Az átalányadó szabályai 2025-ben továbbra is kedvezően változtak. Az átalányadó 2022-től átalakult és sok egyéni vállalkozó számára kedvezőbb adózási forma lehet akár a katával szemben is.

Különös aktualitást nyertek az vállalkozói jövedelemadóval (tételes költségelszámolás) és átalányadóval foglalkozó cikkeink:

Átalányadó 2025-ben is jó lehet!

Az átalányadó szabályai 2025-ben ismét módosultak. 2022. óta már jelentősen egyszerűsödtek és mint adózási lehetőség azóta is sok kedvező adózási előnyt jelent sokak számára az egyéni vállalkozások átalányadózása. A „mellékállásban” vállalkozók számára is megnyílt az adó és járulékmentes értékhatár bevezetésével az átalányadózás előnye.

Az átalányadózók adómentes keretösszegéről

A 2025-ban adómentes 1.774.800 Ft (2024-ben ez 1.600.800 forint volt) keretet azért nem kell arányosítani, mert a jogszabály éves adómentes keretről beszél és nem szerepel a jogszabályban az arányosítási kötelezettség. (Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész.)

Általában akkor kell időarányos keretekkel számolni adótörvények esetén, ha erről a jogszabály kifejezetten rendelkezik lásd pl. bevételi határ átalányadó esetén, alanyi adómentes határ áfa esetén, tételes kata adó esetén a havi keret stb. Ez azok esetén lehet lényeges és előnyös, akik évközben térnek át pl. a kata adóról az átalányadóra. 

Átalányadó szabályai 2025. Bevételi és adómentes határok a minimálbér emeléséből fakadóan

Átalányadó egyéni vállalkozók bevételi határok 2025
Bevételi határ normál (40% és 80%) Ft 34 896 000 Ft
Bevételi határ napi összege (40%/80%) Ft/nap 95 344 Ft
Bevételi határ kiskereskedelmi * 174 480 000 Ft
Bevételi határ (vendéglátás) 174 480 000 Ft
Bevételi határ kiskereskedelmi * Ft/nap 476 721 Ft
Adómentes jövedelem 1 744 800 Ft
Adómentes bevétel 40% költséghányad 2 908 000 Ft
Adómentes bevétel 80% költséghányad 8 724 000 Ft
Adómentes bevétel 90% költséghányad 17 448 000 Ft
A járulékfizetési szabály miatti bevételi adóoptimum** Min.bér.
40%-os költséghányad 9 451 000 Ft
80%-os költséghányad 28 353 000 Ft
90%-os költséghányad 56 706 000 Ft
ÁFA alanyi adómentes határ 12 000 000 Ft
Napi AAM határ év közben induláskor *** Ft/nap 32 787 Ft
*átalányadózó bevételi keretét indulás évében, szünetelés ideje miatt, megszűnés miatt, katából kilépéskor is arányosítani kell a működés napjai száma szerint!
**adóalapkedvezmények nélkül, főfoglalkozású átalányadózó esetén, 12 hónap folyamatos működést feltételezve
***Alanyi adómentes keretet csak vállalkozás év közbeni indulásának évében arányosítjuk!
Minimálbér 2025 – szakképzettséget nem igénylő 290 800 Ft
Garantált bérminimum 2025 -szakképzettséget igénylő 348 800 Ft
A bevételi összegek nettó, áfa nélkül értendőek!

Átalányadó főbb szabályai 2025-ben

  • adómentes adóalap összeghatár: éves minimálbér fele 2025. évi minimálbérrel számolva 290800×12/2 = 1 744 800 Ft
  • 290.800 forintos minimálbér esetén 1.744.800 ft jövedelem (!) adó és járulékmentes lesz 2024. január 1-től, ha nem vagyunk kötelezettek minimálbér szerinti járulékfizetésre!
  • 40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás: nettó 34.896.000 Ft (+áfa értendő!)
  • 90%-os költséghányadú kereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér 50-szereséig lesz választható az átalányadózás, tehát a bevételi határ: 174.480.000 Ft
  • 40% költséghányad esetén az adómentes jövedelem: 2.908.000 Ft (ár)bevételnek felel meg. Ez adó és járulékmentes, ha a minimum járulékalap miatt nem kell adót fizetnünk! (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!)
  • 80% költségányad esetén: 8.724.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!)
  • amennyiben az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozás
  • 90% költséghányad esetén: 17.448.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt egyéni vállalkozó (nem főfoglalkozású ev. esetén, főfoglalkozásúnál van minimálbér szerinti adó és járulék lásd lentebb!) 
  • a járulékmentesség feltétele, hogy
    • 36 órát elérő munkaviszonyban,
    • társas vállalkozóként cégben, vagy
    • nappali rendszerű képzés alapján biztosítottak legyünk más jogcímen biztosítottak!!!
  • ha főállású (főfoglalkozású) egyéni vállalkozónak minősülünk, akkor a minimálbér/garantált bérminimum szerint tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól a fent említett bevételi határig mentesülünk!
  • kereskedelmi tevékenység esetén a 90%-os költséghányad számítással kell a jövedelmet meghatározni, amiből az 1 744 800 Ft adó és/vagy járulékmentes 17 448 000 Ft (ár)bevételig. (A bevételi határok mindig áfa nélkül értendőek, az áfa alanyi adómentes határ maradt 12.000.000 Ft!)

Átalányadó szabályai 2025-ben!

A fenti szabályok miatt külön figyelmet érdemel, ha valaki a heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy nappali hallgatói jogviszony miatt mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig!

Az alábbi bevételi / árbevételi értékhatárig a nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adó és járulékmentességet fog élvezni:

  • 40%-os költséghányad esetén: 2.908.000 Ft árbevételig adómentes,
  • 80%-os költséghányad esetén: 8.724.000 Ft árbevételig adómentes,
  • 90%-os költséghányad esetén: 17.448.000 Ft árbevételig adómentes!

Ez az árbevétel rész, így a jövedelem adómentes lesz abban az esetben is ha nem felelünk meg a járulékmentesség kritériumának, tehát nincs heti 36 órát elérő munkaviszonyunk egyéni vállalkozóként. Ebben az esetben viszont csak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell havonta megfizetnünk a fenti bevételi összeghatár alatt maradva.

Átalányadó – 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek

80%-os költséghányad alkalmazására jogosító  ÖVTJ’24 számok 2025-től (SZJA ÁTALÁNYADÓ)
ÖVTJ’24 szám 2025-től Régi TESZOR 2024-ig Megnevezés
01, 02 01, 02 mezőgazdasági, erdőgazdálkodási
016 01.2 (01.6 2022-től!) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás
017001 01.70.10 vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás
0240 02.40.10 erdészeti szolgáltatás
031 03.00.71 halászati szolgáltatás
032 03.00.72 halgazdálkodási szolgáltatás
05-től 09-ig 05-től 09-ig bányászati tevékenység  (termék-előállítás)
10-től 32-ig 10-től 32-ig feldolgozóipari termék-előállítás, kivéve a bérmunkában végzett szolgáltatások és
az egyéb sokszorosítás ÖVTJ’24 1820
331 33.1 ipari gép, berendezés, eszköz javítása
41-től 42-ig 41, 42 építőipari kivitelezés
43 43 speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (korábbi: építőipari szolgáltatás)
43 43.21, 43.22, 43.29 épületgépészeti berendezések javítása
4520 45.20 gépjárműjavítás
4932 49.32.11 taxis személyszállítás
493901 49.39.39 egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás
493909 49.32.12 sofőrszolgálat (korábbi: személygépjármű kölcsönzése vezetővel)
4941 49.41.1 közúti áruszállítás
56 56 vendéglátó tevékenység (a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott)
7420 74.20 fényképészet
8130 81.30.10 zöldterület-kezelés
855301 85.53.11 járművezető oktatás (személygépjármű-vezető képzés)
951 95.1 számítógép, kommunikációs eszköz javítása
952 95.2 személyi, háztartási cikk javítása
9601 96.01 textil, szőrme mosása, tisztítása
9602 96.02 fodrászat, szépségápolás
960909-től 960911-ig 96.09.11 hobbiállat-gondozás
532003 új 2025-től! az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködő és egyéb tevékenységek
532003 mellett végezhető egyéb tevékenységek
821101 új 2025-től! összetett adminisztratív szolgáltatás (egyéb tevékenység 2025-től!)
829902 új 2025-től! m.n.s. egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (egyéb tevékenység 2025-től!)
661901 új 2025-től! egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység m.n.s. (egyéb tevékenység 2025-től!)
662201 új 2025-től! biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység (egyéb tevékenység 2025-től!)
920003 új 2025-től! szerencsejáték-szelvény ügynöki értékesítése (egyéb tevékenység 2025-től!)
*A táblázat helyesbítésre került!

Az átalanyadózó bevallási kötelezettségei

Az átalanyadózó bevallási kötelezettségeiben 2024. évhez képest 2025-ben változást a törvényjavaslat nem tartalmaz. Egy alanyi adómentes átalanyadózó egyéni vállalkozó járulék és szja kötelezettségeit – akkor is ha „nullás” – továbbra is az alábbiak szerint kell teljesítse:

  • adó és járulékbevallásban kell negyedévente a tárgynegyedévet követő 12. napig kell bevallani és ugyanezen időpontig megfizetni. (Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék a negyedéves járulék ’58-as bevallás)
  • személyi jövedelemadó bevallásra tárgyévet követő év május 20-áig köteles bevallani és befizetni
  • személyi jövedelemadó előleget viszont tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni, függetlenül a bevallási határidőtől. A bevallásban negyedéves bevallásban „visszamenőleg” valljuk be a fizetendő személyi jövedelemadót.

Az egyéni vállalkozót terhelő adókat és járulékokat, illetve személyi jövedelemadó előleget az alábbi NAV adószámlákra kell megfizetni az esedékesség időpontja szerint:

  • Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056353
  • Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06055802
  • Szociális hozzájárulási adó beszedési számla: 10032000-06055912

Fontos, hogy a katával ellentétben, az adó- és járulék nem automatikusan kerül előírásra az adóhatóság részéről. Az általunk (vagy inkább könyvelőnk) által elkészített és beküldött havi/éves/negyedéves bevallások alapján fog megjelenni a nav oldalán az adófizetési kötelezettségünk. Tehát míg a kata esetén elég átutalni a havi tételes adót a költségvetési számlaszámra, az átalányadó esetén a havi és éves bevallásokban megállapított és ügyfélkapuval beküldött összegeket fogjuk minden hónapban megfizetni.

Adó- és járulékkedvezmény az átalányadózó egyéni vállalkozók számára

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére kötelezett.

Átalányadó szabályai 2025-től, az átalanyadózó minimum adója és járuléka:

  • társadalombiztosítási járulék:
    • minimálbér: 290.800Ft x 18,5% = 53.798 Ft
    • garantált bérminimum: 348.800 Ft x 18,5%= 64.528 Ft
  • szociális hozzájárulási adó:
    • minimálbér: 290.800 x 112,5% x 13% = 42.350 Ft
    • garantált bérminimum: 348.800 x 112,5% x 13% = 51.012 Ft
EGYÉNI VÁLLALKOZÓI JOGVISZONY MINIMUM ADÓJA ÉS JÁRULÉKAI 2025. JANUÁR 1-TŐL
Árbevétel után vállalkozói kivét vagy osztalékadózás szerint Szja fizetési kötelezettséggel nem számol a modell!
Minimálbér Bérminimum
Bruttó alap 327 150 392 400
– szociális hozzájárulási adó – minmálbér 112,5%-a 13,00% 42 530 51 012
Bruttó alap 290 800 348 800
– TB járulék (nyugdíj, egészségbizt. Járulékok) 18,50% 53 798 64 528
– szja előleg 15% 15,00% 0 0
Ev-t terhelő összes adó és járulék 96 328 115 540

A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg.

Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantál bérminimum szerinti (szocho) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha:

  • minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított)
  • nappali tagozatos képzésben vesz részt (más jogcímen biztosított)
  • kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-től).

Az átalányadózó biztosított egyéni vállalkozó az adómentes összegig csak a minimálbér/garantált bérminimum szerint fizet járulékot és szocho adót. Afelett pedig az adóköteles átalányadóalap szerint szja-t, tb-járulékot és szocadót.

A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is (2020. július 1-től 2022-ben is).

Átalányadó szabályai 2025 – Adókedvezmények érvényesítése

Fontos! További előnye lehet az átalányadózás választásának, hogy a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármely szja adóalap kedvezményt, akár a családi adó- és járulékkedvezményt a katával ellentétben.

A családi adó és járulékkedvezményről itt olvashattok bővebben:

A személyi jövedelemadó rendszerében az alábbi adóalap (adó) kedvezmények érhetőek el jelenleg:

  1. négy vagy több gyermekes anyák adóalap-mentessége
  2. 25 év alattiak adóalap mentessége (2022. január 1-től)
  3. 30 év alatti anyák adóalap mentessége (2023. január 1-től)
  4. személyi adóalap-kedvezmény (súlyos fogyatékosságot jelentő tartós betegség esetén)
  5. első házasok adóalap-kedvezménye,
  6. családi adó- és járulékkedvezmény
  7. tartós beteg családtag után járó családi kedvezmény (2023. január 1-től)

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó kedvezménye

Az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő szociális hozzájárulási adóból csak nagyon korlátozott esetben (súlyos rokkantság esetén) jogosult adókedvezmény érvényesíteni! A Szocho. tv. 13. §-ban – a megváltozott munkaképességű kedvezménynél – találjuk meg kizárólag az egyéni vállalkozó saját kedvezményét. Vagyis az egyéni vállalkozó saját maga után csak akkor jogosult szociális hozzájárulási adó kedvezményra, ha 

  • az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
  • aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
  • fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.

Természetes alkalmazottai esetében a többi szociális hozzájárulási adó kedvezményt (szakképzettsége nem igénylő, munkaerőpiacra lépő, három vagy több gyermeket nevelő nő, megváltozott munkaképességű stb.)  is igénybe veheti, ha a munkavállalója megfelel a feltételeknek. 

Ingatlan bérbeadása átalányadózó egyéni vállalkozóként?

Gyakori kérdés, hogy akkor nem-e jobb hosszútávon a lakásomat, ingatlanomat átalányadózó egyéni vállalkozóként kiadni? A kérdés valóban időszerű. Jogszabály nem tiltja azt (katásként ugyebár tiltja!), hogy az eddig magánszemélyként bérbeadott lakásomat, akár átalányadózó egyéni vállalkozóként adjam bérbe.

Magánszálláshely adózására is választható az átalányadózás (arra persze a kata is jó lehet), de ebben a részben most alapvetően a hosszú távú ingatlanbérbeadás szabályait nézzük át és hasonlítjuk össze ha azt magánszemélyként vagy átalányadózó egyéni vállalkozóként végezzük.

Ha magánszemélyként adunk bérbe ingatlant

A magánszemélyként történő ingatlanbérbeadás módjával és lehetőségével már foglalkoztunk korábbi cikkünkben. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyként jó pár éve elég egyszerűen történik az alábbiak figyelembevételével:

  • kötünk egy bérleti szerződést a bérbevevővel
  • adószámot nem kell kiváltani a bérbeadáshoz, számlát nem kell adnunk a bevételről, elég a számviteli bizonylat (bevételi pénztárbizonylat, átvételi elismervény vagy bankszámla kivonat)
  • ha adószámmal rendelkezünk már más okból kifolyólag: akkor az adóhatóság felé bejelentjük magánszemélyként a saját tulajdonú ingaltanbérbeadás tevékenységet és a bérbeadni kívánt ingatlant, mint telephelyet (magánszemélyként: T101, egyéni vállalkozóként T101E nyomtatvány)
  • önálló tevékenység bevétele lesz a bérbeadásból származó bevételünk, ráadásul a 10% költséghányadot vagy a tételes költségelszámolás szabálya szerint a bevételből levonhatunk költséget és csak a jövedelem adózik
  • 15% szja terheli a bérbeadás bevételét, szociális hozzájárulási adó nem (10% költséghányad esetén a 90% adózik 15%-kal. Ez 13,5% adó a bevétel arányában!)
  • ha a bérlő kifizető (egyéni vállalkozó, cég) akkor az adóelőleg ő neki kell megállapítania és levonnia a bevételünkből
  • a rezsi nem bevétel, ha nem átalány díjat fizet a bérlő, hanem tételesen a mért fogyasztás alapján fizeti nekünk a rezsit, vagy ha a mérő óráka a bérlő nevére iratjuk
  • a közös költséget viszont bevételnek kell tekinteni, ha azt is megtéríti nekünk

Átalányadó szabályai 2025 – Bérbeadás

Amennyiben átalányadózó egyéni vállalkozóként szeretnénk ingatlant bérbeadni az alábbi különbségekkel tehetjük meg:

  • webes ügysegéden kell az egyéni vállalkozást minden esetben bejelentenünk, elindítanunk
  • átalányadózás jelölni kell a nyomtatványon az adózási részben (alanyi adómentességet vagy kizárólag adómentes tevékenységet érdemes áfa tekintetében választani, de ez az ingatlan felhasználásától is függhet)
  • az egyéni vállalkozásunknak lesz innentől kezdve a tevékenységi köre a lakóingatlan bérbeadás (ÖVTJ. száma: 682001) vagy ha nem lakóingatlanról van szó, akkor értelemszerűen más (pl. gazdasági építmény bérbeadása ÖVTJ 682002 stb.)
  • a vállalkozásunk székhelyeként vagy telephelyeként kell a bérbeadni kívánt ingatlan címét is meg kell jelölni, fel kell tüntetni
  • átalányadózás tekintetében a 40% költséghányad és a hozzátartozó adómentes bevétel / jövedelem szabály (jövedelem adómentessége) alkalmazható
  • átalányadózó egyéni vállalkozóként csak akkor mentesülünk a havi minimum járulékok fizetése alól az adómentes jövedelem határáig, ha heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, társas vállalkozói jogviszonnyal máshol rendelkezünk
  • nem mentesülünk a negyedéves adó és járulékbevallások alól (’58-as bevallás, minden negyedévet követő 12-éig be küldeni „nullásan” is)
  • egyéni vállalkozóként már a kamarai tagdíjat is fizetnünk kell 5.000 Ft/év (kezdéskor 5 napon belül vagy tárgyévente március 31-ig kell fizetni)
  • nem mentesülünk az iparűzési adóbevallás alól (tárgyévet követő év május 31-ig) és iparűzési adó alap esetén nincs adómentes jövedelem, tehát ha bevételt szerzünk adót kell majd fizetnünk a székhely és/vagy telephely szerint illetékes önkormányzat(ok) felé,
  • szja bevallásunkban az egyéni vállalkozókra vonatkozó lapokon kell ettől kezdve a jövedelmet levezetni és bevallani, még nullásan is (szja bevallás tárgyévet követő év május 20-ig esedékes), nem az önálló tevékenység jövedelme soron

A fentieket látva érdemes mindenképp szakemberrel egyeztetni mielőtt ebbe belevágnánk hiszen számtalan apróság elkerülheti a figyelmünket, amit javasolt előtte átbeszélni. Egy adóhatósági ellenőrzés a későbbiekben komoly bírságokat is okozhat, ha nem jártunk el elég körültekintően. Szakember a magasabb adminisztrációs terhek megoldásában is segítségünkre lehet.

A korábban hatályos szabályokról számtalan cikkünkben foglalkoztunk a kata szigorítás kapcsán korábban. Ezeket megtaláljátok itt:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL