Hogyan kezdjem?

0
343
kezdő vállalkozóként

Kezdő vállalkozóként a híradásokban is a KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója) és alanyi mentes ÁFA (általános forgalmi adó) kifejezések kerülhetnek gyakran elénk és nem értjük, hogy ezek a kifejezések mit is takarnak. A weboldalon számtalan kérdésre találhatod meg a választ, illetve alapvető kifejezéseket, fogalmakat is igyekszek tisztázni.

A weboldalt elsősorban azoknak a kezdő vállalkozóknak hoztam létre, akik egyéni vállalkozást szeretnének indítani vagy kis családi betéti társaságot szeretnének alapítani.

Kezdő vállalkozóként gyakran felmerül a kérdés, hogyan is kezdjem. A jogszabályok útvesztőjében sokszor nehéz eligazodni. Számtalan kérdés vetődik fel egy vállalkozás elindítása előtt is, nem beszélve a folyton változó jogi környezet okozta kérdésekről.

Néhány kérdés, ami a vállalkozás kezdése előtt felmerülhet:

Melyik vállalkozási formát válasszam?

Annak eldöntése, hogy melyik vállalkozási formát válasszuk, attól függ, hogy mennyire tőke, pénzigényes az a tevékenység, amit folytatni kívánunk, illetve, hogy egyedül vagy másokkal együtt szeretnénk vállalkozni.

EGYÉNI VÁLLALKOZÁS (EV)

A legegyszerűbb vállalkozási forma minden szempontból az egyéni vállalkozás. Ennek komolyabb pénz (tőke) igénye sincs önmagában Nem kell sok pénz a vállalkozás beindításához. Viszont a végezni kívánt tevékenység ettől függetlenül lehet tőkeigényesebb – pl. bérelt üzlet kialakítása, felszerelések eszközök beszerzése – már a legelején is.

BETÉTI TÁRSASÁG (BT)

A betéti társaság alapításához minden esetben legalább két személy szükséges, ami inkább családi vállalkozások indítása esetén életszerű, de a kültag lehet „névlegesen” is a társaság tagja, mint csendes társ. Az ügyvédi és cégbírósági díjak miatt mindenképp költségesebb elindítani az egyéni vállalkozáshoz képest. Ugyanígy a megszüntetése is költségesebb lesz.

KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (KFT)

Korlátolt felelősségű társaságot alapítani lehet egy személyes, vagy több személyes formában is. Itt viszont a jegyzett tőke minimumát a törvény határozza meg 3 millió forintban, úgyhogy ez mindenképp tőkeerősebb vállalkozásnak számít. Ezzel a pénzösszeggel már az alapításkor rendelkeznünk kell.

Annak eldöntése, hogy kezdő vállalkozóként milyen vállalkozási formát választunk a fentiek alapján több tényezőtől és körülménytől is függ és mindenkinek a saját tevékenysége, pénztárcája szerint kell előtte mérlegelnie. Érdemes lehet szakember segítségét kérnie a megfelelő vállalkozási forma kiválasztásához.

Mi is az a mikro-vállalkozás?

A Kkv. törvény szabályozza a cégek, gazdasági társaságok méretét. A törvény szerint lehet mikro-, kis- és közép vállalkozásról beszélni. Ami az előbbi kategóriáknál nagyobb azt nagyvállalatnak nevezzük.

A Kkv. törvény szerint mikrovállalkozásról beszélünk:

  1. összes foglalkoztatottainak létszáma 10 főnél kevesebb, és
  2. éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A Kkv. törvény szerint kisvállalkozásról beszélünk:

  1. összes foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, és
  2. éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A Kkv. törvény szerint kis- és középvállalkozásról (KKV) beszélünk összességében, ha:

  1. összes foglalkoztatottainak létszáma 250 főnél kevesebb, és
  2. éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

 

Melyik a legkedvezőbb adózási mód kezdő vállalkozás számára?

Kezdő vállalkozóként a méret meghatározása

Amennyiben mikrovállalkozásról beszélünk, indítandó vállalkozásunknak kezdő vállalkozóként 10 főnél kevesebb foglalkoztatottja lesz várhatóan, beleértve magunkat is. Árbevételünk pedig várhatóan 500 millió forint alatt lesz évente. Ebben az esetben is számtalan tényezőt kell figyelembe vennünk a megfelelő adózási forma kiválasztása érdekében.

Kezdő vállalkozóként a jövedelemadózás kiválasztása

A legkedvezőbb és legegyszerűbb jövedelemadózási forma kezdő vállalkozóként, amennyiben bevételünk eleinte 100-300 ezer forintot havonta nem haladja és alkalmazottunk sincs, mindenképp a KATA szerinti adózási forma lehet. Ezzel körülbelül felére tudjuk csökkenteni a havonta kötelezően fizetendő adót, járulékokat. A KATA kiváltja a vállalkozásunk által magunk után fizetendő havi adó és járulék terheket. A KATA-val mentesülünk a havi bevallás és adatszolgáltatási kötelezettségek alól is. 12 millió forint éves szinten számított bevételi határig további adó fizetési kötelezettséggel sem kell számolni. KATA helyett egyéni vállalkozóként a személyi jövedelemadó (SZJA) szerinti adózást, betéti társaságunkkal pedig a Társasági adót (TAO), vagy esetleg kisvállalati adót (KIVA) választhatjuk még.

Kezdő vállakozóként az ÁFA meghatározása

Általános forgalmi adó szempontjából érdemes az elején az ÁFA alanyi mentességet választanunk. Az éves szinten számított bevételi értékhatár 12 millió forint ezen adónem esetében a KATA-hoz hasonlóan, de a számítás módja eltér, hogy mi tartozik bele és mi nem. Azzal a számlánkkal, amivel a 12 millió forintos évesített árbevételi értékhatárt átlépjük viszont „beleesünk” az áfa rendszerében, amivel tovább nőnek adminisztrációs terheink.

A KATA és az ÁFA két egymás mellett párhuzamosan működő adónem. Kezdő vállalkozóként mindkettő esetén el kell döntenünk, hogy milyen módon adózunk már a vállalkozás megkezdésekor. Ezt a döntésünket ezt követően a jogszabály biztosította időpontokban tudunk megváltoztatni: „kilépni”, vagy „belépni”.

Áttérés KATA-ról SZJA-ra, TAO-ra vagy KIVA-ra bármely hónap első napjával. (előző hónap utolsó napjáig nyilatkozunk)

Áttérés alanyi ÁFA mentességről ÁFA általános szabályok szerinti számlázásra következő év január 1-től. (tárgyév december 31-ig nyilatkozunk)

Annak eldöntése, hogy kezdő vállalkozóként milyen adózási formát választunk a fentiek alapján több tényezőtől és körülménytől is függ és mindenkinek a saját tevékenysége, pénztárcája szerint kell előtte mérlegelnie. Érdemes lehet szakember segítségét kérni a megfelelő adózási forma kiválasztásához.

 

Mik a KATA előnyei és hátrányai a főszabály szerinti jövedelemadózással (SZJA, TAO) szemben?

Előnyei:

  • egyszerű adózási forma,
  • nem kell havonta bevallást készíteni,
  • kiváltja a havonta magunk után fizetendő vállalkozói adókat és járulékokat,
  • az Szja. és Tbj. törvények szerinti havi kötelező járulékoknál kedvezőbb adómérték,
  • bevételi felső határa nincs, de 12 millió forint éves bevétel felett (1 millió forint havonta) 40%-os plusz adó terheli bevételeinket,
  • kevesebb az adminisztrációs tehet, egyszerűbb bevallás lehetősége.

Hátrányai:

  • a havi adó alacsonyabb járulékalapot biztosít, kevesebb táppénz és nyugdíj jár utána,
  • 12 millió forint éves bevétel felett 40%-os adó terheli a bevételeinket,
  • adókedvezmények rendszeréből kiesünk, az szja és társasági adó törvényben biztosított adókedvezményeket nem tudjuk igénybe venni.

 

Mi az az ÁFA?

Az ÁFA (általános forgalmi adó) egy olyan adó típus, amelyet hozzáadott érték adónak is hívnak. Ezt az adót minden esetben, a számlánkban az értékesített termék vagy szolgáltatás általunk kért nettó értékére számítunk rá és „elkérjük” a vevőinktől. Az ÁFA adó összege, viszont amit így elkértünk a vevőktől nem a miénk, hanem az állami költségvetés részére kell majd megfizetnünk. Amennyiben az áfát az általános szabályok szerint számoljuk, lehetőségünk van a vállalkozásunk érdekében másnak kifizetett ÁFA összegét „levonnunk” (levonás jogszerűségét törvény szerint vizsgálni kell) és a különbözetet fogjuk csak az állam felé befizetni.

A legtöbb termék és szolgáltatásnyújtás esetén 27%-os áfa kulccsal számított összeget, adót kell termékértékesítésünk vagy szolgáltatásnyújtásunk esetén az általunk kért értékre rászámolni abban az esetben, ha nem választjuk az áfa alanyi mentes jogállását és az általános szabályok szerint kívánjuk az áfa törvényt alkalmazni.

A törvény a 27%-os kulcstól eltérő kulcsot is megállapít (18%, 5%) bizonyos termékcsoportokra, vagy szolgáltatásokra. Sőt bizonyos szolgáltatások áfa mentességet élveznek. (tárgyi adómentes)

Milyen tevékenység végezhető engedéllyel és anélkül kezdő vállalkozóként?

Az, hogy milyen tevékenységet kívánsz vállalkozásodban folytatni, különös körültekintést igényel. A tevékenységek egy része képzettséghez, képesítéshez, iskolai végzettséghez kötött, ami azt jelenti, hogy neked, vagy alkalmazottadnak rendelkeznie kell a tevékenység végzéséhez szükséges képesítéssel. (pl. fodrászüzletben a vállalkozó vagy az alkalmazottja fodrász képesítéssel kell, rendelkezzen).

A tevékenységek egy szűkebb köre működési engedély kiváltásához kötött. (pl. bolt, vendéglátóegység). Továbbá szakhatósági engedélyekhez, ill. bejelentéshez kötött tevékenységek a növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszergyártás, bányászat stb. tevékenységek.

Egyéni vállalkozóként gyakori tapasztalat, hogy a kormányhivatal területileg illetékes szerve ellenőrzi a székhely helyességét, a székhely használat jogosságát, jogcímét, pl. hogyha bérled az ingatlant ahova bejelentetted a székhelyet, akkor ahhoz van-e a tulajdonostól engedélyed, hogy a tevékenységet ott végezd. A bejelentett tevékenységeket is szokták ellenőrizni, hogy van-e végzettséged pl. fordítási tevékenység végzéséhez stb. Az ilyen ellenőrzések eddigi tapasztalatai szerint bírságra nem kell számítani, de segítenek a megfelelő tevékenység kiválasztásában, ha induláskor nem jót választottál, vagy olyat, amit nem végezhetsz a szükséges képesítés nélkül.

A cégeknél annyiból más a helyzet, hogy azok felügyeleti szerve nem a kormányhivatal, hanem a cégbíróság, ill. a NAV végezhetne ellenőrzést erre irányulóan. Induló társas vállalkozások ilyen célú ellenőrzése nem jellemző, de más ellenőrzések kapcsán a tevékenységek és a székhely bejelentés ellenőrzésére sor kerülhet az adóhatóság részéről.

Engedélyköteles tevékenységek: http://engedelykoteles.mkik.hu/

Mikor és milyen bevételről kell számlát vagy nyugtát adni?

Az ÁFA törvény szerint minden a törvény hatálya alá tartozó bevételről, árbevételről nyugtát vagy számlát kell kibocsátani.

I.        Mentesülés a számlakibocsátási kötelezettség alól:

  1. termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása az Áfa törvény 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól (tárgyi adómentes szolgáltatások), feltéve, hogy az ügylet teljesítését tanúsító okirat kerül kiállításra, amely a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylat,
  2. a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a 163. § (1) bekezdésének a) pontjában, illetőleg a 164. § (1) bekezdésének a) pontjában említett időpontig készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri (nyugtát bocsát ki);
  3. a légi személyszállítás nyújtása a 105. § szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

II.      Nem lehet nyugtát kibocsátani számla helyett, ha:

  1. egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik;
  2. az a) pont alá nem tartozó személy (pl. magánszemély), szervezet részére történik, és az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

III.    Nyugtakibocsátási kötelezettség

Abban az esetben, ha a fentiek szerint mentesülünk a számlakibocsátási kötelezettség alól, kötelesek vagyunk a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

Nyugta helyett viszont minden esetben adhatunk számlát is. Ebben az esetben mentesülünk a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól (online pénztárgépi nyugta).

IV.    Nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés

Nyugtakibocsátási kötelezettség alól az alábbi termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén mentesülsz:

  1. sajtótermék értékesítés;
  2. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújtás;
  3. kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítés, szolgáltatás nyújtás.

V.      Számla kötelező adattartalma:

  1. a számla kelte;
  2. a számla sorszáma;
  3. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma;
  4. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
    • adószáma, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra az áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja;
  5. a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
  6. az értékesített termék megnevezése, vtsz., SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  7. a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítés időpontját, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől (későbbi pénzügyi teljesítés, előleg számla esetén);
  8. a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés (Áfa tv. XIII/A. fejezet);
  9. az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára;
  10. az alkalmazott adó mértéke;
  11. az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését a törvény kizárja;
  12. az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
  13. adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás;
  14. a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
  15. új közlekedési eszköz §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
  16. a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés (Áfa tv. XV. fejezet);
  17. a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés (Áfa tv. XVI. fejezet) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
  18. pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma,
  19. „kisadózó” kifejezést, amennyiben vállalkozásod a Kisadózók tételes adója (KATA) alá tartozik.

VI.    Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma

  1. az okirat kibocsátásának kelte;
  2. az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
  3. hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
  4. a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

VII.  Nyugta kötelező adattartalma:

  1. a nyugta kibocsátásának kelte;
  2. a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
  3. a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
  4. a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.

 

Mikor kell online pénztárgép? Mikor kell pénztárgéppel kiállított nyugtát adni? Mire figyeljek kezdő vállalkozóként?

Online pénztárgépet a vonatkozó rendelet szerint az alábbi tevékenységek folytatása esetén kötelező üzemeltetned az üzletedben:

Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:

a) a gyógyszertárak,

b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08

  1. a 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
  2. a 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi,
  3. a 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
  4. a 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi,
  5. 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
  6. az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtási),
  7. az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási (kivéve a falusi szálláshely-szolgáltatási),
  8. 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
  9. a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési,
  10. 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
  11. 93.29 szerinti m.n.s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncteremi, diszkó működtetési,
  12. a 95.1-95.2 szerinti javítási,
  13. 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási,
  14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és
  15. 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:

ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,

bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,

bc) az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,

bd) a termelői borkimérés,

be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,

c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek, a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.

Az online pénztárgép kötelező üzemeltetése alól csak akkor mentesülhetsz, ha minden bevételedről számlát (nem nyugtát) állítasz ki és az így keletkezett bevételeidről, forgalmadról havonta adatszolgáltatást nyújtasz be az állami adóhatóság felé.

Milyen költségeket számolhatok el kezdő vállalkozóként?

Egyéni vállalkozóként, vagy betéti társaságként a KATA választása esetén nincs lehetőséged költségek elszámolására. A KATA adód éves szinten számítva 12 millió forint bevétel alatt még a bevételed összegétől sem függ. A KATA tételes adóját havonta fix összegben kell megfizetni.

Amennyiben egyéni vállalkozóként SZJA, vagy betéti társaságoddal a TAO szerinti adózást választod, akkor minden kiadást, költséget, ami a vállalkozásod érdekében merült fel – és nem személyes szükségleteid kielégítésére szolgált – költségként, ráfordításként elszámolhatod a vállalkozásod kiadásai között csökkentve azzal az adóalapodat és a fizetendő nyereségadót. Ennek részletes szabályozása az Szja. és Tao. törvényekben és annak mellékleteiben találhatóak.

Kiadások, költségek kezdő vállalkozóként

Ilyen kiadások különösen: alkalmazottak béreinek, közterheinek, adójának költsége, saját jövedelem, kivét (adó és járulékok), anyagköltségek, irodaszer, nyomtatványok, kis értékű eszközök bekerülési értéke 100/200 ezer forint alatt, beruházások amortizációja (értékcsökkenése), kifizetett áfa alanyi mentes áfa választása esetén, banki költségek, postai költségek, hatósági díjak, igénybe vett szolgáltatások költségei.

Személygépkocsi költségei, üzemanyagköltsége, áfa levonhatósága viszont a cégautó adó, illetve az áfa törvény vonatkozó speciális szabályai miatt körültekintést igényel. Javasolt előtte szakembert megkérdezni.

Mennyibe kerül egy alkalmazott?

Amennyiben alkalmazottat kívánunk vállalkozásunkba felvenni érdemes szakértővel egyeztetni előtte, mivel a megfelelő jogviszony kiválasztása, járulékbevallások elkészítése már nagyobb körültekintést kíván.

Munkaviszony

Az alkalmazottat több féleképpen is bejelenthetjük és foglalkoztathatjuk. A főszabály a munkaviszony, amely lehet határozott, vagy határozatlan idejű is, teljes- vagy részmunkaidős foglalkoztatás. Ennek szigorú szabályait a Munka törvénykönyve szabályozza.

Alkalmi munkavállaló, egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűbb megoldást jelenthet az alkalmi munkavállalás egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő bejelentése egy kezdő vállalkozás számára, ha nem tudja, vagy nem szükséges minden nap az alkalmazott a tevékenység ellátásához. Ez sokkal „olcsóbb” megoldás egy kezdő vállalkozónak, de folyamatos alkalmazás esetén nem jó megoldás.

Megbízási jogviszony

Harmadik lehetőség egy-egy adott feladat teljesítése érdekében a megbízási szerződések útján történő bedolgozó megbízása. Itt viszont arra kell ügyelni, hogy a szerződésben foglaltak szerint is a munkaviszonytól elhatárolható legyen a jogviszony, vagyis ne tartalmazza a munkaviszony jellemzőit az utasítás, munkavégzés helye, időbeli kötöttsége stb. vonatkozásában.

 

Milyen nyomtatványokat, bevallásokat kell mikor és kifelé benyújtani?

2018. évre vonatkozóan az alábbi fontosabb bevallási határidőkre kell figyelni:

  • KATA adóbevallás határideje: 2019. február 25.
  • SZJA adóbevallás határideje: 2019. május 20.
  • Társasági adó bevallás határideje: 2019. május 31.
  • Társasági adót helyettesítő nyilatkozat határideje: 2019. május 31.
  • Helyi iparűzési adó bevallási határideje: 2019. május 31.
  • Havi járulékbevallások (’08, ’58) határideje: tárgyhónapot követő hónap 12. napja
  • Cégautó adó bevallási határidő: tárgynegyedévet követő hónap 20. napja
  • KIVA előleg bevallási határidő: tárgynegyedévet követő hónap 20. napja
  • KIVA éves (elszámoló) bevallás: 2019. május 31.

ÁFA bevallási határidők:

  • havi áfa bevallás: tárgyhónapot követő hónap 20. napja
  • negyedéves áfa bevallás: tárgynegyedévet követő hónap 20. napja
  • éves áfa bevallás: tárgyévet követő február hónap 25. napja

Egyéb határidők:

  • Számviteli tv. szerinti beszámoló közzétételének határideje: 2019. május 31.
  • „0-s” bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtási határideje: a bevallásra vonatkozó határidővel egyezik meg.
  • Új alkalmazott bejelentése: a munka megkezdés előtti időpontig
  • Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállaló bejelentése: a munka megkezdés előtti időpontig
  • Változások bejelentése: változást követő 15 napon belül (néhány kivétel van)
  • Adók, járulékok befizetése: legkésőbb bevallással egyidejűleg, bevallás hiányában a jogszabályban előírt időpontig
  • Kötelező kamarai regisztráció: vállalkozás elindítását, alapítást követő 5 napon belül (egyszer kell regisztrálni)
  • Kötelező kamarai tagdíj befizetése: tárgyévet követő március 31., új alapítás esetén 5 napon belül.

 

Kezdő vállalkozás indítása – legfontosabb teendők

        I.            EGYÉNI VÁLLALKOZÓ

Az egyéni vállalkozó folyamatos gazdasági, üzleti tevékenységet végző magánszemély (természetes személy). Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szabályozza működését, indítását és megszüntetését.

Egyéni vállalkozás feltételei

  • magyar állampolgár, EU más tagállamának állampolgára, szabad mozgás és tartózkodási engedéllyel Magyarországon rendelkező személy,
  • 18. életévét betöltötte, nem áll gondnokság alatt,
  • büntetlen előéletű, közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Egy magánszemélynek egy egyéni vállalkozása lehet.

Az egyéni vállalkozó a vállalkozásával kapcsolatos kötelezettségeiért korlátlan mögöttes felelősséggel tartozik. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás vagyonán túl, a magánszemély vagyonával is felel a vállalkozásából keletkező kötelezettségeiért.

A korlátlan felelősség miatt az egyéni vállalkozó gazdasági társaságnak már nem lehet korlátlanul felelős tagja. Tehát egyéni vállalkozó jogállás mellett a magánszemély nem lehet betéti társaság beltagja, vagy közkereseti társaság tagja egyidejűleg. Betéti társaság kültagja és korlátolt felelősségű társaság tagja ugyanakkor egyéni vállalkozó magánszemély lehet.

Nem minősül egyéni vállalkozásnak

  • a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
  • a szolgáltató állatorvosi tevékenység,
  • az ügyvédi tevékenység,
  • az egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység,
  • a közjegyzői tevékenység,
  • az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.

Választható jövedelem utáni adózási formák:

Kinek ajánlott egyéni vállalkozást indítani?

Az egyéni vállalkozás a legegyszerűbben elindítható és megszüntethető vállalkozási forma. Nincs szükség hozzá ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirathoz. Nem kell az indításhoz a cégbírósági eljárás, ügyvédi díj költségeit sem kifizetnünk. A havi adókon, járulékokon kívül legfeljebb egy jó könyvelőt érdemes megkeresni, aki kezében biztonságban érezhetjük vállalkozásunk könyvelési, adóbevallási teendőit.

Egyéni vállalkozás indításának menete kezdő vállalkozóként

Az egyéni vállalkozás elindítása most már csak ügyfélkapu regisztrációt igényel. Az ügyfélkapu nyitását a kormányhivatalokban, kormányablakokban intézhetjük. Ennek során a magyarorszag.hu (ügyfélkapu) felülethez kapunk felhasználónév és jelszó segítségével hozzáférést.

Az ügyfélkapura belépve a webes ügysegéd elektronikus kormányablakon keresztül számtalan okmányirodai ügyet intézhetünk el. Itt található az egyéni vállalkozás indításához szükséges menüpont is.

I. Székhely megadása

Székhelynek olyan címet kell megadni a webes felületen, aminek tulajdonjogával vagy székhelyként történő használati jogával rendelkezünk. A kormányhivatal a vállalkozás elindítását követően a székhely használat jogát valószínűleg ellenőrizni is fogja. Ha mi vagyunk a kizárólagos tulajdonosai a székhelynek azt a tulajdoni lappal tudjuk igazolni. Amennyiben nem saját, vagy nem kizárólag saját tulajdonú az ingatlan, akkor a székhely használati jogát a tulajdonos, tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatával, bérleti szerződéssel, vagy ingyenes használati szerződéssel tudjuk a hatóság felé igazolni.

II. Tevékenységek bejelentése

A vállalkozás ténylegesen folytatni kívánt tevékenységének megadása előtt érdemes utána járni, hogy bejelenteni kívánt tevékenység engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött-e. Ha igen, akkor a szükséges engedélyt, bejelentés igazolást mindenképp be kell szereznünk, mivel ezt is ellenőrzi a hatóság később.

Főtevékenységnek azt a tevékenységet kell bejelenteni mindig, amelyből várhatóan a legtöbb árbevételünk fog származni. Persze ettől függetlenül más tevékenységeket is végezhetünk és bejelenthetünk a vállalkozás indításakor.

III. Adószám

Amennyiben korábban más ok miatt magánszemélyként már rendelkeztünk adószámmal, akkor itt lehetőségünk van azt megadva egyéni vállalkozóként tovább használni. Adószámot válthattunk ki korábban pl. ingatlan bérbeadás, vagy őstermelői tevékenység gyakorlása miatt. Egyszerre csak egy adószámunk lehet. Az adószám nem tévesztendő össze a 8-cal kezdődő és 10 számjegyű adóazonosító számmal.

Az adószám formailag az alábbiak szerint néz ki: 12345678-9-10

IV. Vállalkozói igazolvány

Vállalkozói igazolvány igénylésére van lehetőség, de nem kötelező igényelni. Ez egy papír alakú nyomdai úton előállított igazolvány, amely az egyéni vállalkozás működését igazolja.

Ma már a kormányablak által küldött “igazolás” is megfelelő a vállalkozás működésének igazolására pl. nyomtatványboltokban számlatömb vásárlása esetén.

V. Általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozat

A webes ügysegédben az egyéni vállalkozás indításakor nyilatkoznunk kell, hogy ÁFA törvény szempontjából “áfásak” vagy “áfa alanyi mentesek” kívánunk lenni. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan nem nyilatkozunk, akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd vevőinkre, kuncsaftjainkra áthárítanunk. Az összeget viszont nekünk az állami költségvetésbe havonta meg kell fizetni áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg. 12 millió forint éves árbevételig választhatjuk az alanyi mentes áfa szerinti adózást. Ez esetben a “nettó” összeget számlázzuk ügyfeleinknek. Az áfával nem kell bajlódnunk. Év közben kezdő vállalkozó a 12 millió forint naptári napokra időarányosan számított összegéig számlázhat áfa mentesen.

VI. Jövedelem adózás – SZJA, KATA

A vállalkozás indulásakor a webes ügysegéd segítségével eldönthetjük, hogy a már fentebb felsorolt jövedelemadózási lehetőségek közül melyiket választjuk.

A személyi jövedelem adózás szerint lehetőségünk van tételes költségelszámolást vagy átalányadózást választani. A másik lehetőség induláskor a kisadózó vállalkozások tételes (KATA) adója alá történő bejelentkezés.

Ezekkel kapcsolatosan fontos jelölni azt is, hogy heti 36 órát elérő munkaviszony (jogviszony) mellett leszünk egyéni vállalkozók, vagy “főállás”-ban leszünk egyéni vállalkozók. Mind a szja törvény alá tartozó egyéni vállalkozó, mind a KATA-s egyéni vállalkozó havonként fizetendő adója szempontjából fontos.

Aki 36 órát elérő munkaviszony mellett lesz egyéni vállalkozó kevesebb adót és járulékot kell, hogy fizessen majd a későbbiekben, hiszen munkaviszonyában a munkáltató a kötelező adókat és járulékokat már megfizeti utána.

VII. Iparűzési adó

Az egyéni vállalkozó a helyi adó törvény szerint alanya az induláskor az iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz induláskor az egyéni vállalkozónak be kell jelentkeznie 15 napon belül. Erre a célra az illetékes települési önkormányzat honlapjáról általában le tudunk tölteni bejelentkezési adatlapot.

KATA jövedelemadózás választása esetén lehetőségünk van egyszerűsített módon fizetni az iparűzési adót egyéni vállalkozóként.

VIII. Kamarai tagság

Az egyéni vállalkozó, amely főtevékenysége alapján nem tartozik az agrárkamara törvény hatálya alá, tehát nem mezőgazdasági tevékenységet végez, a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik.

Agrárkamarai tagságra kötelezettek: őstermelő, az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá a földművesként nyilvántartott személy.

Gazdasági kamarai tagságra kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki nem agrárkamarai tagságra kötelezett.

A kamarai tagsághoz az egyéni vállalkozás indítását követően 5 napon belül a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamaránál be kell jelentkezni. Az online regisztráció a kamarák honlapján megtalálható. A kamarai regisztráció mellett évente 5.000 forint kötelező tagsági díjat kell fizetni a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamara megadott számlaszámára minden év március 31-éig.

      II.            BETÉTI TÁRSASÁG

A betéti társaság a társasági szerződésében foglaltak szerint legalább két személy döntése alapján alapított, a cégbíróságon bejegyzett jogi személy, gazdasági társaság. Magyarországon a gazdasági társaságok alapítását a Ptk. (polgári törvénykönyv) szabályozza.

Alapítás

Minimális tagok száma

Legalább két fő (természetes, vagy jogi személy) alapíthatja. A beltag korlátlanul, míg a kültag korlátoltan felel vagyonával a társaság kötelezettségeiért. Bármely tagja munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján lehet a társaság ügyvezetője a társasági szerződésben meghatározottak szerint.

Minimális tőke igény

Alapításkori minimális tőkeigénye nincs. Többnyire: öt és 100 ezer forint közötti készpénz nyújtásával alapítják a tagok. A tagok szavazatának mértéke a juttatott tőke arányában oszlik meg közöttük.

Előnye-hátránya

Az egyéni vállalkozásokhoz képest igazából a társadalmi megítélése kedvezőbb, bizalmat ébreszthet a vevőkben. Sokan tőkeerősebbnek is vélik a gazdasági társaságokat, de ez egy betéti társaság, vagy közkereseti társaság esetében nem feltétlenül igaz. Igazából a “több személy”-en van a hangsúly, mivel az egyéni vállalkozóval szemben ehhez legalább két fő szükséges.

Amennyiben arra az elhatározásra jutunk, hogy gazdasági társaságot kívánunk alapítani valamilyen gazdasági tevékenység folytatására, fontos eldönteni, hogy kivel, milyen formában, milyen kezdő tőkével, hol, milyen eszközökkel kívánunk dolgozni. A gazdasági társaságok alapítása előtt mindig érdemes adózáshoz, pénzügyekhez értő szakemberek véleményét is kikérni, hiszen egy jogi személy megszüntetése mindig bonyolultabb és költségesebb, mint egy egyéni vállalkozásé, ugyanúgy, ahogy az alapítása, elindítása is. Hosszabb távú jövedelem, bevétel és költség kalkulációkat érdemes előtte végezni és az adózás területén is érdemes előre pár lehetőséget és eshetőséget végigvenni adótanácsadó segítségével.

Alapításához minden esetben egy ügyvédet kell felkeresni, mivel a cégbírósági papírok ellenjegyzésére és benyújtására csak ügyvéd jogosult. Az alapítás költségeit is sok minden meghatározza, de 100.000-200.000 forint kezdőtőke alatt nem érdemes elindulni, hiszen az ügyvédi költség és bírósági költségek is önmagukban több tízezer forintos többlet költséget jelentenek már a legelején az egyéni vállalkozás beindításához képest.

Székhely megadása

Az ügyvéd előtt készülő társasági szerződésben, vagy alapító okiratban a társaság székhelyét meg kell adni. Ennek olyan címet kell megadni, aminek tulajdonjogával vagy székhelyként történő használati jogával rendelkezünk. Ha mi vagyunk a kizárólagos tulajdonosai a székhelynek azt a tulajdoni lappal tudjuk igazolni. Amennyiben nem saját, vagy nem kizárólag saját tulajdonú az ingatlan, akkor a székhely használati jogát a tulajdonos, tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatával, bérleti szerződéssel, vagy ingyenes használati szerződéssel tudjuk igazolni.

Tevékenységek bejelentése

A vállalkozás ténylegesen folytatni kívánt tevékenységeinek megadása előtt érdemes utána járni, hogy bejelenteni kívánt tevékenység engedélyhez, vagy bejelentéshez kötött-e. Ha igen, akkor a szükséges engedélyt, bejelentés igazolást mindenképp be kell szereznünk, mivel ezt ellenőrizhetik a hatóságok a későbbiekben.

Főtevékenységnek azt a tevékenységet kell bejelenteni mindig, amelyből várhatóan a legtöbb árbevételünk fog származni. Persze ettől függetlenül más tevékenységeket is végezhetünk és bejelenthetünk a vállalkozás alapításakor.

Adószám

Az adószám megállapítását a cég alapításakor a cégbíróság fogja kérni az állami adóhatóságtól. Az adószám formailag az alábbiak szerint néz ki: 12345678-9-10

Általános forgalmi adó (ÁFA) nyilatkozat

A vállalkozás alapításakor az ügyvéd által cégbíróság felé elektronikusan megküldött, becsatolt iratok egyikén nyilatkoznunk kell, hogy ÁFA törvény szempontjából milyen adózási módot, módokat választunk, hogy “áfásak” vagy “áfa alanyi mentesek” kívánunk lenni. Amennyiben áfa alanyi mentességre vonatkozóan nem nyilatkozunk, akkor minden számlánkban további 27% áthárított áfa tartalmat kell majd vevőinkre, ügyfeleinkre áthárítanunk. Az összeget viszont nekünk az állami költségvetésbe havonta meg kell fizetni áfa bevallás benyújtásával egyidejűleg.

A 2019. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint 12 millió forint éves árbevételig választhatjuk az alanyi mentes áfa szerinti adózást. Ez esetben a “nettó” összeget számlázzuk ügyfeleinknek. Az áfával nem kell bajlódnunk. Év közben megalapított vállalkozás a 12 millió forint naptári napokra időarányosan számított összegéig számlázhat áfa mentesen.

Jövedelem adózás – TAO, KATA

A betéti társaság a főszabálynak minősülő társasági adózás helyett választhatja a KIVA (kisadózó) szerinti adózást valamint, amennyiben kizárólag természetes személy (magánszemély) tagokkal rendelkezik, a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) adózást is.

Iparűzési adó

A társas vállalkozás a helyi adó törvény szerint alanya az alapítástól kezdve a helyi iparűzési adónak. A székhelye (és telephelye) szerint illetékes önkormányzat(ok)hoz induláskor a vállalkozást be kell jelenteni 15 napon belül. A területileg illetékes települési önkormányzat honlapjáról általában le tudunk tölteni erre a célra a bejelentkezési adatlapot.

KATA szerinti adózás választása esetén társas vállalkozásunknak lehetőségünk van egyszerűsített módon fizetni az iparűzési adót.

Kamarai tagság

A társas vállalkozás, amely főtevékenysége alapján nem tartozik az agrárkamara törvény hatálya alá, tehát nem mezőgazdasági tevékenységet végez, a gazdasági kamara törvény hatálya alá tartozik.

Agrárkamarai tagságra kötelezettek: az agrárgazdasági tevékenységet folytató társas vállalkozás.

Gazdasági kamarai tagságra kötelezett a társas vállalkozás, amely nem agrárkamarai tagságra kötelezett.

A kamarai tagsághoz a társas vállalkozás megalapítását követő 5 napon belül a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamaránál be kell jelentkezni. Az online regisztráció a kamarák honlapján megtalálható. A kamarai regisztráció mellett évente 5.000 forint kötelező tagsági díjat kell fizetni a székhely szerint illetékes megyei gazdasági kamara megadott számlaszámára minden év március 31-éig.

 

Miért kell járulékot fizetni kezdő vállalkozóként?

AMENNYIBEN NEM A KATA SZABÁLYAI SZERINT KÍVÁNSZ ADÓZNI, HANEM AZ SZJA SZABÁLYAI SZERINT LESZEL EGYÉNI VÁLLALKOZÓ, VAGY BETÉTI TÁRSASÁGKÉNT A TAO VAGY KIVA SZERINTI ADÓZÁST VÁLASZTOD, AKKOR MAGAD UTÁN MINDEN ESETBEN JÁRULÉKOKAT ÉS ADÓT KELL VÁLLALKOZÁSODNAK HAVONTA BEVALLANI ÉS MEGFIZETNI.

A Tbj. törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség alapvetően azt a célt szolgálja, hogy minden magyar állampolgár rendelkezzen biztosítási jogviszonnyal. Ez azért szükséges, hogy az állami költségvetés által fenntartott intézmények: egészségügy, szociális- és nyugdíjrendszer rendelkezzen fedezettel arra az esetre, ha orvosi ellátásra, munkanélküli ellátásra, anyasági ellátásra, keresőképtelenség esetén (táppénz) ellátásra vagy nyugdíjellátásra válnál jogosulttá.

Amennyiben vállalkozol, magad után kell, ha pedig munkát vállalsz a munkáltatód a béredből levonva fogja helyetted a járulékaidat megfizetni az állam részére.

Akár egyéni vállalkozóként, akár társas vállalkozás aktív (személyesen tevékenykedő, közreműködő) tagjaként dolgozunk pl. betéti társaságunkban – kezdő vállalkozóként arra figyeljünk, hogy a saját részünkre kifizetett jövedelem (bér) után a vállalkozásunknak, mint kifizetőnek adót (SZJA) és járulékokat kell az adóhatóság felé havonta bevallani és megfizetni. A vállalkozások esetében ráadásul van egy szabály, miszerint ha nincs bevételünk és máshol sem rendelkezünk heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor a vállalkozásunknak a törvény szerinti kötelező járulékokat ebben az esetben is minden hónapban meg kell fizetnie.

Minimum járulékok alóli mentesülés KATA esetén

A minimum járulékok havonkénti megfizetése alól egyedül a KATA választása mentesíthet bennünket. Ebben az esetben bevallást sem kell benyújtani minden hónapban, továbbá a járulékokat sem kell több számlára utalgatnunk, de erről részletesebben ebben a cikkben olvashatsz.

A havi járulékok bevallásának elkészítése, benyújtása, adók, járulékok több NAV adószámlára történő utalása már komolyabb adminisztrációs terhet jelenthet vállalkozásod számára. Ebben az esetben érdemes lehet könyveléshez és bérszámfejtéshez értő szakemberhez fordulni.

Alapja, mértéke:

Jelenleg minimálbér szerint adóelőleg és járulék kizárólag a középfokú végzettséget nem igénylő vállalkozási tevékenység esetén vehető számításba. Azon egyéni vagy társas vállalkozónak, aki legalább középfokú végzettséget megkövetelő munkakörben tevékenykedik, a garantált bérminimum alapján kell a törvény rendelkezései szerint a „minimum járulékokat” megfizetni. Adóelőleget csak abban az esetben kell számolni és fizetni, ha jövedelmet ténylegesen kiveszel, kifizetsz saját magad részére a vállalkozásodból.

2019-ban az adó alapja a minimálbér (bruttó 149.000 Ft/hó) illetve a garantált bérminimum (195.000 Ft/hó).

A személyi jövedelemadó előleg (SZJA) alapja a megállapított kifizetés, tagi jövedelem, vagy kivét egyéni vállalkozó esetén, amelynek mértéke a vállalkozó saját döntésétől függ. A személyi jövedelemadó előleget vállalkozóként csak a tényleges bruttó jövedelem után kell számolni, abban az esetben, ha a vállalkozás bevétele azt lehetővé teszi. Ebben az esetben szja előleget a 15%-os kulccsal kell számolni. Családi személyi jövedelem adó kedvezmény és járulékkedvezmény kivét esetén figyelembe vehető.

A járulékok alapja a minimálbért / garantált bérminimum alapján az alábbiak szerint számítandó.

Nyugdíjjárulék esetén a minimálbér / garantált bérminimum 100 %-ának 10%-a.

A 7 % egészségbiztosítási járulék (4% természetbeni, és 3% pénzbeli) továbbá 1,5% munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér / garantál bérminimum 150 %-a.

A fentieket összesítve a bérből, vagy jövedelemből 37,75% szja előleget és járulékot kell minden hónapban megizetni, amit következő hónap 12-éig vallunk be és fizetünk meg a NAV felé.

A vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adó is egy állandó fizetési kötelezettség, ha van bevétele, ha nincs. Az erre vonatkozó adófizetési szabály a minimálbér / garantált bérminimum 112,5 %-ában határozza meg az adóalapot, amely 21,94 % további adóteher havonta.

Szakképzési hozzájárulást csak a társas vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adó alapjuk után kell fizetni és bevallani havonta. Ennek mértéke 1,5%. Az szakképzési hozzájárulás alapja is a minimálbér / garantált bérminimum 112,5%-a.

Bevallási és befizetési határidők:

Havonta kell levonni, bevallani és megfizetni a felsorolt adókat és járulékokat a tárgy hónapot követő hónap 12. napjáig. Ettől eltérő szabályok persze itt is lehetnek pl. kistermelő őstermelők, EVA-s egyéni vállalkozók esetén.

Az alábbi táblázat szemlélteti a vállalkozók kötelező minimum járulékait és adóját (kivét, tagi jövedelem esetén a számított szja előleget):

2019. Adó/járulék alap Adó/járulék mérték minimálbér* garantált bérminimum
– a tagi jövedelmet/kifizetett összeget terhelő levont adók, járulékok 149 000 195 000
személyi jövedelemadó kifizetett összeg 100% 15% 22 350 29 250
természetbeli egészség biztosítási járulék járulékalap 150% 4% 8 940 11 700
pénzbeli egészség biztosítási járulék járulékalap 150% 3% 6 705 5 850
munkaerőpiaci járulék járulékalap 150% 1,5% 3 353 2 925
nyugdíjjárulék Járulékalap 100% 10% 14 900 19 500
– nettó (bér)jövedelem, kifizetés 92 753 125 775
 – kifizetőt terhelő adók
szociális hozzájárulási adó járulékalap 112,5% 19,5% 32 687 42 778
szakképzési hozzájárulás** járulékalap 112,5% 1,5% 2 514 3 291
–  elszámolható bérköltség összesen 184 201 241 069

* minimálbér csak középfokú végzettséget nem igénylő munkakör/ tevékenységi kör esetén vehető figyelembe

** egyéni vállalkozónak maga után nem kell fizetnie, kizárólag az általa foglalkoztatottak bére után