Alkalmi munka szabályai az Efo. törvényben vannak lefektetve, amely a minimálbérhez köti a napi minimálisan, illetve adómentesen kifizethető összegeket. Az egyszerűsített foglalkoztatás részletes bemutatásával: kereseti korlát, foglalkoztatási időtartam korlát, foglalkoztatási létszám korlát szabályaival korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.

Alkalmi munka minimálisan adható összege

Az Efo. törvény alapján egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

Alkalmi munka adómentesen adható összege

A természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

  • kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
  • – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum

napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (mentesített keretösszeg).

A mentesített keretösszeget meghaladó jövedelme után a munkavállalónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége lesz, melyet az szja bevallásában kell bevallani és megfizetnie.

2020. Szakképzetséget nem igénylő Szakképzetséget igénylő
Minimum bér Mentesített összeg Minimálbér 2x Minimum bér Mentesített összeg Minimálbér 2x
Heti bér 31 493 48 165 74 040 42 125 62 985 74 040
Napi bér 6 299 9 633 14 820 8 430 12 597 14 820
Óra bér 787 1 204 1 852 1 054 1 575 1 852

Alkalmi munka maximálisan adható összege

Alkalmi munka esetén egyedül a “filmipari statiszta” esetén említ maximum összeget az Efo. törvény. Filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.

Alkalmi munka maximálisan költségként elszámolható összege

Alkalmi munka esetén a jövedelemadó törvények (szja, tao) a minimálbér kétszeresében maximalizálják a költségként figyelembe vehető kifizetett összegeket.

A  társasági adó esetén a Tao. törvény  3. számú mellékletében A.) fejezet 14. pontjában találjuk, hogy nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

Az Szja törvény 3. számú melléketének V. fejezet és 11. melléklet IV. fejezet 15. pontja mind az önálló tevékenység, mind az egyéni vállalkozó esetében a jövedelem megállapításakor költségként figyelembe nem vehető kiadások közé sorolja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a vállalkozó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetést.

Az ezt meghaladóan kifizetett, az alkalmi munkavállalónak juttatott jövedelmeket kifizetőként nem tudjuk költségként elszámolni, illetve társasági adóalap növelő tételként jelenik meg az ezzen összeget meghaladó ráfordításunk.

Kapcsolódó cikkek: