A társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról), az SZJA-hoz hasonlóan a legfőbb jövedelemadózási eszköz, csak ez a magánszemélyek helyett a társas vállalkozások és egyéb jogi személyiségű szervezetek (civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, társasházak stb.) vállalkozási tevékenységének eredményéből származó jövedelmeket terheli.
A társasági adó levezetése, adóalap, TAO meghatározása
+ Adóévi bevételek (árbevétel és egyéb bevételek)
– Adóévi költségek, ráfordítások
± Adózás előtti eredmény
– Csökkentő korrekciós tételek
+ Növelő korrekciós tételek
± Adóalap
(+) Adóalap x 9%
= Számított TAO
− Adókedvezmény
= Fizetendő adó
Társasági adó alapja és mértéke
Alapjának meghatározása rendkívül összetett, de a vezérelv szerint a vállalkozás bevételeinek és kiadásának különbségére azaz az eredményre alapozva kerül meghatározásra.
Számos mentességet és kedvezményt is tartalmaz a törvény.
Továbbá az adóalap meghatározása során az adózás előtti eredményből kiindulva számos adóalap növelő és csökkentő tétel kiszámításával kerül az adóalap meghatározásra.
Mértéke: 9%.
Egykulcsos adó. Megegyezik a személyi jövedelemadózásnál a vállalkozást terhelő személyi jövedelem adó szerinti vállalkozási nyereségadóval.
Bevallási és befizetési határidők
A társasági adó bevallás határideje adóévet követő év május 31. napja.
A TAO bevallás egyúttal tartalmazza a következő előleg fizetési időszak (július 1-től következő év június 30-ig) terjedő időszak előleg összegeit is.
A fizetendő társasági adó összege alapján állapítható meg, hogy az előleget havonta, vagy negyedévente kell megfizetni.
A TAO esetében adóév december 20. napjáig adóelőleget ki kell egészíteni, ún. adófeltöltési kötelezettség is lehet, bizonyos társaságok esetében.
Bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtása esetén adóévet követő év május 31. napja.