Áttérés EVA-ról más adónemre most különsen aktuális. Az EVA megszűnése miatt gyakori kérdés, hogy mit válasszunk helyette. Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk érintőlegesen ezzel a kérdéssel. Hasonlítsuk most össze az EVA szerinti adózást a kata szerinti adózásban rejlő lehetőségekkel.

Áttérés EVA-ról más adónemre egyéni vállalkozóként

  • személyi jövedelem szerinti adózást a tételes költségelszámolás módszerével;
  • személyi jövedelemadó szerinti átalányadózást;
  • KATA szerinti tételes adózást.

Áttérés EVA-ról más adónemre – A KATA szerinti adózás választása

Jelen cikkünkben az EVA adózásról a KATA szerinti adózásra történő áttérés lehetőségét járuk körül. Számos lehetőség közül választhatunk, de a KATA adózás választása is alapos körültekintést igényel, így a vállalkozás pontos pénzügyi adatainak hiányában nem lehet ezalapján sem eldönteni, hogy melyik a megfelelő adózás vállalkozásunk számára. Javasolt mindenképp adótanácsadó, könyvelő szakember véleményére támaszkodni a döntés meghozatala előtt.

A KATA adózás részletszabályai egészen mások mint az EVA adózás esetén megszokhattuk. Vegyük ezeket górcső alá most. A cikk nem foglalkozik most más adónemek összehasonlításával (pl. iparűzési adó, cégautóadó, bérek adója, járulékai). Érdemes viszont ezt is megnézni vállalkozásunk pontos pénzügyi adatainak birtokában, amihez szakemberrel történő konzultációt javaslunk, akár itt weboldalunkon keresztül.

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) által kiváltott adók, járulékok

  • vállalkozási nyereség (osztalék) adója,
  • a vállalkozó jogviszonyából eredő személyi jövedelem adót,
  • a vállalkozó saját járulékait és szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást.

Mindezekből látszik, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója egyszerre váltja ki a vállalkozó személyéhez kötődő havi adó és járulékterheit és a vállalkozás nyeresége után képződő jövedelemadózási kötelezettséget. Tekintettel arra, hogy ez az adónem a vállalkozó saját havi adó és járulékterheit is kiváltja, ezért a vállalkozónak maga után járulékbevallást nem kell beadnia minden hónapban.

A vállalkozó az éves forgalma (árbevétele, bevétele) alapján általános forgalmi adó tekintetében (ÁFA) alanyi mentességet is választhat, ezáltal minimálisra csökkenthető az állami adóhatóság felé benyújtandó bevallások és fizetendő adók száma. 12 millió forint árbevétel alatt áfa alanyi mentesség választható az adóévre.

Áttérés EVA-ról más adónemre – A tételes és százalékos KATA adó mértéke

A KATA tételes adóját havonként kell megfizetni az állami adóhatóság felé a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, mivel bevallásra nem vagyunk kötelezettek KATA adózás esetén.

A KATA tételes adó havi összege főszabály szerint 50.000 forint, ha főállású vállalkozók vagyunk.

75.000 Ft tételes adó fizetése választható, hogy a jogszabályban nevesített magasabb járulékalapot tudjuk elérni. Ebből eredeően magasabb CSED, GYED, táppénz vagy nyugdíj ellátás megszerzésére válhatunk jogosulttá.

A tételes adó 25.000 Ft, amennyiben vállalkozási tevékenységünket nem főállásban végezzük, vagyis máshol heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezünk vagy nyugdíj (vagy rokkantsági ellátás) mellett vagyunk KATA-s vállalkozók.

A kisadózó vállalkozás tételes adója (KATA) havi összegén felüli %-os adó mértéke 40%, amit az éves szinten számított 12 millió forint feletti bevételrész után kell megfizetni. Ezt a bevételt arányosítani kell, ha az adóévben nem minden hónapra volt a tételes adó megfizetve. Ebben az esetben bevételnek kell tekinteni az árbevétel mellett minden más egyéb bevételt is (pl. költségvetési támogatások, kamat, kapott osztalék stb.), kivéve azokat a bevételek amelyek a jogszabály szerint nem tekintendő KATA szerinti bevételnek.

A %-os KATA adóról az éves KATA bevallásban (19KATA) adóévet követő év február 25. napjáig adunk számot feltüntve a működés hónapjainak számát, amelyre a tételes adót megfizettük és %-os adót, amit a működés hónapjai és az egymillió forint szorzata feletti rész után kell megfizetni.

Munkaviszonytól való elhatárolás a KATA adót választók esetében

Az adóhatóság ellenőrizheti ezen adónem esetében, hogy nem-e színlelt munkaviszonyt takar egy természetes személy vállalkozóként történő „alkalmazása”. A jogalkotó úgy alkotta meg az ellenőrzés jogalapját, hogy minden KATA-s vállalkozás és ilyentől számlát befogadó vállalkozás esetén, ha a köztük lévő üzleti kapcsolat az egymillió forint összeget meghaladja egy adóéven belül, akkor erről mindkét fél köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság felé. Az így benyújtott adatszolgáltatás alapján az adóhatóság az alábbiakat fogja vizsgálni. Amennyiben a vizsgált feltételek közül egynél több megvalósul, akkor nem tekinti a vállalkozási szerződést munkaviszonynak a hatóság.

Az adóhatósági ellenőrzés során vizsgált kritériumok az alábbiak:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

A fent leírt vizsgálati kritériumok miatt velünk, mint kisadózóval vállalkozási szerződéses jogviszonyban lévő vállalkozókat is adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ennek eredményeképp, amennyiben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti adózást választottuk, a kibocsátott számláinkon minden esetben fel kell tüntetni a „kisadózó” szöveget a számla tetszőleges részén, de jól látható helyen.

Példa.01. – áttérés EVA-ról más adónemre: KATA esetén – 30 millió forint árbevétel mellett az EVA és KATA adónemek adóterhelésének összehasonlítása

adatok Ft
EVA KATA
ÁRBEVÉTEL* 30 000 000 30 000 000
ÖSSZES BEVÉTEL 30 000 000 30 000 000
ÁRBEVÉTELRE ESŐ ÁFA (27%) 8 100 000 8 100 000
LEVONHATÓ ÁFA* (27%) 0 0
NYERESÉG/VESZTESÉG 30 000 000 30 000 000
KATA (tételes) 0 600 000
40 %-OS KATA 7 200 000
EVA (37%) 11 100 000
50%-OS EVA 4 050 000
FIZETENDŐ ÁFA (27%) 8 100 000
JÁRULÉKOK (17%) 598 894
ADÓK ÖSSZESEN 15 748 894 15 900 000
ADÓK ÁFA NÉLKÜL 7 648 894 7 800 000

* nem zárja ki jogszabály a 12 millió forint feletti árbevétel megszerzését KATA adózóként. Ennek az a hátránya, hogy a 12 millió forint feletti bevételek után 40% százalékos KATA adót kell az adóbevallással egyidejűleg megfizetni.

Példa.02. – 15 millió forint árbevétel mellett az EVA és KATA adónemek adóterhelésének összehasonlítása

adatok Ft
EVA KATA
ÁRBEVÉTEL 15 000 000 15 000 000
ÖSSZES BEVÉTEL 15 000 000 15 000 000
ÁRBEVÉTELRE ESŐ ÁFA (27%)* 4 050 000 4 050 000
LEVONHATÓ ÁFA* (27%) 0 0
NYERESÉG/VESZTESÉG 15 000 000 15 000 000
KATA (tételes) 0 600 000
40 %-OS KATA 1 200 000
EVA (37%) 7 048 500
50%-OS EVA 0
FIZETENDŐ ÁFA (27%) 4 050 000
JÁRULÉKOK (17%) 598 894
ADÓK ÖSSZESEN 7 647 394 5 850 000
ADÓK ÁFA NÉLKÜL 3 597 394 1 800 000

* 12 millió forint árbevétel alatt lenne választható az alanyi mentes adózás.