Az anyasági ellátások és családttámogatások egy része a megszülető gyermek után alanyi jogon jár, másik része pedig szülést megelőző biztosítási jogviszony meglétéhez kötött. De nézzük milyen ellátásokat, kedvezményeket lehet igénybe venni születendő gyermekünk után!

Biztosítási jogviszonyhoz kötődő anyasági ellátások

Alanyi jogon járó anyasági ellátások

A CSED, GYED és GYES, GYET gyermekenként egyszer folyamatosan, egymást követően jár a gyermeket nevelő szülő, édesanya részére CSED esetén a gyermek 24 hetes, GYED esetén a gyermek 2 éves, GYES esetén a gyermek 3 éves illetve GYET esetén a gyermek akár 10 éves koráig.

Az anyasági támogatás egyszer, a gyermek születése után közvetlenül igényelhető.

A családi pótlék a CSED, GYED, GYES, GYET mellett párhuzamosan igényelhető, illetve jár a gyermek 18 éves koráig.

Családi adó- és járulékkedvezmény

Nem teljesen ide tartozik, de a gyermek jogán járó kedvezmények is támogatásnak tekinthetőek. A születendő gyermek után a munkabér és összevont adóalapba tartozó jövedelmek után családi kedvezményt (adó- és járulékkedvezményt) vehetsz igénybe, melyről bővebben ebben a cikkben olvashatsz.

A terhességi-gyermekágyi segély (TGYS, vagy GYÁS) elnevezése 2015. január 1-jétől csecsemőgondozási díj lett. A csecsemőgondozási díj a gyermek születése esetén kieső jövedelem pótlását szolgálja. Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadságnak megfelelő időtartamára jár.

 

CSED GYED GYES GYET
gyermek kora 0-168. nap 169. nap – 2 év + 1 év 2-3 év 3-max. 10 év
biztosítási jogviszony 365 nap 2 éven belül 365 nap 2 éven belül nem kell nem kell
összege jövedelem100%-a 70 %-a. jövedelem 70%-a, max. min.bér 2x 70%-a öregségi nyugdíj minimum 100%, iker esetén 200-600% öregségi nyugdíj minimum 100%
összege (2019.) nincs maximuma 225.288,- Ft 28.500,- Ft / gyermek 28.500,- Ft / gyermek
igénylés visszamenőleg max. 6 hó max. 6 hó max. 2 hó max. 2 hó
levont adó- és járulék 15% szja 15% szja, 10% nyugdíj. 10% nyugdíjjár. 10% nyugdíjjár.


CSED – csecsemőgondozási díj

Ki jogosult CSED-re?

Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke

  • a biztosítás tartama alatt vagy
  • a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
  • a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.

Ki igényelhet CSED-et?

  • a szülő nő,
  • az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette
  • a családba fogadó gyám, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza,
  • a csecsemőt gondozó vér szerinti apa (a nő egészségi oka, halála okán),
  • az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette (a nő egészségi oka, halála okán).

A CSED jogosultsághoz szükséges 365 nap azámítása

A CSED (csecsemőgondozási díjra) jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

  • a Tbj. törvény szerinti biztosításban töltött időt,
  • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét – kivéve az ún. diplomás gyedet,
  • közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
  • a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

Nem jár CSED

  • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
  • ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat!!!

A csecsemőgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fentebb felsorolt körülmények bekövetkeznek.

Keresőtevékenység: a Tbj. 5.§-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

Kereset: a Tbj. 5.§-ában meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

 Mennyi időre jár a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.

A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.

A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja. 

A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó.

Amennyiben a csecsemőgondozási díjat nem a szülő nő kérelmezi, úgy a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napjától a gyermek születését követő 168. napig jár.

A szülési szabadság tartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási jogviszony stb.) a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint kell a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát megállapítani.

Milyen jövedelem alapján számítják a csecsemőgondozási díj összegét?

A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban  elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Szerződés szerinti havi jövedelem:

  • a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
  • egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
  • az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
  • mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
  • a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.

A csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának megállapítása során alkalmazandó kedvezményszabály:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybe vétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és

az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újabb gyermek születése okán számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja,

akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani, amennyiben az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve a hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj -, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának ideje.

Milyen mértékű a csecsemőgondozási díj?

A csecsemőgondozási díj a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100%-a 70 %-a.

Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget az ellátást megállapító szerv levonja.

A csecsemőgondozási díj után egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem kell fizetni.

Hogyan kell igényelni a csecsemőgondozási díjat?

A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet az egészségbiztosító által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

  • „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához”elnevezésű nyomtatvány.
  • Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató kérelmét az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez”elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.
  • A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez”elnevezésű nyomtatványon.

Hová kell a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet benyújtani?

Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.

Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a volt foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál kell benyújtani.

Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró, megyeszékhelyen működő járási hivatalánál, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalánál nyújthatja be kérelmét.

Mit kell csatolni a kérelemhez?

  • „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról”elnevezésű nyomtatványt.
  • Ha a csecsemőgondozási díjat a gyermek vér szerinti apja / gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésébe vett férfi igényli, mert a szülő nő/gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” nyomtatványt kell kitölteni. Az egészségügyi szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szülő/gyermeket örökbe fogadni kívánó nő az egészségi állapota miatt került ki a gyermek gondozását szolgáló háztartásból. Az igazolásra szolgáló nyomtatványt is csatolni kell a kérelemhez.
  • Amennyiben a jogosultság megállapításához szükséges, azigazolást a közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok idejéről.
  • a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni. A szülést megelőző időponttól való igénylés esetén, illetve ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik – szülés előtt igényelt csecsemőgondozási díj esetén
  • a gyermek születésének tényéta szülést követően, a születési anyakönyvi kivonat másolatával igazolni kell.

Visszamenőlegesen is igényelhető a csecsemőgondozási díj?

Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

 Mennyi idő alatt bírálják el a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet?

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb esetben az ügyintézési határidő 21 nap.

Hogyan történik a csecsemőgondozási díj folyósítása?

Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani – az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak legkésőbb a bérfizetési napon.

Lehet-e kapni csecsemőgondozási díjat, ha a szükséges biztosítási idővel a kérelmező nem rendelkezik?

Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult.

Aki csecsemőgondozási díjban részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni 15 napon belül az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti.

GYED – gyermekgondozási díj

A gyermekgondozási díj az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a   gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, biztosítási jogviszony, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján megállapítható pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátással [korábban gyermekgondozási segély (gyes)] elnevezésű ellátással.

Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

  • biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
  • csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Gyed-re való jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony fennállása esetén:

Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és megvizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül: 

A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is,
  • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
  • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
  • rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése biztosítási jogviszonyt (biztosításban töltött időt) nem eredményez, ezért ezen járulék fizetésének időtartamát a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi időbe nem lehet beszámítani.

Nem jár a szülőnek a GYED

  • ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási támogatást, nem ugyanazon gyermekre megállapított gyermekek otthongondozási díját, álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, vállalkozói- vagy munkanélküli járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást kap, illetve ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett).
  • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,
  • ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
  • a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti,

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)

A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás gyed-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

  1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),
  2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben – a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével – teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.
  3. a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
  4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
  5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
  6. a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

Diplomás GYED havi maximum összege 2020-ban alapképzésben résztvevők esetén 112.644 forint, míg mesterképzésben résztvevők esetén 147.420 forint.

A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága:

A diplomás gyed-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.

Mennyi időre jár a gyed?

Biztosítási jogviszony alapján (általános szabályok szerint) megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

A  gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Ikergyermekek után járó gyermekgondozási díj időtartama:

Ikergyermekek esetén a gyed folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik. 

Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama: 

  • 2017. december 31-ét követően megállapított „diplomás gyed” a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.
  • 2018. január 01. napját megelőzően került megállapításra „diplomás gyed” a gyermek 1 éves koráig jár a „diplomás gyed”.

Mennyi a gyermekgondozási díj összege? 

A biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege 

A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban az állami adóhatósághoz személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

A szerződés szerinti jövedelem meghatározása:

  • a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó része,
  • egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,
  • az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,
  • álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
  • mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
  • a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.

A gyed mértéke

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2020-ban 161.000 forint – 2019. évben 149.000,-Ft volt) kétszeresének 70 százaléka lehet.

Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2020. évi legmagasabb összege: 225.288 forint. (Ez 2019. évben még havi bruttó 208.600,- Ft)

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január 1-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege)

A diplomás gyed havi összege:

  • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2020. évben: 161.000,-Ft) 70 %-a. Ez bruttó 112.644 forint.
  • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2020-ben: 210.600,-Ft) 70 %-a. Ez bruttó 147.420 forint.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után

A folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből – az ellátásra jogosult adó- és járulékkedvezményről szóló nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével – a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot levonni.

A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az „Adóelőleg-nyilatkozat 2020. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és a gyed-et megállapító szervhez benyújtani.

Az ellátást megállapító szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a gyermekgondozási díj összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat?

Biztosítási jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása 

  • „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra”elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani.
  • A gyermekgondozási díj iránti kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez”elnevezésű nyomtatványon.
  • A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (KPE160/A)elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyv) is mellékelni kell.
  • Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalához, illetve a főváros  és Pest megye esetében a XIII. Kerületi Hivatalhoz (a továbbiakban: járási hivatal) elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét, az „Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez”elnevezésű elektronikus nyomtatványon.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
  • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot,
  • családbafogadó gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozatot,
  • a biztosítás megszűnését követően benyújtott gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyvet) is mellékelni kell,

 

Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

  • „IGÉNYBEJELENTÉS Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be,
  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
  • a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt,
  • valamint, ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát.
  • amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

A vér szerinti apa, valamint a szülés napján nem biztosított szülő nő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz nyújthatja be.

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyed?

A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani, és folyósítani a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

A gyermekgondozási díj folyósítása

A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni?

A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát.

Az úgynevezett diplomás gyed folyósítása mellett, az ellátás folyósításának 169. napjától lehet korlátlan időtartamban keresőtevékenységet folytatni.

Ha a szülő szeretne visszamenni dolgozni, vagy akár más foglalkoztatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat megállapító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A gyed folyósításában a munkába állás nem okoz változást.

Kaphatok-e GYED-et, ha a folyósításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Abban az esetben, ha a biztosított szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. A kormányhivatal e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel nem rendelkezik.

Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj (diplomás gyed) vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

GYES – Gyermekgondozást segítő ellátás

A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.

Gyermekgondozást segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt

  1. gyermek 3. életévének betöltéséig,
  2. ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (a később tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni)
  3. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

Örökbefogadó szülő és gyám esetében vannak eltérő szabályok!

A fent megjelölt jogosultakon kívül, de az ott meghatározott feltételek mellett a gyermek nagyszülője is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

  1. a gyermek az első életévét betöltötte,
  2. a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  3. a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével – a gyermekkel nem közös háztartásban élő szülő nyilatkozatát a gyámhatóság pótolhatja-,
  4. a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

Az ellátásra való jogosultság a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha

  • ő maga megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és
  • a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságát meg kell szüntetni,

  • ha, a szülő az egyetértő nyilatkozatát visszavonja és azt a gyámhatóság nem pótolja,
  • ha olyan kizáró körülmény áll be, amely a szülő az ellátásnak saját maga általi igénybevétele esetén a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának elvesztését vonná maga után.
  • a 3 évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek 3 évesnél idősebb,

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

GYES ellátás mellett végezhető keresőtevékenység

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

GYES extra

Amennyiben a 2013. december 31. előtt született gyermek után még gyes-re jogosult szülőnek 2013. december 31-et követően újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába, a korábban megállapított gyes megszüntetése nélkül további gyes-re lehet jogosult. A gyes-re való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy ezen szabály alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást, csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.

A GYES ellátás összege

A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

A gyermekgondozást segítő ellátás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával.

Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

Gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem

A gyermekgondozást segítő ellátás iránti igényt elbíráló szerv:

  • szülő esetében az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal, illetve, ha
  • az igénylő munkahelyén működik ilyen, akkor a családtámogatási kifizetőhely.
  • Nagyszülő igényét kizárólag az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal bírálja el.

Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Gyermeknevelési támogatás – GYET

Ki jogosult gyermeknevelési támogatásra?

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Megszűnik a jogosultság ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét és ezzel a gyermekek száma három alá csökken.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése.

A GYET összege

  • a gyermeknevelési támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével,
  • töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
  • az ellátás összegéből nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj kerül levonásra.

GYET iránti kérelem benyújtása

  • „Kérelem gyermeknevelési támogatás megállapítására” című formanyomtatvány benyújtása
  • A gyermeknevelési támogatás iránti igényt elbíráló szerv: az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz.
  • Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
CSP Anyasági támogatás
gyermek kora 0-18/20 év egyszeri
biztosítási jogviszony nem kell nem kell
összege tételesen meghatározott öregségi nyugdíj min. 225%-a, ikernél 300%
összege (2019.) 12.200-25.900 Ft/gyermek 64.125,  Ft, 85.500,- Ft
igénylés visszamenőleg max. 2 hó max. 2 hó
levont adó- és járulék – –

Anyasági támogatás

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

  1. az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – várandósgondozáson vett részt; (az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született)
  2. az örökbefogadó szülő;
  3. a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül a gondozásába kerül.

Az anyasági támogatás összege

Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2019. évben 64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2019. évben 85.500,-Ft).

Családi pótlék – nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Az állam havi rendszerességgel hozzájárul a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás (együtt: családi pótlék) formájában.

A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár. Továbbá nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet a kérelmező – a feltételek fennállása esetén.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni,
  • a szülővel együtt élő élettárs,
  • a nevelőszülő, a gyám,
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték,
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti a nevelési ellátást, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatás iránti kérelmet a következő ügyfelek nyújthatnak be:

  • a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
  • a nevelőszülő, a gyám
  • akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték,
  • a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  • a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel,
  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
  • a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

  • akinek mindkét szülője elhunyt,
  • akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
  • aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
  • aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
  • a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni?

A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak nap közben kerül ki.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.

Kit lehet a családi pótlék összegének megállapításánál beszámítani?

A családi pótlék összegének megállapításakor lehetőség van azt a gyermeket is figyelembe venni, aki után az ügyfél már nem jogosult a családi pótlékra.

Az összeg megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki a szülő háztartásában él és akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult, vagy aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben, első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes osztatlan képzésben részt vevő hallgató, aki rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Mikor kerülhet sor a családi pótlék megosztására?

Általános szabályként ugyanazon gyermek után járó családi pótlék csak egy jogosultat illet meg. Kivétel: ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll. Ilyen esetben a családi pótlékra 50-50 %-os arányban mindkét szülő jogosultságot szerezhet. A családi pótlék megosztása iránti kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.

A családi pótlék iránti kérelem benyújtásához milyen nyomtatványok igazolások szükségesek?

  • a „Kérelem családi pótlék megállapítására” elnevezésű nyomtatványon kell benyújtani,
  • a szülővel együtt élő házastárs a házassági anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával,
  • a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat másolatának csatolásával,

A családi pótlék iránti kérelmet elbíráló szerv: a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz

Az ellátás az igény benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást visszamenőleg legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.

Családi pótlék összege

  • egy gyermek után: 12.200 forint,
  • egy gyermek után, ha egyedülálló neveli: 13.700 forint,
  • kettő gyermek után: 13.300 forint gyermekenként,
  • kettő gyermek után, ha a szülő egyedül neveli: 14.800 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek után: 16.000 forint gyermekenként,
  • három vagy több gyermek esetén, ha egyedül neveli valamelyik szülő: 17.000 forint gyermekenként,
  • súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén: 23.300 forint gyermekenként,
  • ha súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg a gyermek, és a nevelő egyedülálló, akkor a havi családi pótlék összege 25.900 forint gyermekenként.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL