Tételes költségelszámolás alkalmazása az Szja törvény szerinti “főszabály” az egyéni vállalkozók adózása tekintetében (vállalkozói jövedelem szerinti adózás). Hogy kell megállapítani az adót, járulékokat? Milyen költségeket számolhat el jellemzően egy egyéni vállalkozó? Ennek járunk most utána.

Tételes költségelszámolás szabályai az Szja törvény szerint

Egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózás szabályai szerint (“főszabály”) az Szja törvény alapján állapítja meg egyéni vállalkozóként végzett, mint önálló tevékenységből származó jövedelmét.

A jövedelem megállapítás leegyszerűsítve az egyéni vállalkozó bevételei (árbevétele) és – költségszámlák alapján valamint a törvény szerint számlák nélkül elszámolható – költségeinek különbözete.

+ ÁRBEVÉTEL ÉS EGYÉB BEVÉTELEK

– KÖLTSÉGEK (TÉTELES SZÁMLÁKKAL IGAZOLT ÉS SZÁMLÁK NÉLKÜL ELSZÁMOLHATÓ)

– VÁLLALKOZÓI KIVÉT (15% SZJA, 18,5% TB JÁRULÉK, 15,5% SZOCHO.ADÓ)

= VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEM (NYERESÉG)

– 9% VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEMADÓ

= VÁLLALKOZÓI OSZTALÉKALAP

15% OSZTALÉKADÓ ÉS 15,5% SZOCHO.ADÓ

Egyéni vállalkozó bevételei

Az szja törvény 10. számú melléklete sorolja fel a vállalkozói jövedelemszámítás során jellemző bevételeket.

  • anyag, áru, szolgáltatások értékesítéséből szátmazó árbevétel,
  • előlegként kapott összeget (tárgyi eszközök értékesítésekor kapott előleg nem számít bele)
  • tárgyi eszközök értékesítésének bevételei,
  • egyéb bevételek, támogatások,
  • kapott kamat, kötbér, késedelmi kamatok,
  • bármely évben korábban költségként elszámolt kifizetések visszatérítése,
  • kártalanítás, kártérítés stb.

Egyéni vállalkozó elszámolható jellemző költségei

Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a törvény szerint:

  • a vállalkozói kivétet (ez a munkabérhez hasonló havi fix jövedelem felvétele a vállalkozásból);
  • a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő kiadásokat, az adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget;
  • a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírását;
  • legfeljebb három évvel korábban beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint
  • a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához, folytathatóságához szükséges egyéb kiadásait,
  • legfeljebb három évvel korábban beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.

Az szja törvény 11. számú melléklete hosszan sorolja a vállalkozói jövedelemszámítás során jellemzően felmerülő és elszámolható költségeket.

  • anyag, áru, göngyöleg beszerzések költségei,
  • tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírása,
  • munkabérek és közterhei (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás),
  • vállalkozói kivét, szociális hozzájárulási adója, egészségügyi szolgátatási járulék,
  • vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó tagdíjak, kamarai tagdíjak,
  • vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja,
  • vállalkozói hitelekhez kapcsolódó kamatok, banki költségek,
  • a központi költségvetésbe, a helyi önkormányzatoknak megfizetett, kizárólag a tevékenységhez kapcsolódó adó, illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék stb.

Az szja törvény 1. számú melléklet szerinti munkaruházati termék, a védőeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás is elszámolható a vállalkozás érdekében felmerült költségek között.

Az egyéni vállalkozó a törvény 3. számú mellékletben található igazolás nélkül elszámolható költségekről szóló rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhat el igazolás nélkül költséget.

Egyéni vállalkozó alapnyilvántartása

Az egyéni vállalkozónak, amennyiben a vállalkozó jövedelemadózás szabályait választja, a kata és átalányadózás szabályai ellentétben nem elég bevételi nyilvántartást vezetnie. A tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozói jövedelemadózást választó egyéni vállalkozó alapnyilvántartása a törvény 5. számú melléklete alapján:

  • naplófőkönyv vagy
  • pénztárkönyv lehet.

A törvény szerint a naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.

Ebből kifolyólag a kata szerinti adózáshoz képest az egyéni vállalkozás számára a vállalkozó jövedelem szerinti adózás szerinti nyilvántartás vezetése komolyabb szakértelmet kíván.

Tételes költségelszámolást választó vállalkozó járulékai

A főszabály szerint adózó egyéni vállalkozónak havonta adó- és járulékbevallást kell benyújtania (’58 NAV bevalláson), amelyben a “vállalkozói kivét” alapján, de minimum a törény szerinti adó- és járulékminimumok összegét be kell vallania. A minimum járulékok alapja az új Tbj. szerint a mindenkori minimálbér, de a garantált bérminimum összegét kell alapul venni, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel.

Egyéni vállalkozó (főállású) az alábbi adót és járulékokat fizeti havonta a vállalkozói kivét összege alapulvételével:

Amennyiben a “vállalkozói kivét” összege a minimálbért / garantált bérminimumot nem éri el (illetve annak törvényben meghatározott alapját), akkor az alábbi összegeket fizeti:

  • 15% személyi jövedelemadó (alapja: vállalkozó kivét, lehet 0 forint is),
  • 18,5% társadalombiztosítási járulék (alapja: vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér 100%-a vagy garantál bérminimum 100%-a),
  • 15,5% szociális hozzájárulási adó (alapja: vállalkozói kivét, de minimum a minimálbér 112,5%-a vagy garantált bérminimum 112,5%-a).

Az egyéni vállalkozó saját maga (vállalkozói kivétje) után szakképzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezett! Az alkalmazottak munkabére után viszony ugyanúgy, mint más munkáltató, kifizető szakképzési hozzájárulást fizet.

A kiegészítő tevékenységet végző (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozó az új Tbj. szerint a társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére nem kötelezett 2020. július 1-től. Továbbá a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól is mentesül a szocho törvény szerint.

Minimum járulékok megfizetése alóli mentesülés

A törvény szerinti egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha fentebb meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Mellékállású egyéni vállalkozó járulékai

Nem köteles az egyéni vállalkozó a minimum járulékokat bevallani és megfizetni többes jogviszony fennállása esetén. A új Tbj. törvény szerint a társadalombiztosítási járulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha

  • az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
  • az egyéni vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Vállakozói jövedelemadózás osztalékadója

Az egyéni vállalkozó nem tud eredménytartalékot képezni, így évvégén keletkező nyereségét az osztalékadózás szabályai szerint leadózza. Ezért a bevételek és költségek év végi különbözete külön adózó jövedelemként adózik. A vállalkozás eredményét terhelő adók:

  • vállalkozói jövedelemadó 9% szja (bevételek és költségek különbözete, azaz a nyereség után növelő és csökkentő tételek figyelembevételével)
  • osztalékadó 15% személyi jövedelemadó az osztalékalap után (az osztalékalapnál növelő és csökkentő tételek figyelembevételével)
  • szociális hozzájárulási adó 15,5% az osztalékalap után (a szociális hozzájárulási adó fizetési felső korlátig)

Amennyiben a vállalkozói kivétünk egy adóév alatt elérte a minimálbér 24-szeresét és így ezután a szociális hozzájárulási adó már megfizettük (adófizetési felső határ), akkor az osztalékalap utáni szociális hozzájárulási adót már nem kell megfizetnünk. Ez egy adóoptimalizálási lehetőséget jelenhet vállalkozásunk számára.

A vállalkozói jövedelem bevallása

Az egyéni vállalkozó bevételeiről, költségeiről és jövedelméről az általa vezetett alapnyilvántartások alapján az adóévet követő év május 20-ig az ’53-as (idei évről 2053-as) személyi jövedelemadó bevallásában ad számot.

Ebben a bevallásában feltünteti az abban elvárt módon bevételeit, kiadásait, jövedelmét, adóalap módosító tényezőket, összegeket, és egyéb adatokat. A meghatározott adóévi vállalkozói jövedelmét és osztalékát terhelő adókat a bevallással egyidőben fizeti meg.

Ez alól a vállalkozói kivét szerint számított adóelőleg megfizetése kivételt képez. A vállalkozói kivét alapján számított szja adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. Ezt külön bevallani nem kell, csak az szja bevallásban került feltüntetésre és elszámolásra.

Helyi iparűzési adó bevallása és befizetése

A tételes költségelszámolás (vállalkozói jövedelem) szerinti adózást választó egyéni vállalkozó helyi iparűzési adó bevallására és megfizetésére kötelezett adóévet követő év május 31-ig. Az adóévre március 16. és szeptember 15-ei esedékességel adóelőleget fizet az előző évi iparűzési adóbevallásokban foglalt módon.

A helyi adó törvény szerint évi 8 millió forint (időarányosan számított) árbevétel alatt az egyéni vállalkozó az egyszerűsített adóalap meghatározását is válaszhatja egy adott adóévre. Ebben az esetben az adó alapja a nettó árbevételének 80%-a.

Tételes költségelszámolás kontra más adózás

Egyéni vállalkozó a tételes költségelszámolás szabályai (mint főszabály) helyett választhatja:

  • az átalányadózás szabályai szerinti jövedelemadózást Szja törvény szerint vagy
  • a kisadózó vállalkozások tételes adóját a Kata törvény szerint. (A KIVA szerinti adózás egyéni vállalkozó nem választhatja.)

Az átalányadózás esetén az Szja törvény a bevételek (árbevétel) évi összegétől teszi függővé az átalányadózás választását. Bizonyos árbevétel (évi 15 millió / 100 milló forint) felett egyéni vállalkozó ezt az adózási lehetőséget nem választhatja.

A kisadózás esetén a 2021. január 1-től életbe lépő új szabályok adóztatják meg jelentősen (40% adó) az évi 3 millió forint feletti, egy kifizetőtől származó bevételeinket. Továbbá az 1 millió forintot elérő egy partnertől (kifizetőtől) származó összegeket továbbra is jelenteni kell majd, amelyek esetében a munkaviszonytól való elhatárolás törvényi vélelmét nekünk kell “megdönteni”. (Ez azt jelenti, hogy nekünk és partnerünknek kell bizonyítani, hogy a köztünk lévő szerződés nem munkaviszony volt, illetve nem munkaviszonyt “leplezett”.)

A KATA adózás esetén az évi 12 millió forint feletti bevételeinket is 40% adó terheli és saját tulajdonú ingatlan bérbeadás tevékenység bevételeit kisadózó egyéni vállalkozóként nem számlázhatjuk ki.

Az átalányadózás és kisadózás, mint jövedelemadózás törvényi feltételei a “főszabály” szerint tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozókra nem vonatkoznak.

Tételes költségelszámolás és az ÁFA

Tételes költségelszámolást szerint adózó egyéni vállalkozónak egyedül az általános forgalmi adó évi 12 millió forintos árbevételi értékhatárára kell figyelemmel lennie.

Amennyiben alanyi adómentességet választottunk és évközben ezt az értékhatárt átlépjük, azzal a számlánkkal, amivel meghaladtuk a 12 millió forintot már áfásan kell kiállítanunk. Ezt az adóhatóság felé 15 napon belül be is kell jelentenünk és ezt követően áfa bevallást kell benyújtanunk minden hónapban. Ha az áfa körbe – áfa általános szabályok alkalmazása – ilyen módon kerültünk be, akkor adóévben és az követő évben abból nem tudunk ismételten kilépni.

Az egyéni vállalkozó is áfa alanynak minősül az indulástól kezdve, akkor is ha alanyi mentességet választunk. Annak eldöntése, hogy áfa törvény szerint az általános szabályok szerinti, alanyi-, vagy tárgyi adómentességet, illetve más speciális áfa szerinti adózást kívánunk választani a fent leírt jövedelemadózástól független, külön mérlegelést igényel mindig. Ha jogszabályi akadálya nincs ez év december 31-ig dönthetünk úgy, hogy a következő évtől új áfa szerinti szabályt kívánunk alkalmazni.

A adózás kiválasztása érdekében érdemes szakemberrel konzultálni a vállalkozás indítása vagy új jövedelemadózásra való átérés előtt már időben.

Áttérés más adózásra

Áttérés a Katára

A Kata tv. szerint a kata szerinti adózást év közben is választhatjuk. A bejelentés hónapját követő hónap első napjával bármelyik hónaptól áttérhetünk a KATA szerinti adózásra.

Egy kizáró tényező, ha korábban kata szerinti adózásról tértünk át Szja. törvény szerinit vállalkozói jövedelemadózásra, vagy átalányadózásra. A KATA tv. 6. §-a szerint ugyanis “az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az adóalanyiság ismételten nem választható.” Ez azt jelenti, hogyha 2020-ban akár egy hónapig katás voltál, akkor legközelebb 2022-ben lehetsz ismételten katás. 2020-ban és 2021-ben már nem választhatod a katát. Ha mégis megpróbálnád, akkor az adóhatóság el fogja utasítani az ilyen irányú beadványodat.

Áttérés vállalkozói jövedelemadózásra vagy átalányadózásra

Az szja törvényen belül is van lehetőség az adónemek közötti áttérésre, viszont a katával ellentétben itt adott adóévre lehet választani illetve tudunk nyilatkozatot tenni. A főszabály a vállalkozói jövedelemadózás (tételes költségelszámolás), de ettől eltérően az átalányadózást választhatjuk adott adóévre. Az átalányadózásra való áttérésre vonatozó nyilatkozatot a megelőző évi adóbevallásban annak benyújtására nyitva álló határidőig történő benyújtása esetén teheti meg jogszerűen a vállalkozó. Tehát ha 2021-re átalányadózásra szeretnél áttértni, akkor a 2020. évi szja bevallásodban 2021. május 20-ig történő benyújtásával tehetsz ennek eleget. (Akkor is, ha most katás vagy!) Ha jogszerűen nyilatkoztál az adóhatóság a törzsadatokban az átalányadózás tényét feltünteti. Ebben az esetben a 2021. januártól már benyújtott havi járulékbevallásaidat is eszerint teljesíthetted. (Szja törvény 8. melléklete)

Amennyiben átalányadózásról térsz át vállalkozói jövedelemadózásra, akkor is az előzőek szerint előző adóévi szja bevallásban szereplő nyilatkozattal tudsz az adóévre vállalkozói jövedelemadózást választani.

Ha katáról térsz át évközben vállalkozói adózásra vagy átalányadózásra, akkor a katából kilépéssel egyidejűleg erről a ‘T101E nyomtatványon tudsz nyilatkozni áttéréskor. Katából évközben is bármikor kiléphetsz. Ha 4 éven belül korábban átalányadózó volták, akkor katából kilépéskor csak a tételes költségelszámolás szerinti adózást választhatod jogszerint.

Átalányadózás alkalmazása esetén figyelni kell a 15 millió forint vagy 100 millió forintos értékhatárt is. Amennyiben az értékhatárt évközben átléped, akkor 15 napon belül ezt be kell jelenteni a NAV felé a ‘T101E nyomtatványon és év elejéig visszamenőleg a tételes költségelszámolás szabályai vonatkoznak rád. Eszerint kell a nyilvántartásaidat is vezetni.

Fontos még, hogy év közben kezdő vállalkozó a kezdéskor nyilatkozik, hogy átalányadózást kíván alkalmazni már a kezdés évére is. Az átalányadózás értékhatárait naptári napra vetítve időarányosan kell számítani év közben kezdő vállalkozó esetén.

A nyilvántartásokat is az adózásnak megfelelően kell vezetni. A tételes költségelszámolásra áttérés esetén köteles vagy visszamenőleg “rendbe tenni” a könyvelést, a bevételi nyilvántartás helyett a pénztárköny, vagy naplófőköny alkalmazásával.

Jó kérdés, hogy mi van, mi lesz az átalányadózás szerint benyújtott havi járulékbevallásokkal? A kérdésre egyszerű a válasz, a járulékalap kivétként is figyelembe vehető a tételes költségelszámolás szabályai szerint, vagy önellenőrzéssel módosítani is lehet a már benyújtott bevallásokat.

Kapcsolódó tartalmak: