Egészségügyi szolgáltatási járulék 2020. január 1-től

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7710 forintra (napi összege 257 forint) nő 2020. január 1-től a nyáron elfogadott adócsomag értelmében.

A járulék fizetésére kötelezett, aki a Tbj. törvény szerint semmilyen jogcímen nem biztosított, illetve alanyi jogon egészségügyi ellátásra nem jogosult. A 2019. július 23-án kihirdetett „adócsomag” többek között a jövő évi egészségügyi szolgáltatási járulék összegéről is rendelkezett.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege jelenleg 7500 forint (napi összege 250 forint).

2020. január 1-től havi összege 7710 forint

(napi összege 257 forint)

Kinek kell fizetnie?

Minden magyar állampolgárnak, aki a törvény szerint nem biztosított, illetve más jogcímen sem jogosult alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.

Jellemzően ide tartoznak az álláskeresők, aktív korú munkanélküliek is, akik már álláskeresési ellátásra nem jogosultak

Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni a törvényi szabályozás miatt:

• a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját maga után,
• a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezetnek.

Kiegészítő tevékenységet folytató a törvény szerint az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki

• vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az
• az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Saját jogú nyugdíjas, aki

1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a saját jogú nyugellátásban, azaz öregségi nyugdíjban,
2. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),
3. egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,
5. az egyéni vagy társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogállását nem érinti, ha a fent felsorolt nyugdíj folyósítása szünetel,
6. a fentiek szerint saját jogú nyugdíjasnak minősül és az Mt. szerint munkaviszonyban áll, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.