12 millió forint bevételi határ átlépése – ÁFA, KATA

A 12 millió forint bevételi határ átlépése – különösen áfa alanyi adómentes, katás – vállalkozások esetén gyakran felmerülő kérdés. Mi a teendő, mire kell figyelni és mik a következményei az értékhatárok átlépésének? Mutatjuk nektek…

Egyezik-e a kata és az alanyi adómentesség 12 milliós értékhatára? A válasz nem. A két 12 milliós értékhatár számítása és hogy mi tartozik bele, számos ponton eltér egymástól.

12 milliós határ számítása között eltérések – KATA és ÁFA esetén

• bevétel időpontja: áfa törvény szerint a teljesítés napja, függetlenül attól, hogy azt megtérítették részünkre, kata szerint a pénzösszeg kézhez vételének, számlára érkezésének napja,
• értékhatár meghatározása: áfa szerint naptári nap alapján időarányosan, kata esetén a tételes adóval megfizetett hónapok száma és 1 millió forint szorzata

12 millió forint bevételi határ átlépése – ÁFA esetében

Amennyiben alanyi adómentességet választottunk induláskor akkor az ÁFA tekintetében időarányosan kell számítanunk kezdő vállalkozóként a 12 millió forint áfa alanyi adómentesség határát a kezdés évében. Ez azt alanyi adómentességre jogosító értékhatárt a kezdés évében naptári nap arányosan kell meghatározni: működés napjainak száma osztva 365 nap arányában szorozva a 12 millió forinttal. Szökővében pedig 366 nappal kell számolni. Kalkulátorunkat itt találod.

Amennyiben már működő vállalkozásunk van és január 1-től számolva az alanyi adómentesen számlázott bevételeink elérik a 12 millió forintot év közben, akkor “kiesünk” az alanyi adómentesség köréből. Ebben az esetben általános szabályok szerinti áfa alannyá válunk év közben. Adószámunk XXXXXXXX-1-XX helyett XXXXXXXX-2-XX lesz.

Az általános szabályok szerint áfa körbe lépő – korábban alanyi adómentes – vállalkozásoknak az első számlájuk, amellyel átlépik az (időarányosan számolt) 12 millió forintos bevételi értékhatárt, már 27% (vagy 5% vagy 18%) áfa kulccsal kell a nem adómentes tevékenységükről a számlát kiállítaniuk. Az áfa bevallásukat is ezen (teljesítési) nappal keződően kell első alkalommal benyújtaniuk az állami adóhatósághoz. Továbbá ettől a naptól jogosultak a rájuk áthárított áfa levonására is (a kivételektől eltekintve pl. tárgyi eszköz értékesítés áfája).

Az áfa törvény az ilyen módon általános szabályok szerint áfa adózó vállalkozások esetén tárgyév +2 év tiltó szabályt alkalmaz. (Áfa tv. 191. § (3) bekezdés) Az alanyi mentességből “kiesést” követő második naptári év végéig nem léphet vissza és nem választhatja az alanyi adómentességet az ily módon áfa körössé vált vállalkozás. (Gyakori fordulat az áfa törvényben speciális adózási szabályok választása esetén is a nyilatkozatot követő második naptári év végéig eltérés tiltása.)

Fontos szabályok – kivételek:

• amit nem alanyi adómentesen számlázunk, pl. áfa területi hatályán kívüli értékesítés, szolgáltatás nyújtás, nem számít bele a 12 milliós értékhatárba,
• bár az ingatlanbérbeadás főszabály szerint áfa mentes bevétel, de az abból származó bevétel, mégha katás egyéni vállalkozóként magánszemélyként végezzük is, beleszámít az alanyi adómentes értékhatár számításába,
• az áfa törvény 85. § (1) bekezdése szerint – régi nevén – “tárgyi” adómentes tevékenységek bevételei valamint a 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai szerinti tevékenységek bevételei nem számítanak bele a 12 millió forintos értékhatárba.

12 millió forint bevételi határ átlépése – KATA esetében

A Kata 12 millió forintos értékhatár számítása illetve az összeghatár átlépése esetén szükséges teendőink is másképp alakulnak vállalkozásunk életében.

A KATA törvény 2. § 12. pontja szerinti 12 milliós értékhatár számításába nem csak és kizárólag a számlázott árbevételünk számít bele.

Kisadózó vállalkozás bevétele

a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy

Nem bevétel

• az áthárított általános forgalmi adó,
• az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
• az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
• az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
• jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
• a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás,
• a kisadózó egyéni vállalkozó esetében a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték;
• ha a kisadózó egyéni vállalkozó olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenít el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó jövedelem adózására egészében az Szja tv. XI. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia;
• azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

40% KATA adó bevallása és számítása

A fentiekből látszik, hogy az alanyi adómentesen számlázott tevékenységünk mellett számos más bevételek is beleszámítanak a 12 millió forintos KATA szerinti értékhatárba. Az így megállapított bevételeink 12 millió forint feletti része után a KATA bevallásban 40% adót kell megállapítani és tárgyévet követő február 25. napjáig bevallani és megfizetni.

A kata 12 millió bevételi határ megállapítása feltételezi, hogy mind a 12 hónapra megfizettük a tételes adót (25/50/75 ezer Ft-ot). Amennyiben év közben kezdtük katás vállalkozásunkat, vagy léptünk be a KATA alá, akkor a megfizetett tételes adó által lefedett hónapok száma és 1 millió forint szorzata lesz a kata bevételi értékhatár.

Példa a KATA bevételi értékhatár számítására

Tehát pl. ha május hónapban alakult katás vállalkozásunk és májustól decemberig voltunk katások, akkor 8 hónapra fizetünk katát. A 8 milllió forint feletti bevétel részre viszont 40% adót kell majd bevallanunk és megfizetnünk. Az értékhatárok számításánál lényegtelen, hogy a bevételeinket a működés mely hónapjaiban szerezzük, tehát egyenetlenül is termelhetünk bevételt: egyik hónapban 1 millió forint felett, a másik hónapban akár 0 forint bevételünk lehet, összességében kell néznünk, hogy átléptük-e a példánál maradva a 8 millió forintot.

12 millió forint bevételi határ összahasonlítása példával KATA és ÁFA esetén

A fentiekből látszik, hogy lehet olyan szélsőséges eset is például, hogy év közben kiszámláztunk 12.100.000 forint árbevételt január 1-től november 30-ig. Az utolsó 200.000 forint nettó szolgáltatásunkkal átléptük a 12 millió forintos ÁFA bevételi értékhatárt ezért már azt a számlánkat 200.000 forint + 27% áfa összegben = 254.000 forint bruttó összegről kell kibocsátanunk. Ettől a teljesítési naptól negyedéves áfa bevallást kell benyújtanunk pl. november 30-december 31 időszak megjelölésével. Áfa szerint általános szabályok alá kerül vállalkozásunk és a következő két évben sem lehetünk újra alanyi adómentesek, hiába kérelmezzük az adóhatóságnál.

A másik szemszögből nézve viszont több ügyfelünk csak 90 napra fizeti ki az általunk feléjük kibocsátott számláinkat, ezért 1 millió forint kintlevőséggel (vevői követelésállományunk) áll fent december 31-én, ami miatt a KATA 12 milliós bevételi értékhatárt nem lépjük túl. Emiatt a következő év február 25-ig beküldendő bevallásban 40% KATA adót nem kell megállapítanunk.

Ugyanakkor a fenti példánál maradva, ha pl. katás Betéti társaságunk osztalékot kap egy Kft-ből vagy katás egyéni vállalkozásunk vállalkozás indításához bizonylati elszámoláshoz nem kötött támogatást kapott, akkor az a katás bevételeinket növeli, és könnyen 12 millió forint összeghatár fölé tolhatja. A 12 millió forint feletti összeg után pedig már 40% adót kell abban az esetben fizetünk.