Munkaviszony esetén az alkalmazottak bére után a vállalkozó adót és járulékokat fizet. Ennek megfelelően a vállalkozóknak maguk után is járulékot kell fizetniük. A vállalkozók járulék- és adófizetési kötelezettsége a jogszabályokban van lefektetve. Ezt nevezzük minimum járulékoknak.

Vállalkozók járulék fizetése – Miért kell fizetni?

A Tbj. törvény szerinti járulékfizetési kötelezettség alapvetően azt a célt szolgálja, hogy minden magyar állampolgár rendelkezzen biztosítási jogviszonnyal. Ez azért szükséges, hogy az állami költségvetés által fenntartott intézmények: egészségügy, szociális- és nyugdíjrendszer rendelkezzen fedezettel arra az esetre, ha orvosi ellátásra, munkanélküli ellátásra, anyasági ellátásra, keresőképtelenség esetén (táppénz) ellátásra vagy nyugdíjellátásra válnál jogosulttá.

Amennyiben vállalkozol, magad után kell, ha pedig munkát vállalsz a munkáltatód a béredből levonva fogja helyetted a járulékaidat megfizetni az állam részére.

Akár egyéni vállalkozóként, akár társas vállalkozás aktív (személyesen tevékenykedő, közreműködő) tagjaként dolgozunk pl. betéti társaságunkban – a saját részünkre kifizetett jövedelem (bér) után a vállalkozásunknak, mint kifizetőnek adót (SZJA) és járulékokat kell az adóhatóság felé havonta bevallani és megfizetni. A vállalkozások esetében ráadásul van egy szabály, miszerint ha nincs bevételünk és máshol sem rendelkezünk heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor a vállalkozásunknak a törvény szerinti kötelező járulékokat ebben az esetben is minden hónapban meg kell fizetnie.

Vállalkozók járuléka versus KATA

A minimum járulékok havonkénti megfizetése alól egyedül a KATA választása mentesíthet bennünket. Ebben az esetben bevallást sem kell benyújtani minden hónapban, továbbá a járulékokat sem kell több számlára utalgatnunk, de erről részletesebben ebben a cikkben olvashatsz.

“Kell-e nekem könyvelő?”

A havi járulékok bevallásának elkészítése, benyújtása, adók, járulékok több NAV adószámlára történő utalása már komolyabb adminisztrációs terhet jelenthet vállalkozásod számára. Ebben az esetben érdemes lehet könyveléshez és bérszámfejtéshez értő szakemberhez fordulni.

Vállalkozók járulék- és adófizetési kötelezettsége

Jelenleg minimálbér szerint adóelőleg és járulék kizárólag a középfokú végzettséget nem igénylő vállalkozási tevékenység esetén vehető számításba. Azon egyéni vagy társas vállalkozónak, aki legalább középfokú végzettséget megkövetelő munkakörben tevékenykedik, a garantált bérminimum alapján kell a törvény rendelkezései szerint a „minimum járulékokat” megfizetni. Adóelőleget csak abban az esetben kell számolni és fizetni, ha jövedelmet ténylegesen kiveszel, kifizetsz saját magad részére a vállalkozásodból.

Az adók és járulékok alapja 2020-ban a minimálbér (bruttó 161.000 Ft/hó) vagy a garantált bérminimum (210.600 Ft/hó).

Személyi jövedelemadó (előleg)

A személyi jövedelemadó előleg (SZJA) alapja a megállapított kifizetés, tagi jövedelem, vagy kivét egyéni vállalkozó esetén, amelynek mértéke a vállalkozó saját döntésétől függ. A személyi jövedelemadó előleget vállalkozóként csak a tényleges bruttó jövedelem után kell számolni, abban az esetben, ha a vállalkozás bevétele azt lehetővé teszi. Ebben az esetben szja előleget a 15%-os kulccsal kell számolni. Családi személyi jövedelem adó kedvezmény és járulékkedvezmény kivét esetén figyelembe vehető.

Vállalkozók járulék- és adófizetési kötelezetsége (minimum járulékalap)

A járulékok alapja a minimálbért / garantált bérminimum alapján az alábbiak szerint számítandó.

Nyugdíjjárulék esetén a minimálbér / garantált bérminimum 100 %-a, mint járulékalapot képező jövedelem 10%-a. Ennél alacsonyabb összegű jövedelem esetén a minimum járulékalap a minimálbér illetve a garantált bérminimum.

A 7 % egészségbiztosítási járulék (4% természetbeni, és 3% pénzbeli) továbbá 1,5% munkaerő-piaci járulék alapja a minimálbér / garantál bérminimum 150 %-a, mint minimum járulékalapot képező jövedelem. Amennyiben ennél magasabb összegű jövedelemre vagyunk “bejelentve”, vagyis magasabb összeg után fizetjük meg a járulékokat, akkor a tényleges “bejelentett” jövedelem lesz a járulékalap.

A fentieket összesítve a bérből, vagy jövedelemből 37,75% szja előleget és járulékot kell minden hónapban megizetni, amit következő hónap 12-éig vallunk be és fizetünk meg a NAV felé.

>>FRISS<< Az új Tbj. törvény a levont járulékok összevonása miatt a minimum járulékalap szabálya módosult. Erről frisebb információt itt találsz.

 A szociális hozzájárulási adó

A vállalkozó esetében a szociális hozzájárulási adó is egy állandó fizetési kötelezettség, ha van bevétele, ha nincs. Az erre vonatkozó adófizetési szabály a minimálbér / garantált bérminimum 112,5 %-ában, határozza meg az adóalapot (minimum járulékalap), amely 21,94 % további adóteher havonta (19,5%-os szocho adó mellett). Amennyiben ennél magasabb összegű jövedelemre vagyunk “bejelentve”, vagyis magasabb összeg után fizetjük meg a szoiális hozzájárulási adót, akkor a tényleges “bejelentett” jövedelem lesz az adó/járulékalap.

>>FRISS<< A szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent. Ez alapján a minimálbért 19,69% szoc.adó terheli. A szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től 15,5%-ra csökken. Ez alapján a minimálbért 17,48% szoc.adó terheli. Erről frissebb információkat itt olvashatsz.

A szakképzési hozzájárulás

Szakképzési hozzájárulást csak a társas vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adó alapjuk után kell fizetni és bevallani havonta. Ennek mértéke 1,5%. Az szakképzési hozzájárulás alapja is a minimálbér / garantált bérminimum 112,5%-a ebben az esetben. A törvény a mindenkori szociális hozzájárulási adó alapban határozza meg a szakképzési hozzájárulás alapját.

Amennyiben ennél magasabb összegű jövedelemre vagyunk “bejelentve”, vagyis magasabb összeg után fizetjük meg a szoiális hozzájárulási adót, akkor a tényleges “bejelentett” jövedelem lesz az adó/járulékalap.

Vállalkozók járulék- és adóbevallási (befizetési) határideje

Havonta kell levonni, bevallani és megfizetni a felsorolt adókat és járulékokat a tárgy hónapot követő hónap 12. napjáig. Ettől eltérő szabályok persze itt is lehetnek pl. mezőgazdasági (kistermelő) őstermelők.

A kihírdetett 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján 2020. január 1-től a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege 161.000 forintra és a garantált bérminimum összege 210.600 forintra nőtt. Ez alapján a vállalkozói járulékok és a társas vállalkozókat terhelő (tagi jogviszony) járulékok az alábbiak szerint változtak:

A vállalkozók járulék- és adófizetési kötelezettsége a 2019. és 2020. évi minimálbér szerint (kivét, tagi jövedelem esetén a számított szja előleget):

TAGI JOGVISZONY JÁRULÉKAI 2019.01.01.- 2019.12.31. 2020.01.01- 2020.06.30.
MINIMÁLBÉR*
Bruttó bér 149 000 161 000
– 17,5% szociális hozzájárulási adó (112,5% szorzó miatt) 19,69% 29 334 31 697
– 1,5% szakképzési hozzájárulás** (112,5% szorzó miatt) 1,69% 2 514 2 717
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék 21,38% 31 849 34 414
Összes bérköltség 180 849 195 414
Bruttó bér 149 000 161 000
– 15% személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00% 22 350 24 150
– 10% nyugdíjjárulék 10,00% 14 900 16 100
– 4% egészség-biztosítási járulék (természetbeli) – 150% szorzó miatt 6,00% 8 940 9 660
– 3% egészség-biztosítási járulék (pénzbeli) – 150% szorzó miatt 4,50% 6 705 7 245
– 1,5% munkaerő-piaci járulék – 150% szorzó miatt 2,25% 3 353 3 623
– tagtól levont adó, járulék 37,75% 56 248 60 778
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás 92 753 100 223
Összes adó és járulék 88 096 95 191
GARANTÁLT BÉRMINIMUM*
Bruttó bér 195 000 210 600
– 17,5% szociális hozzájárulási adó (112,5% szorzó miatt) 19,69% 38 391 41 462
– 1,5% szakképzési hozzájárulás** (112,5% szorzó miatt) 1,69% 3 291 3 554
– munkáltatót terhelő összes adó, járulék 21,38% 41 681 45 016
Összes bérköltség 236 681 255 616
Bruttó bér 195 000 210 600
– 15% személyi jövedelemadó SZJA (előleg) 15,00% 29 250 31 590
– 10% nyugdíjjárulék 10,00% 19 500 21 060
– 4% egészség-biztosítási járulék (természetbeli) – 150% szorzó miatt 6,00% 11 700 12 636
– 3% egészség-biztosítási járulék (pénzbeli) – 150% szorzó miatt 4,50% 8 775 9 477
– 1,5% munkaerő-piaci járulék – 150% szorzó miatt 2,25% 4 388 4 739
-dolgozótól levont adó, járulék 37,75% 73 613 79 502
Nettó (kifizetendő) bér, juttatás 121 388 131 099
Összes adó és járulék 115 294 124 517

* minimálbér csak középfokú végzettséget nem igénylő munkakör/ tevékenységi kör esetén vehető figyelembe

** egyéni vállalkozónak maga után nem kell fizetnie, kizárólag az általa foglalkoztatottak bére után

Az alábbi táblázat szemlélteti a vállalkozók 2019. évi kötelező minimum járulékait és adóját (kivét, tagi jövedelem esetén a számított szja előleget):

2019. Adó/járulék alap Adó/járulék mérték minimálbér* garantált bérminimum
– a tagi jövedelmet/kifizetett összeget terhelő levont adók, járulékok 149 000 195 000
személyi jövedelemadó kifizetett összeg 100% 15% 22 350 29 250
természetbeli egészség biztosítási járulék járulékalap 150% 4% 8 940 11 700
pénzbeli egészség biztosítási járulék járulékalap 150% 3% 6 705 5 850
munkaerőpiaci járulék járulékalap 150% 1,5% 3 353 2 925
nyugdíjjárulék Járulékalap 100% 10% 14 900 19 500
– nettó (bér)jövedelem, kifizetés 92 753 125 775
 – kifizetőt terhelő adók
szociális hozzájárulási adó járulékalap 112,5% 19,5% 32 687 42 778
szakképzési hozzájárulás** járulékalap 112,5% 1,5% 2 514 3 291
–  elszámolható bérköltség összesen 184 201 241 069

* minimálbér csak középfokú végzettséget nem igénylő munkakör/ tevékenységi kör esetén vehető figyelembe

** egyéni vállalkozónak maga után nem kell fizetnie, kizárólag az általa foglalkoztatottak bére után

Kapcsolódó cikkek: