Adócsomag 2020 – Változások az adózásban

Új cikkünk a már elfogadott „nyári” és az Országgyűlés előtt lévő „őszi” adócsomag 2020-ra ígért változásait foglalja össze.

A „nyári” adócsomag 2020. főbb változásai:

  • 2019. július 1-től csökkent a szociális hozzájárulási adó 19,5%-ról 17,5%-ra;
  • azon összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetén, amelyeknél a magánszemély köteles a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a jövedelem a bevétel 85%-a a korábbi 84% helyett 2019. július 1-től a szociális hozzájulási adó csökkentése miatt;
  • nőtt a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) ellátási alap 50.000 forint esetén 94.400 forintról 98.100 forintra, 75.000 forint tételes adó esetén 158.400 forintól 164.000 forintra a szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt 2019. július 1-től;
  • 2020. január 1-től a KIVA (kisvállalati adó) 13%-ról 12%-ra csökken;
  • 2019. július 1-től a EKHO (egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás) munkáltatói kulcsa is 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent;
  • 2020. január 1-től lép életbe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye, amely az összevont adóalapban minden más adókedvezményt megelőző kedvezményként jelenik meg;
  • 2019. július 1-től adómentes a babaváró támogatás kamattámogatása és a gyermekvállalási támogatás összege, továbbá a személygépkocsi-szerzési támogatás összege;
  • az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-től 7710 forintra nő a korábbi 7500 forintról;
  • 2020. január 1-ét követően a behajthatlan követelések áfá-ja levonhatóvá válik, a törvényi feltételek megléte esetén;
  • reklámadó 0%-ra csökkent 2019. július 1. és 2022. december 31. között;
  • megszűnik a társasági adó feltöltéltési kötelezettség egy olyan átmeneti szabállyal, hogy 2019. decemberében még benyújtható a feltöltési nyilatkozat a társasági adókedvezmény igénybevétele érdekében;
  • az iparűzési adó esetén a feltöltési kötelezettség a társasági adó feltöltési kötelezettséggel egyidejűleg kivezetésre került a vonatkozó törvényben;
  • módosultak a csoportos (társasági) adóalanyiság választhatósági feltételei;
  • változtak a fejlesztési (KKV) adókedvezmény feltételei is;
  • az szja. törvénybe bevezetésre került a magánalapítványok adójogi szabályozása;
  • turizmus-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség alá esik 2020. január 1-től a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is tekintve, hogy annak áfa kulcsa 5%-ra csökken ekkortól;
  • 2020. január 1-től teljesen megszűnik az EVA (egyszerűsített vállalkozói adó), ami helyett a főszabály szerinti adózásra tér át a vállalkozás, ha nem nyilatkozunk 2020. január 15-ig, hogy társasági adó helyett.

További változások 2020. január 1-től

  • a transzferár szabály kiterjesztése nem pénzbeli apport esetére;
  • sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeinek támogatásának szabályai;
  • új adóalany a vagyonkezelői alapítvány;
  • termőföld átruházás adómentessége;
  • belterületté nyilvánított ingatlanok eladói illetékkötelezettsége;
  • magyar állampapírok kamatadó mentessége;
  • alapítványok adómentességének szabályai;
  • kiemelt sportrendezvények adómentes juttatásának adózási szabályai.

Az „őszi” adócsomag 2020. főbb változásai:

Teljesen új Tbj. törvény készül a régi helyett, amely némi egyszerűsítést is hoz:

  • a korábbi levont járulékokat (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék természetbeni és pénzbeli része, valamint a munkaerőpiaci járulék) összevonásra kerül 2020. július 1-től és az új társadalombiztosítási járulék 18,5% lesz;
  • megmarad a 10%-os nyugdíjjárulék az új törvényben nevesített esetekre: álláskeresési támogatás és egyházi személy, GYED, GYES, GYET; szociális szövetkezet tagja;
  • 2020. július 1-től megszűnik a vállalkozó minimális járulékalapja – szocho adó és szakképzési hozzájárulás esetén 112,5% (vállalkozók számára kedvező);
  • 2020. július 1-től bevezeti a járulékfizetési alsóhatárt a minimálbér/garantált bérminimum 30%-ában (részmunkaidősöket foglalkoztatók számára kedvezőtlen);
  • a mezőgazdasági kistermelőket érintő változás, hogy nem csak szja és nyugdíjjárulék terheli a járulékalapjukat, hanem az új egységesített „társadalombiztosítási járulékot” kell megfizetniük 2020. július 1-től;
  • az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) megszűnése kapcsán végrehajtanak egyfajta jogharmonizációt is, törölve több más adótörvényből és egyéb törvényekből az EVA adózás szabályait.

Az áfa törvény és a számlázás szabályai is jelentősen átalakulnak:

  • 2020. július 1-től már nem csak a 100 ezer forint áfa tartalmat elérő számlákat, hanem minden ezalatti áfás, sőt áfa mentes (alanyi mentes, belföldi fordított áfás stb.) számláról adatot kell szolgáltatni a NAV felé az online számlázókból;
  • ez azt jelenti, hogy (online) számlázó program használata esetén mindegyiket be kell kötni az adóhatóság felé 2020. július 1-től. Ráadásul a program minden adószámmal (XXXXXXXX-2-XX) rendelkező partnerünkről tételesen adatot fog szolgáltatni számlánként számla szerinti részletezettséggel;
  • 2021. január 1-től már az olyan számlákról is kell adatot szolgáltatni, amelyket adószámmal nem rendelkező ügyfelek, vevők (pl. magánszemélyek, természetes személyek) felé számlázunk. Erről valószínűleg csak összesített vagy anoním adatot fog kizárólag szolgáltatni a rendszer, a nyugtához hasonlóan, de ennek részletszabályait még nem ismerjük;
  • a fenti azt is jelenti, hogy ezt követően minden befogadott számláról tételesen adatot kell szolgáltatni havonta, negyedévente, évente az áfa bevallással egyidejűleg a nem alanyi adómentes vállalkozásoknak, ami a könyvelőkre fog nagyobb adminisztrációs terhet róni;
  • 2021. január 1-től – a tervezet szerint – már a közösségi ügyletek is tételes adatszolgáltatási kötelezettség alá fognak esni.

Adócsomag 2020 – KATA adózást érintő változások még nem ismertek

Egyelőre nincs konkrét törvényjavaslat benyújtva a KATA „szigorítását” érintő változásokra vonatkozóan. A hvg cikkében közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőjének javaslatait ebben a témában. 2020. év első felében várhat törvénytervezet a KATA adózás szabályainak módosításáról, amely lekorábban 2020. július 1-től, vagy 2021. január 1-től fog életbe lépni várhatóan. Amennyiben ezzel kapcsolatban valami törvényjavaslat került benyújtásra, a Könyveléscentrum oldalán írunk majd róla.

A KATA adózás esetén továbbra is azt vizsgálja a NAV, hogy a KATA/KIVA törvény 14. §-a szerint a munkaviszonytól történő elhatárolás megvalósul-e, nem-e színlelt munkaviszonyt rejt egy KATA adózó vállalkozási szerződés. Bírságolásról ezügyben még nincs információnk, de átminősítési vizsgálatok zajlanak.

Munkaviszonytól való elhatárolás a KATA adózásban

Az adóhatóság a fentiek alapján KATA adózók esetében azt vizsgálja tehát, hogy nem-e színlelt munkaviszonyt takar egy személy vállalkozóként történő „alkalmazása”. Egyazon partnerünkkel éves szinten egy millió forintot elérő szerződéseink (számláink) esetén erről mindkét fél köteles adatot szolgáltatni az adóhatóság felé. Ilyen esetben a jogalkotó akkor nem tekinti a szerződést munkaviszonynak, ha az alábbiak közül legalább 2 feltétel teljesül.

A vizsgált kritériumok KATÁSOK szerződései esetében az alábbiak:

  1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  7. kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt más törvényben említett jogviszonyok egyikében sem.

Vállalkozói járulékok az adócsomag 2020. tükrében

TAGI JOGVISZONY JÁRULÉKAI 2019.01.01.- 2019.12.31. 2020.01.01- 2020.06.30. 2020.07.01-TŐL 2020.07.01-TŐL
MINIMÁLBÉR*
Bruttó bér 149 000 160 920 160 920
– szociális hozzájárulási adó 19,69% 29 334 31 681 31 681 19,69%
– szakképzési hozzájárulás 1,69% 2 514 2 716 2 716 1,69%
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék 21,38% 31 849 34 397 34 397 21,38%
180 849 195 317 195 317
Bruttó bér 149 000 160 920 160 920
-személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00% 22 350 24 138 24 138 15,00%
-nyugdíjjárulék 10,00% 14 900 16 092 16 092 10,00%
-egészség-biztosítási járulék (természetbeli) 6,00% 8 940 9 655 6 437 4,00%
-egészség-biztosítási járulék (pénzbeli) 4,50% 6 705 7 241 4 828 3,00%
-munkaerő-piaci járulék 2,25% 3 353 3 621 2 414 1,50%
-dolgozótól levont adó, járulék 37,75% 56 248 60 747 53 908 33,50%
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás 92 753 100 173 107 012
Összes adó és járulék 88 096 95 144 88 305
GARANTÁLT BÉRMINIMUM*
Bruttó bér 195 000 210 600 210 600
– szociális hozzájárulási adó 19,69% 38 391 41 462 41 462 19,69%
– szakképzési hozzájárulás 1,69% 3 291 3 554 3 554 1,69%
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék 21,38% 41 681 45 016 45 016 21,38%
236 681 255 616 255 616
Bruttó bér 195 000 210 600 210 600
-személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00% 29 250 31 590 31 590 15,00%
-nyugdíjjárulék 10,00% 19 500 21 060 21 060 10,00%
-egészség-biztosítási járulék (természetbeli) 6,00% 11 700 12 636 8 424 4,00%
-egészség-biztosítási járulék (pénzbeli) 4,50% 8 775 9 477 6 318 3,00%
-munkaerő-piaci járulék 2,25% 4 388 4 739 3 159 1,50%
-dolgozótól levont adó, járulék 37,75% 73 613 79 502 70 551 33,50%
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás 121 388 131 099 140 049
Összes adó és járulék 115 294 124 517 115 567

*8%-os minimálbér és garantált bérminimum emeléssel számítva.