A társasági adó (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról), az SZJA-hoz hasonlóan a legfőbb jövedelemadózási eszköz, csak ez a magánszemélyek helyett a társas vállalkozások és egyéb jogi személyiségű szervezetek (civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, társasházak stb.) vállalkozási tevékenységének eredményéből származó jövedelmeket terheli.

A társasági adó levezetése, adóalap, TAO meghatározása

+ Adóévi bevételek (árbevétel és egyéb bevételek)

– Adóévi költségek, ráfordítások

± Adózás előtti eredmény

– Csökkentő korrekciós tételek

+ Növelő korrekciós tételek

± Adóalap

(+) Adóalap x 9%

= Számított TAO

− Adókedvezmény

= Fizetendő adó

 

Társasági adó alapja és mértéke

Alapjának meghatározása rendkívül összetett, de a vezérelv szerint a vállalkozás bevételeinek és kiadásának különbségére azaz az eredményre alapozva kerül meghatározásra.

Számos mentességet és kedvezményt is tartalmaz a törvény.

Továbbá az adóalap meghatározása során az adózás előtti eredményből kiindulva számos adóalap növelő és csökkentő tétel kiszámításával kerül az adóalap meghatározásra.

Mértéke: 9%.

Egykulcsos adó. Megegyezik a személyi jövedelemadózásnál a vállalkozást terhelő személyi jövedelem adó szerinti vállalkozási nyereségadóval.

Bevallási és befizetési határidők

A társasági adó bevallás határideje adóévet követő év május 31. napja.

A TAO bevallás egyúttal tartalmazza a következő előleg fizetési időszak (július 1-től következő év június 30-ig) terjedő időszak előleg összegeit is.

A fizetendő társasági adó összege alapján állapítható meg, hogy az előleget havonta, vagy negyedévente kell megfizetni.

A TAO esetében adóév december 20. napjáig adóelőleget ki kell egészíteni, ún. adófeltöltési kötelezettség is lehet, bizonyos társaságok esetében.

Bevallást helyettesítő nyilatkozat benyújtása esetén adóévet követő év május 31. napja.