Őstermelők adózása kellően összetett, az Szja törvény szabályai szerint sok szakembernek is kihívást okoz az értelmezése. A mezőgazdasági őstermelő, kistermelő, közös őstermelő és családi gazdaság adózási- és járulékfizetési-szabályai több törvény alapján vezethető le és ezért sokan nem is foglalkoznak ezzel a specifikus adózási területtel.

Őstermelők fogalma az Szja törvény szerint

Az első részben vegyük sorra a törvényi alapfogalmakat. Őstermelők alapvetően adószámmal rendelkező magánszemélyek, akik ezen tevékenységükre az Szja törvény szerinti adózási lehetőségek közül választhatnak.

Az Szja törvény a mezőgazdasági őstermelőt az alábbiak szerint definiálja:

“Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.

E rendelkezés alkalmazásában:

a) saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet, eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés eredményének felhasználása felett;

b) őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány;

c) vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.”

A fenti definícióban a legfontosabb kifejezés a “saját gazdaságban”. Ebből látszik, hogy őstermelő magánszemély kiegészítő tevékenységet a jelenlegi szabályozás szerint nem végezhet saját gazdaságán kívül. Nem végezhet bérszántást, bértraktorozást saját traktorával más földjén. Eszközeit kizárólag a saját gazdaságában használhatja.

Amennyiben más gazdaságában kívánja eszközeit használni, az abból származó bevételei önálló tevékenység keretében (magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként) végezheti.

Őstermelők nyilvántartásba vétele

Fontos még, hogy nyilvántartásba kell legyen véve, vagyis attól még, hogy magánszemélyként adószámot kér az illető még nem lesz őstermelő. Az őstermelőket a NAK (Nemzeti Agrárkamara) tartja nyilván. A nyilvántartásba vételt a NAK-nál kell kérni.

Őstermelők adózása

Őstermelő, kistermelő

Mezőgazdasági őstermelő a jogszabály szerint mindenki, aki a fenti szabályoknak megfelel. Ezen belül viszont speciális adózási szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági kistermelőkre, közös őstermelőkre és családi gazdálkodókra.

Mezőgazdasági kistermelő az Szja törvény szerint az, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Közös őstermelő, családi gazdaság

Az szja törvény szerint az őstermelőknek lehetőségük van közös őstermelői nyilatkozatot tenni, vagy családi gazdaságként kérni nyilvántartásba vételüket.

Szja tv. 78/A. § (1) A magánszemély az őstermelői igazolvány kiállításához, érvényesítéséhez, cseréjéhez és módosításához az igazolványt kiállító Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Agrárkamara) a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott előírások szerint megadja és igazolja a 81/A. § (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint az e) pont ea) alpontja szerinti adatokat, és nyilatkozik arról, hogy

  • a) közös igazolvány esetén mi a családtagi minősége;
  • b) saját gazdasággal rendelkezik, a 81/A. § (2) bekezdés f) pont fa)-ff) alpontja szerinti adatok megadásával;
  • c) az erdei melléktermékek gyűjtése esetén rendelkezik a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól a gyűjtésre vonatkozóan beszerzett hozzájárulással;
  • d) folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében, amennyiben más őstermelővel együtt olyan őstermelői tevékenységet folytat, beleértve a (2) bekezdés szerinti közös őstermelői tevékenységet is, amellyel kapcsolatban mindannyian ugyanazon gazdaságra, termelési eszközökre vonatkozóan nyilatkoztak az b) és c) pont tekintetében.

Közös őstermelésre vonatkozó szja törvénybeli rendelkezés:

A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet III. fejezetében meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.

A törvény továbbá definiálja a közös háztartás és közös háztartásban élő családtag fogalmát:

Közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége.

Közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is).

Őstermelők adózása

A kistermelők alapvetően négy adózási lehetőséget választhatnak az szja törvény szja törvény szerint (ár)bevételüktől függően:

  • évi 600.000 forint alatti (ár)bevétel esetén “0”-ás bevallás,
  • évi 4.000.000 forint alatti (ár)bevétel esetén “nemleges nyilatkozat”,
  • évi 8.000.000 forint alatti (ár)bevétel esetén tételes költségelszámolás szerinti adózás (40% kistermelői költségátalány elszámolása)
  • évi 8.000.000 forint alatti (ár)bevétel esetén átalányadózás.

Fontos szabály, hogy az (ár)bevételi értékhatárok megállapításánál nem kell figyelembe venni a költségek fedezetére és fejlesztési célra kapott támogatások összegét. A területalapú támogatások bevételeit viszont a jelenlegi szabályozás szerint figyelembe kell venni.

  • évi 8 millió forint feletti (ár)bevétel esetén az őstermelők adózása során nem vehetjük figyelembe a fenti adómentességi szabályokat és a kedvezőbb költségelszámolási lehetőségek megszűnnek. Kizárólag a tételes költségelszámolás szabályai szerint állapíthatják meg adójukat.
  • amennyiben az őstermelő magánszemély olyan bevételt szerez, mely őstermelői tevékenység jogszabályi előírásainak nem felel meg (pl. lábon álló fa értékesítése), ezen jövedelmüket az összevont adóalap részeként tudják feltüntetni.

A következő részekben részetesen bemutatjuk a kistermelők, őstermelők, közös őstermelők, családi gazdálkodók adózási lehetőségeit… (Előfizetéssel olvasható tartalom!)

 

Kapcsolódó tartalom: