Szociális hozzájárulási adó – SZOCHO

A szociális hozzájárulási adó a munkavállalók bérét és magánszemélyek, vállalkozók jövedelmét, minimum adó és járulékalapját terheli főszabály szerint, melyet a munkáltató, kifizető fizet meg a juttatás után.

Az idősebb generációk még emlékeznek régi nevére, ugyanis 2012. előtt ezt hívták TB. (társadalombiztosítási) járuléknak, de 2011-ben az Országgyűlés több jogszabályt módosított. Azóta a “járulék” helyett “adót” kell fizetni a bér és más jövedelmek, juttatások után.

2019. január 1-től új törvény szabályozza a szociális hozzájárulási adó megfizetésének szabályait, amely egyszerre helyezett hatályon kívül két korábbi jogszabályt: a szociális hozzájárulási adóról és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényeket egységesítve azok szabályozását.

2019. július 1-jétől 17,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó kulcs. Év közben adót ritkán szoktak csökkenteni, de a kormány terveiben ez a csökkentés már jó ideje szerepelt.

>>Friss cikkünk<< A 2020. április 21-én kihirdetett 140/2020. (IV. 21.) Korm.rendelet tartalmazza, de már az Országgyűlés elé is törvénymódosítás formájában beterjesztésre került a szociális hozzájárulási adó és KIVA csökkentése.

• A Szociális hozzájárulási adó 2020. július 1-től 17,5%-ról 15,5%-ra csökken.
• A Kisvállalti adó (KIVA) 2021. január 1-től 12%-ról 11%-ra csökken.

A törvény nevesíti mely jövedelmek után kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni:

1. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után: bérek, munkabér, megbízási díjak stb.,
2. adófizetési kötelezettség terheli a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjat, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat,
3. adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a Tbj. törvény szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely járulékalapot képez.
   (pl. egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelők minimum járulékalapja)
4. adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül:
   • a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
   • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
   • a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]
5. adófizetési kötelezettség keletkezik
   • a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
   • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
   • az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
   • az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
6. az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,
7. az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
8. a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után,
9. adófizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót (a továbbiakban: eva adóalany egyéni vállalkozó).

Ezen jövedelmek esetében a szociális hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetni, ha azt nem pénzben juttatják.

Szociális hozzájárulási adó alapja:

A munkabérek esetén alapja a járulékalapot képező jövedelem. Rendszeres bér esetén a havi munkabér a szociális hozzájárulási adó alapja. Ebben az esetben mindig a bruttó munkabért (havi bér, heti bér, napi bér stb.) kell adóalap alatt érteni.

Megbízási jogviszony esetén a kifizető a bevételek és költségek különbsége alapján meghatározott jövedelem alapján számítja ki a szociális hozzájárulási adó alapját. A jövedelem az adószámítás alapja ebben az esetben.

Egyéni és társas vállalkozók esetében, ha azok nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony alapján működnek személyesen közre a vállalkozásban, akkor a részükre megállapított, kifizetett jövedelem.

A minimálbér vagy a garantált bérminimum szerint számított szociális hozzájárulási adót akkor is meg kell fizetni az esetükben, ha nem vesznek ki a vállalkozásukból jövedelmet.

Annak eldöntése, hogy a minimálbér vagy a garantál bérminimum az adószámítás alapja attól függ, hogy középfokú végzettséget igényel-e az a tevékenység, amit a vállalkozás érdekében végeznek.

Amennyiben igen, akkor a minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum lesz az adószámítás alapja.

Szociális hozzájárulási adó alapja, mértéke

Alapja a minimálbér, garantált bérminimum (munkaviszony esetén) illetve a minimum adóalap egyéni és társas vállalkozások esetén (az előbbiek 112,5%-a), vagy attól magasabb juttatás, bér, kifizetés esetén a ténylegesen kifizetett jövedelem.

Részmunkaidő esetén az arányosan juttatott munkabér, bérjövedelem.

Mértéke:

• 2019. június 30-ig 19,5%
• 2019. július 1-től 17,5%
• 2020. július 1-től 15,5% (törvénymódosítás alatt)

A jövedelem, osztalék adózása szempontjából még érdekes kérdéseket vet fel a szociális hozzájárulási adó évközi csökkentése, amelyre még visszatérünk a későbbiek folyamán.

Bevallási és befizetési határidők

Havonta kell bevallani és megfizetni a következő hónap 12. napjáig.

Eltérő szabályok itt is lehetnek pl. mezőgazdasági kistermelő őstermelők esetében.

Munkaviszony esetén az adók és járulékok alakulása 2020.

Vállalkozók adója és járulékai 2020.