Az átalányadózás szabályai 2024-ben továbbra is kedvezőek maradnak. Az átalányadó 2022-től átalakult és sok egyéni vállalkozó számára kedvezőbb adózási forma lehet akár a katával szemben is. A 2021-ig hatályos szabályokról számtalan cikkünkben foglalkoztunk a kata szigorítás kapcsán korábban. Ezeket megtaláljátok itt:

Most a KATA szabályok változása miatt különös aktualitást nyertet az Vállalkozói jövedelemadóval és Átalányadóval foglalkozó cikkeink:

Átalányadózás 2022-től

Az átalányadózás szabályai 2022-től jelentősen egyszerűsödtek és mint adózási lehetőség is „olcsóbb” adózást jelent sokak számára. A benyújtott törvényjavaslat számos ponton módosítja a korábban sok szempontból bonyolult és kedvezőtlen egyszerűsített adózási módot. A „mellékállásban” vállalkozók számára is kinyílik az adó és járulékmentes értékhatár bevezetésével az átalányadózás lehetősége. Míg korábban az átalányadózó egyéni vállalkozónak, ha heti 36 órát elérő munkaviszony mellett válaszotta is, jövedelme, ezáltal adóalapja után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kellett fizetnie. 2022-től az adómentes rész ezen terhek alól mentesülni fog, ezért már munkaviszony mellett is jó választás lehet vállalkozói jövedelmünk „leadózására”.

HINTS&TIPS: Fontos viszont megjegyeznünk, hogy katából bármelyik hónap utolsó napjáig tett nyilatkozattal ki lehet lépni (‘T101E nyomtatvány ányk-ban). A kilépéssel egyidejűleg az átalányadózás pedig év közben is választható. Tehát, ha kata helyett szeretnénk 2022-ben az átalányadó adómenes jövedelemhatárát kihasználni, azt év közben is megtehetjük. Így év elején még a 3 millió alatti egy partner felé számlázás adóelőnyét is élvezhetjük, majd a 3 millió átlépése előtt átalányadóba át lehet lépni akármelyik hónapban. Ráadásul a 1,2 milliós adómentes jövedelemet az átalányadó esetén arányosítani sem kell! Ennek opcióját a havi 1 milliós kata keret miatt is érdemes szakemberrel átbeszélni! Vedd igénybe adótanácsadás szolgáltatásunkat!

Az átalányadózók adómentes keretösszegéről

A 2023-ban adómentes 1.392.000 Ft (2022-ben adómentes 1,2 millió forint) keretet azért nem kell arányosítani, mert a jogszabály éves adómentes keretről beszél és nem szerepel a jogszabályban az arányosítási kötelezettség. (Szja tv. 1. számú melléklet 4.48. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó rész.) Általában akkor kell időarányos keretekkel számolni adótörvények esetén, ha erről a jogszabály kifejezetten rendelkezik lásd pl. bevételi határ átalányadó esetén, alanyi adómentes határ áfa esetén, tételes kata adó esetén a havi keret stb.

Ez azok esetén lehet lényeges és előnyös, akik 2022-ben év közben térnek át a kata adóról az átalányadóra. Hiszen év elején még a kata adó adta előnyöket is kihasználhatták, az év hátralévő részében pedig az átalányadó adómentes keretösszegét is maximális kiélvezhetik. Értelemszerűen ők 2023-től csak akkor választhatják ismételten a új katát, ha kizárólag ‘”régi katások” voltak 2022. augusztus 31. előtt. Bár a 2023. évi minimálbér emeléssel az adómentes keretösszeg is tovább nőtt.

A fenti példánál maradva egyébként 2024-ben ismét választhatja a katát az aki 2022-ben a „régi” katából kilépett, de kérdés, hogy érdemes-e az elfogadott új kata jogszabály szigorúbb felételeit figyelembevéve.

Átalányadózás 2023. évi bevételi és adómentes határok a minimálbér növelés alapján

Átalányadó egyéni vállalkozók bevételi határok 2023.
Bevételi határ normál (40% és 80%) 27 840 000 Ft
Bevételi határ napi összege (40%/80%) 76 273 Ft/nap
Bevételi határ kiskereskedelmi * 139 200 000 Ft
Bevételi határ (vendéglátás) 139 200 000 Ft
Bevételi határ kiskereskedelmi * 381 369 Ft/nap
Adómentes jövedelem 1 392 000 Ft
Adómentes bevétel 40% költséghányad 2 320 000 Ft
Adómentes bevétel 80% költséghányad 6 960 000 Ft
Adómentes bevétel 90% költséghányad 13 920 000 Ft
A járulékfizetési szabály miatti adóoptimum** Min.bér. Gar.bér.
40%-os költséghányad 7 540 000 Ft 8 989 000 Ft
80%-os költséghányad 22 620 000 Ft 26 967 000 Ft
90%-os költséghányad 45 240 000 Ft 53 934 000 Ft
ÁFA alanyi adómentes határ 12 000 000 Ft
Napi AAM határ év közben induláskor *** 32 876 Ft/nap
*átalányadózó bevételi keretét indulás évében, szünetelés ideje miatt, megszűnés miatt, katából kilépéskor is arányosítani kell a működés napjai száma szerint!
**adóalapkedvezmények nélkül, főfoglalkozású átalányadózó esetén, 12 hónap működést feltételezve
***Alanyi adómentes keretet csak vállalkozás év közbeni indulásának évében arányosítjuk!
Minimálbér 2023 232 000 Ft
Garantált bérminimum 2023 296 400 Ft

Átalányadózás egyszerűsítése 2022. január 1-től

  • megszűnik a korábbi 4+4 (=8) db költséghányad kulcs alkalmazása, helyette 3 költséghányad kulcs marad: 40%, 80%, 90%
  • megszűnik a kiegészítő tevékenységet végzők (nyugdíjas) egyéni vállalkozók korábbi kedvezőtlenebb 4 költséghányad kulcsa
  • adómentes adóalap összeghatár került bevezetésre, amely egyúttal tb-járulék és szociális hozzájárulási adó tekintetében is adómentessé válik, ha nem főállású egyéni vállalkozónak minősülünk!: éves minimálbér fele 2022-es minimálbérrel számolva 1.200.000 Ft, 2023-ban 1.392.000 Ft
  • 200.000 forintos minimálbér esetén 1.200.000 ft bevétel adó és járulékmentes lesz 2022. január 1-től! 232.000 Ft minimábér miatt 2023. január 1-től 1.392.000 Ft!
  • 40 és 80%-os költséghányad esetén az éves minimálbér 10-szereséig lesz választható az átalányadózás (2021-ben 15 millió helyett): 200.000*12*10= 24.000.000 Ft, 2023-ban ez 27.840.000 Ft
  • 40% költséghányad esetén: 2.000.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! 2023-tól 2.320.000 Ft bevételig!
  • 80% költségányad esetén: 6.000.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozás, 2023-ban 6.960.000 Ft bevételig!
  • 90% költséghányad esetén: 12.000.000 Ft (ár)bevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből szeret bevételt egyéni vállalkozó, 2023-ban 13.920.000 Ft bevételig!
  • a járulékmentesség feltétele, hogy 36 órát elérő munkaviszonyban, társas vállalkozóként cégben, vagy nappali rendszerű képzés alapján biztosítottak legyünk más jogcímen
  • ha főállású egyéni vállalkozónak minősülünk, akkor a minimálbér/garantált bérminimum szerint tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk
  • kereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér 50-szereséig lesz választható az átalányadózás: cca. 200.000*12*50 = 120.000.000 Ft, 2023-ban 139.200.000 Ft bevételig!
  • kereskedelmi tevékenység esetén a 90%-os költséghányad számítással kell a jövedelmet meghatározni, amiből az 1.392.000 Ft (2023-ban), 1.200.000 Ft (2022-ben) adó és/vagy járulékmentes (2023: 13.920.000 Ft, 2022: 12.000.000 Ft (ár)bevételig)

Jön az adómentes értékhatár átalányadó esetén 2022-től!

A fenti szabályok miatt külön figyelmet érdemel, ha valaki a heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy nappali hallgatói jogviszony miatt mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig!

Az alábbi bevételi / árbevételi értékhatárig a nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozó teljes adó és járulékmentességet fog élvezni:

  • 40%-os költséghányad esetén: 2.000.000 Ft árbevételig adómentes (2.000.000 * 60% = 1.200.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes), 2023-ban 2.320.000 Ft-ig!
  • 80%-os költséghányad esetén: 6.000.000 Ft árbevételig adómentes (6.000.000 * 20% = 1.200.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén, 2023-ban 6.960.000 Ft-ig!
  • 90%-os költséghányad esetén: 12.000.000 Ft árbevételig adómentes (12.000.000 * 10% = 1.200.000 Ft jövedelem adó és járulékmentes) – az arra jogosító tevékenység esetén, 2023-ban 13.920.000 Ft-ig!

Ez az árbevétel rész, így a jövedelem adómentes lesz abban az esetben is ha nem felelünk meg a járulékmentesség kritériumának, tehát nincs heti 36 órát elérő munkaviszonyunk egyéni vállalkozóként. Ez esetben is viszont csak a minimálbér/garantált bérminimum szerinti minimum tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell havonta megfizetnünk a fenti bevételi összeghatárig.

Átalányadózás – 80% költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek

  • mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig)
    és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR
    41, 42);
  • mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz
    kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
    zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
  • halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR
    03.00.72);
  • feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
  • építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
  • ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
    személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása
    (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
  • a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel
    (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR
    49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
  • számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
  • fényképészet (TESZOR 74.20);
  • textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR
    96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
  • a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján
    folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56) (2022. január 1-től).
  • személygépjármű-vezető képzés tevékenység (TESZOR’08 85.53.11) (2023. 08. 01-től hatályos!).

Az átalanyadózó bevallási kötelezettségei

Az átalanyadózó bevallási kötelezettségeiben változást a törvényjavaslat nem tartalmaz, így egyszerűsítésre e téren nem számíthatunk.

Egy alanyi adómentes átalanyadózó egyéni vállalkozó járulék és szja kötelezettségeit – akkor is ha „nullás” – továbbra is az alábbiak szerint kell teljesítse:

  • adó és járulékbevallásban kell havonta a tárgyhót követő 12. napig kell bevallja és megfizesse (szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék ’58-as bevallás), 2023-tól bevezetett módosítás szerint negyedévente köteles a járulékbevallásra az átalányadózó!
  • személyi jövedelemadó bevallásra tárgyévet követő év május 20-áig köteles bevallani és befizetni
  • személyi jövedelemadó előleg fizetésére tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig köteles.

Amennyiben az adómentes keretösszeget jövedelmünk meghaladja tárgyévben a bevallás szerint teljesítendő egyéni vállalkozót terhelő adókat és járulékokat, illetve személyi jövedelemadó előleget az alábbi NAV adószámlákra kell megfizetni az esedékesség időpontja szerint:

  • Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06056353
  • Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla: 10032000-06055802
  • Szociális hozzájárulási adó beszedési számla: 10032000-06055912

Fontos, hogy a katával ellentétben, a havi adó- és járulék nem automatikusan kerül előírásra az adóhatóság részéről. Az általunk (vagy javasolt inkább könyvelőnk) által elkészített és beküldött havi/éves/negyedéves bevallások alapján fog megjelenni a nav oldalán az adófizetési kötelezettségünk. Tehát míg a kata esetén elég volt átutalni a havi tételes adót a költségvetési számlaszámra, az átalányadó esetén a havi és éves bevallásokban megállapított és ügyfélkapuval beküldött összegeket fogjuk minden hónapban megfizetni.

Adó- és járulékkedvezmény az átalányadózó egyéni vállalkozók számára

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó az átalányadózás választása esetén is legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére kötelezett.

2021. évi minimálbér szerinti átalányadózó minimálbér szerinti adója és járulékai:

  • társadalombiztosítási járulék:
    • minimálbér: 167.400 Ft x 18,5% = 30.969 Ft
    • garantált bérminimum: 219.000 Ft x 18,5%= 40.515 Ft
  • szociális hozzájárulási adó:
    • minimálbér: 167.400 x 112,5% x 15,5% = 29.190 Ft
    • garantált bérminimum: 219.000 x 112,5% x 15,5% = 38.188 Ft

2022-től érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka:

  • társadalombiztosítási járulék:
    • minimálbér: 200.000 Ft x 18,5% = 37.000 Ft
    • garantált bérminimum: 260.000 Ft x 18,5%= 48.100 Ft
  • szociális hozzájárulási adó:
    • minimálbér: 200.000 x 112,5% x 13% = 29.250 Ft
    • garantált bérminimum: 260.000 x 112,5% x 13% = 38.025 Ft

2023-tól érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka:

  • társadalombiztosítási járulék:
    • minimálbér: 232.000 Ft x 18,5% = 42.920 Ft
    • garantált bérminimum: 296.400 Ft x 18,5%= 54.834 Ft
  • szociális hozzájárulási adó:
    • minimálbér: 232.000 x 112,5% x 13% = 33.930 Ft
    • garantált bérminimum: 296.400 x 112,5% x 13% = 43.349 Ft

2024-től érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka:

  • társadalombiztosítási járulék:
    • minimálbér: 266.800Ft x 18,5% = 49.358 Ft
    • garantált bérminimum: 326.000 Ft x 18,5%= 60.310 Ft
  • szociális hozzájárulási adó:
    • minimálbér: 266.800 x 112,5% x 13% = 39.020 Ft
    • garantált bérminimum: 326.000 x 112,5% x 13% = 47.678 Ft

A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg.

Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantál bérminimum szerinti (szocho) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha:

  • minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított)
  • nappali tagozatos képzésben vesz részt (más jogcímen biztosított)
  • kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-től).

Az átalányadózó biztosított egyéni vállalkozó az adómentes összegig csak a minimálbér/garantált bérminimum szerint fizet járulékot és szocho adót. Afelett pedig az adóköteles átalányadóalap szerint szja-t, tb-járulékot és szocadót.

A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is (2020. július 1-től 2022-ben is).

Adókedvezmények érvényesítése átalányadózóként

Fontos! További előnye lehet az átalányadózás választásának, hogy a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére az egyéni vállalkozó is érvényesítheti bármely szja adóalap kedvezményt, akár a családi adó- és járulékkedvezményt a katával ellentétben.

A családi adó és járulékkedvezményről itt olvashattok bővebben:

A személyi jövedelemadó rendszerében az alábbi adóalap (adó) kedvezmények érhetőek el jelenleg:

  1. négy vagy több gyermekes anyák adóalap-mentessége
  2. 25 év alattiak adóalap mentessége (2022. január 1-től)
  3. 30 év alatti anyák adóalap mentessége (2023. január 1-től)
  4. személyi adóalap-kedvezmény (súlyos fogyatékosságot jelentő tartós betegség esetén)
  5. első házasok adóalap-kedvezménye,
  6. családi adó- és járulékkedvezmény
  7. tartós beteg családtag után járó családi kedvezmény (2023. január 1-től)

Ingatlan bérbeadása átalányadózó egyéni vállalkozóként?

Felmerül a kérdés sokakban, hogy akkor nem-e éri meg jobban hosszútávon kiadni a lakásomat, ingatlanomat átalányadózó egyéni vállalkozóként 2022-től. A kérdés valóban időszerű. Jogszabály nem tiltja azt (katásként ugyebár tiltja!), hogy az eddig magánszemélyként bérbeadott lakásomat, akár átalányadózó egyéni vállalkozóként adjam bérbe.

Magánszálláshely adózására is választható az átalányadózás, de ebben a részben most alapvetően a hosszú távú ingatlanbérbeadás szabályait nézzük át és hasonlítjuk össze ha azt magánszemélyként vagy átalányadózó egyéni vállalkozóként végezzük.

Ingatlanbérbeadás magánszemélyként

A magánszemélyként történő ingatlanbérbeadás módjával és lehetőségével már foglalkoztunk korábbi cikkünkben. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyként jó pár éve elég egyszerűen történik az alábbiak figyelembevételével:

  • kötünk egy bérleti szerződést a bérbevevővel
  • adószámot nem kell kiváltani a bérbeadáshoz, számlát nem kell adnunk a bevételről, elég a számviteli bizonylat (bevételi pénztárbizonylat, átvételi elismervény vagy bankszámla kivonat)
  • ha adószámmal rendelkezünk már más okból kifolyólag: akkor az adóhatóság felé bejelentjük magánszemélyként a saját tulajdonú ingaltanbérbeadás tevékenységet és a bérbeadni kívánt ingatlant, mint telephelyet (magánszemélyként: T101, egyéni vállalkozóként T101E nyomtatvány)
  • önálló tevékenység bevétele lesz a bérbeadásból származó bevételünk, ráadásul a 10% költséghányadot vagy a tételes költségelszámolás szabálya szerint a bevételből levonhatunk költséget és csak a jövedelem adózik
  • 15% szja terheli a bérbeadás bevételét, szociális hozzájárulási adó nem (10% költséghányad esetén a 90% adózik 15%-kal ez 13,5% adó a bevétel arányában)
  • ha a bérlő kifizető (egyéni vállalkozó, cég) akkor az adóelőleg ő neki kell megállapítania és levonnia a bevételünkből
  • a rezsi nem bevétel, ha nem átalány díjat fizet a bérlő, hanem tételesen a mért fogyasztás alapján fizeti nekünk a rezsit, vagy ha a mérő óráka a bérlő nevére iratjuk
  • a közös költséget viszont bevételnek kell tekinteni, ha azt is megtéríti nekünk

Bérbeadás átalányadózás keretében

Amennyiben átalányadózó egyéni vállalkozóként szeretnénk ingatlant bérbeadni az alábbi különbségekkel tehetjük meg:

  • webes ügysegéden kell az egyéni vállalkozást minden esetben bejelentenünk, elindítanunk
  • átalányadózás jelölni kell a nyomtatványon az adózási részben (alanyi adómentességet érdemes áfa tekintetében választani)
  • az egyéni vállalkozásunknak lesz innentől kezdve a tevékenységi köre a lakóingatlan bérbeadás (ÖVTJ. száma: 682001) vagy ha nem lakóingatlanról van szó, akkor értelemszerűen más (pl. gazdasági építmény bérbeadása ÖVTJ 682002 stb.)
  • a vállalkozásunk székhelyeként vagy telephelyeként kell a bérbeadni kívánt ingatlan címét is meg kell jelölni, fel kell tüntetni
  • átalányadózás tekintetében a 40% költséghányad és a 2 millió forintig adómentes bevétel szabály (1,2 millió forint jövedelem adómentessége) alkalmazható
  • átalányadózó egyéni vállalkozóként csak akkor mentesülünk a havi minimum járulékok fizetése alól az adómentes jövedelem határáig, ha heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, társas vállalkozói jogviszonnyal máshol rendelkezünk
  • nem mentesülünk a havi adó és járulékbevallások alól (58-as bevallás, minden hónapot követő hó 12. napjáig be küldeni „nullásan” is)
  • egyéni vállalkozóként már a kamarai tagdíjat is fizetnünk kell 5.000 Ft/év (tárgyévente március 31-ig kell fizetni)
  • nem mentesülünk az iparűzési adóbevallás alól (tárgyévet követő év május 31-ig) és iparűzési adó alap esetén nincs adómentes jövedelem, tehát ha bevételt szerzünk minden esetben adót kell majd fizetnünk a székhely és/vagy telephely szerint illetékes önkormányzat(ok) felé (bevétel 60%-ának a 120%-ának a 2%-a iparűzési adó – bevételünk kb. 1,44%-a lesz az adó)
  • szja bevallásunkban az egyéni vállalkozókra vonatkozó lapokon kell ettől kezdve a jövedelmet levezetni és bevallani, még nullásan is (szja bevallás tárgyévet követő év május 20-ig esedékes), nem az önálló tevékenység jövedelme soron

A fentieket látva érdemes mindenképp szakemberrel egyeztetni mielőtt ebbe belevágnánk hiszen számtalan apróság elkerülheti a figyelmünket, amit javasolt előtte átbeszélni. Egy adóhatósági ellenőrzés a későbbiekben komoly bírságokat is okozhat, ha nem jártunk el elég körültekintően. Szakember a magasabb adminisztrációs terhek megoldásában is segítségünkre lehet.

Fontos, hogyha az ingatlant kizárólag vállalkozási tevékenységre használjuk, akkor értékesítéskor viszont nem alkalmazhatjuk az Szja törvény 62. § szerinti – elkülönülten vagy külön adózó jövedelmek szerinti – adózást, ezért ezt is érdemes tisztázni és alaposan körüljárni, mielőtt belevágunk.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL