A személyi jövedelemadó az egyik legösszetettebb és legszerteágazóbb adó típus, amely a magánszemélyek, természetes személyek elsődleges jövedelemadózási formája.

Személyi jövedelemadó terhel főszabály szerint minden belföldi és külföldi magánszemélyek által Magyarországon szerzett jövedelmet.

Személyi jövedelemadó és a jövedelemadózás

Ahogy a társasági adó a gazdasági társaságok, úgy az SZJA vagy személyi jövedelemadó a magánszemélyek legfőbb jövedelem adója Magyarországon.

Az ÁFA után az állami központi költségvetés második legnagyobb bevételi forrása.

A személyi jövedelemadó rövid lényege, hogyha a bevételeinkből levonjuk a költségeinket, az így kapott nyereséget vagy jövedelem után adót fizetünk. Persze ez annál jóval összetettebb és szerteágazó adó típus és talán a legbonyolultabb adóbevallása is ennek van, amit a kezdő vállalkozók pont ezért nem szeretnek.

Jövedelem, bevétel, költség

A jövedelem, bevétel és költség definíciójával szja törvény 4. § foglalkozik. Az szja törvény 4. § szerint jövedelem a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. Bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és – az e törvényben meghatározott kivételekkel – legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben (e törvény alkalmazásában ideértve a készpénz-helyettesítő eszközt is), és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen

  • az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bónt, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetve egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére);
  • dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog;
  • elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés;
  • kamatkedvezmény; dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

Külföldi pénznemben szerzett jövedelem, bevétel, költség

A szja törvény 5. §-a szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

Manapság egyre gyakoribb, hogy „digitális nomádként” vagy más módon bevételhez, jövedelemhez jutunk a világhálón, az interneten keresztül folytatott tevékenységünk révén. Az ilyen külföldről származó jövedelmünk is adóköteles az esetek többségében. Sokan nem tudják, hogy a kriptovaluta bányászat, külföldi szerencsjáték oldalakból származó nyeremények és egyéb online stream játékok piacterein (marketplace) folytatott immateriális eszközök kereskedelme és értékesítése során keletkező jövedelmek is adókötelesek. Az ilyen jövedelmünk is leadózható az összevont adóalap részeként az önálló vagy egyéb tevékenységek bevétele, jövedelme során.

A kereskedelmi tevékenységből származó jövedelmek sok esetben akár vállalkozói tevékenységnek is minősülhetnek illetva azzá minősítheti az adóhatóság egy ellenőrzés során. Hogy mi minősül üzletszerű gazdasági tevékenységnek korábbi cikkükben már foglalkoztunk vele.

SZJA rendszere, jövedelem típusok, csoportosításuk:

  1. Összevontan adózó és
  2. Külön adózó vagy elkülönülten adózó jövedelmek

Összevontan adózó jövedelmeken belül:

  1. Nem önálló tevékenységből és
  2. Önálló tevékenységből származó jövedelmek,
  3. Egyéb jövedelem (minden más ami az előző kettőbe nem sorolható be, pl. passzív tevékenységekből származó jövedelmek: jogdíjak, reklámbevételek, külföldön szerzett szerencsejáték nyeremény bevétele)
Nem önálló tevékenységbe tartozó jövedelmek:
  1. munkaviszonyból származó jövedelem, bérjövedelem,
  2. tagi jogviszony, társas vállalkozók jövedelme.

Az szja törvény a nem önálló tevékenységet az alábbiak szerint sorolja osztja fel (24. § (1) bekezdés):

  • a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
  • a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
  • a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
  • a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
  • nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
  • az országgyűlési képviselői tevékenység,
  • a nemzetiségi szószólói tevékenység, valamint
  • az állami projektértékelői jogviszony.
Önálló tevékenységbe tartozó jövedelmek:
  1. egyéni vállalkozó tevékenységből származó rendszeres kivét, átalányba megállapított jövedelem átalányadózó egyéni vállalkozó esetén,
  2. mezőgazdasági őstermelő tevékenység jövedelme,
  3. lábon álló termés értékesítéséből származó jövedelem,
  4. ingatlan és ingó bérbeadása,
  5. választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem,
  6. megbízási jogviszonyból származó jövedelem,
  7. európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselő tevékenységéből származó jövedelme.
Egyéb jövedelem

Az szja törvény 28. § szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

Egyéb jövedelem különösen:

  • a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege,
  • az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás,
  • a d) pontban nem említett önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), kivéve, ha az törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel jogszerűen nyújtott, e törvény szerint adómentes szolgáltatás,
  • az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély tag egyéni számláján jóváírt, igazolt összeg, kivéve
    • a magánszemély saját befizetését,
    • azt a jóváírást, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni (ideértve különösen a munkáltatói hozzájárulást és a tag javára utalt támogatói adományt), vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni,
    • a fedezeti alapból történő befektetések hozamát,
    • az értékelési különbözetet,
    • a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték, azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

Online tevékenységek adózására (harmadik országból származó online digitális nomád tevékenység bevételei vagy kripto valuta bányászat) is az összevont adóalapba tartozó jövedelemadózás lehetősége szolgál akár önálló, akár egyéb jövedelem kategóriába tartozik. Az ilyen jövedelmeket jellemzően szja (2021-ben 15%) és szociális hozzájárulási adó (2021-ben 15,5%) terheli. Ezekkel majd külön cikkben foglalkozunk.

Külön adózó jövedelmek

A külön adózó avagy elkülönülten adózó jövedelmeket a klasszikus szja bevallás 04-es, 12-es és 13-as lapjain találjuk (a 2153-as nyomtatványon). A külön adózó jövedelmek közé tartoznak:

  1. egyéni vállalkozó nyereség adózása, abból származó jövedelem, osztalékadó (tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozói jövedelemadózás szerint),
  2. egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő átalányadózás szabályai szerint megállapított jövedelme,
  3. fizetővendéglátóhely tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása,
  4. ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem,
  5. termőföld értékesítéséből származó jövedelem,
  6. ingatlan értékesítésből származó jövedelem,
  7. vagyoni érték átruházásból származó jövedelem,
  8. kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem,
  9. tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem,
  10. tőkejövedelmek: kamatjövedelem, csereügyletből származó jövedelem, osztalék jövedelem, árfolyamnyereség jövedelme, tartós befektetésből származó jövedelem, társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén kivont jövedelem.

A fentiekből is látható, hogy a személyi jövedelemadó bevallás hivatott kezelni a magánszemélyek bármilyen forrásból származó jövedelmét, illetve annak adózását, adókedvezményeit, bevétel és költség elszámolás levezetésének szabályait. Ebből eredően a személyi jövedelemadó bevallás az egyik lehosszabb terjedelmű bevallás ma Magyarországon. A bevallás különböző lapjai és sorai szolgálnak a bevételek, kiadások, jövedelmek elszámolására és az adó megállapítására.

A személyi jövedelemadón kívül ezen bevallás szolgál az EKHO (egyzerűsített közteherviselési hozzájárulás) szabályai szerint szerzett jövedelmek és az SZJA alapján számított Szociális hozzájárulási adó megállapítására és bevallására is.

Személyi jövedelemadó alapja, mértéke

A bérjellegű jövedelmeket bruttó módon (költségek figyelembevétele nélkül) számoljuk és ezekre az egy kulcsos 15% adómértéket kell számítani. Számtalan kedvezmény van a bérjövedelmeknél is pl. családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, súlyos fogyatékkal élők, tartós betegség után járó kedvezmény stb., amelyek figyelembe vehetőek a bevallás során, amennyiben jogosultak vagyunk rá.

> 2021. évi bérkalkulátorunk itt érhető el <

> 2020 .ÉVI BÉRKALKULÁTORUNK ITT ÉRHETŐ EL<<

Az őstermelői és vállalkozói jövedelem kiszámítása során a bevételek és költségek különbözete adja a jövedelmet. A vállalkozói jövedelmet 9% szja terheli és a fennmaradó, adózott nyereség az osztalékfizetés szabályai szerint tovább adózik 15% szja és 15,5% szociális hozzájárulási adó terheli jelenleg.

Mind a bevételek, mind a költségek, mind a jövedelemalap és mind az osztalékalap kiszámításánál lehetnek további növelő és csökkentő tételek és adóalap kedvezmények. Az őstermelő törvény szerinti adózása is összetett kedvezményrendszert biztosít.

Bevallási és befizetési határidők

Az SZJA bevallás határideje 2019. évtől kezdve már egységesen május 20. napja vagy az azt követő első munkanap, ha nem munkanapra esik. A bevallás szerinti adó fizetési kötelezettséget, adókülönbözetet is eddig kell megfizetni. A kifizető, munkáltató a bérjellegű jövedelmekből a kifizetés hónapját követő 12-ig vallja be és fizeti meg előleg formájában. Az adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó negyedévente a negyedévet követő hónap 12-ig fizeti meg a saját jövedelméből önállóan számított negyedéves adóelőleget.

Adóvisszatérítés 2021 – 2022. február 15-ig

Kapcsolódó tartalmak:

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL