023-tól induló adóévben. A nyugdíj feszültség elkerülése érdekében az ellátási alap a tételes adó emelésével kerülhető el a legegyszerűbben. Ehhez az alábbi táblázat ad némi támpontot.
| Nő a kata? Mennyivel? | ||
| Ellátási alap jelenlegi | 108000 | 179000 |
| Tételes adó | 50000 | 75000 |
| ADÓK ÖSSZESEN | 50000 | 75000 |
| jelenlegi adó az ellátási alap %-ban | 46,30% | 41,90% |
| I. tipp ellátási alap | 200000 | 260000 |
| I. tipp adó a jelenlegi % szerint | 92593 | 108939 |
| -kerekítve | 93000 | 109000 |
| II. tipp ellátási alap | 200000 | 260000 |
| adók a minbér alap %-ban | 48,13% | 48,13% |
| II. tipp adó a 48,13 % szerint | 96260 | 125138 |
| -kerekítve | 100000 | 125000 |
Persze az is elképzelhető, hogy csak simán felemelik az 50 ezer forint tételes adót 75.000 forintra, a 75 ezres adót pedig kerek 100.000 forintra egy huszárvágással. De olyan javaslat is várható, hogy az ellátási alap a minimálbérhez lesz rögzítve (mint átalányadó esetén a bevételi és adómentes korlát), a tételes adó pedig ennek bizonyos százalékában kerül majd meghatározásra 1000 forintra kerekítve, ahogy arra láttunk már példát a közelmúltban az adóvisszatérítés kapcsán.
Olyan elképzelés is lehet a 18 millió forintra emelkedő bevételi határ hallatán, hogy sávossá válik a tételes kata adózás és a különböző bevételi határok elérése (megszerzése) érdekében magasabb havi tételes adót kell majd fizetnünk. (pl. éves 6-12-18 milliós bevételi határ lenne, havi 500 ezer / 1 millió / 1,5 millió forintos bevétellel számítva). Harkai István a Minősített Könyvelők Egyesületének elnöke is összefoglalta a napokban a KATA adózás előnyeit és a szabályozás jelenlegi formájának hátrányait. Egy korábbi – a 2021. évi szigorítás megelőző – felmérésükre is hivatkozik, mely szerint a katázók csupán 8 százalékánál merülhetett fel a gyanú, hogy az egy munkaviszonyt próbált részben vagy teljes egészében leplezni.
Mindazonáltal míg a törvénytervezetet, pontosabban magát a kihírdetésre kerülő törvényt, nem látjuk, kár találgatni. Az is elképzelhető, hogy akár a bevételi értékhatárt vagy a tevékenységi köröket fogják módosítani végül. A 2021. évben már hatályba léptetett korlátozáson (többes katázás megszüntetése) túlmenően más kritériumok is előkerülhetnek: még akár a vállalkozási kör szűkítése is szóba jöhet. Azt meg csak végképp remélni lehet, hogy az EVA mintájára, nem fogják megszüntetni ezt a jelenleg is kedvelt adózási formát. Egy ilyen intézkedés kb. 430.000 vállalkozást érintene drasztikusan. Kíváncsian várjuk, hogy lesz-e ebből valami idén és annak lesz-e adóemelést okozó hatása a katásokra nézve…