Az őstermelők szociális hozzájárulási adója és TB-járuléka 2021-től átalakult a családi gazdaságokról szóló törvény elfogadását követően. A változások számos ponton adócsökkenést és könnyítést jelentenek az őstermelők és családi gazdaságok számára.

Őstermelők adója és járuléka 2021

Őstermelők adója és járuléka 2021. évi változásainak bemutatásához kezdjük előbb az őstermelő alapfogalmának változásaival.

Őstermelőnek minősül 2021-től az Szja törvény szerint 3. § 18. pontja szerint családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő, ideértve az őstermelők családi gazdaságának tagját is.

Az ŐCSG törvény 3. § alapján mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó szabályok

  • őstermelői tevékenység nyilvántartásba vételt követően végezhető.
  • mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szereplő természetes személy, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
  • a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenységét
    • önállóan vagy
    • őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezheti.
  • Mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
  • Mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként.
  • Az őstermelői tevékenységgel előállított termék értékesítése során az őstermelő nevében, annak képviselőjeként közeli hozzátartozója vagy alkalmazottja is eljárhat.

Biztosított a mezőgazdasági őstermelő minden esetben főszabály szerint a Tbj. 6. § (1) bekezdés h.) ponjta alapján KIVÉVE:

  • az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagját,
  • az egyéb jogcímen – ide nem értve a f) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
  • a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A fentiek alapján látható, hogy mikor biztosított és nem biztosított az őstermelő, illetve a családi gazdaság tagja. A társadalombiztosítási járulék alapján és ezáltal a szociális hozzájárulási adó alapján is ezek alapján határozzuk meg ezt követően.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelelezettsége

A Tbj. törvény 14. §-a alapján a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

  • a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig,
  • őstermelők családi gazdaságának tagja esetében az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, vagy
  • a 6. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn.
  • megszűnik a biztosítás, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép az őstermelők családi gazdaságából.

Őstermelők adója és járuléka 2021-évtől hatályos változásai keretében bemutatjuk a társadalombiztosítási kötelezettség és ebből eredően a szociális hozzájárulási adót érintő változásokat az alábbiakban.

Őstermelők társadalombiztosítási járulék alapja 2021

A Tbj. törvény 41. §-a szabályozza a mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségét az alábbiak szerint.

Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 1.

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot (2021-ben 18,5%, 167.400 Ft x 18,5% x 92% = 28.491 Ft/hó). (Tbj. 41. § (1) bekezdés)

Járulékfizetési alsó határ őstermelők esetén 2.

Ettől eltérően az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (10.044.000 Ft), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet. (Tbj. 41. § (2) bekezdés)

Ebben az esetben mezőgazdasági őstermelő havi járulékalapjaként a tárgyévet megelőző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egytizenketted részét kell tekinteni.

Járulkfizetés nyilatkozat alapján magasabb járulékalap szerint

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előző két lehetőség szerint meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adó- és vámhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. (Tbj. 4. § (4) bekezdés)

Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól.

Járulékfizetési alóli mentesülés esetei

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére a Tbj. törvény 40. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

Az őstermelő a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt

  • táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
  • gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,
  • csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Ha az előzőekben felsorolt körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. („30 napos hónap szabály”) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

Őstermelők szociális hozzájárulási adója 2021

Járulékfizetésre kötelezett őstermelő adója

A Szocho adó törvény 7. § alapján kell megállapítani a biztosított őstermelő (családi gazdaság tagja) szociális hozzájárulási adó alapját és fizetendő adóját (2021-ben 15,5% a szociális hozzájárulási adó).

A Tbj. 41. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér. (167.400 Ft x 15,5% = 25.947 Ft/hó)

A Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Az éves minimálbér felét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó bevétellel rendelkező, járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve, ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Az átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér, vagy, a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Az éves minimálbér ötszörösét az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő adó fizetésére nem kötelezett, kivéve ha a Tbj. 41. § (4) bekezdése szerint a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő adója

A Tbj. 41. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem.

Mentesül a Szocho adó fizetése alól az őstermelő

  • az éves minimálbér felét (1.004.400 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelő,
  • az éves minimálbér ötszörösét (10.044.000 Ft) az adóévben el nem érő őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – bevétellel rendelkező, átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő.
  • továbbá a biztosított őstermelő abban az esetben is mentesül az adófizetés alól, ha a Tbj. törvény 41. § (2) bekezdése szerint járulékalapot képező jövedelme alapján fizet tb-járulékot. A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után társadalombiztosítási járulékot fizet.

A szocho adó arányosítását év közben kezdő, vagy biztosítottá váló őstermelő esetén a társadalombiztosítási járuléknál leírt „30 napos hónap szabály” alapján kell tört időszak esetén arányosítani.

Fontos eltérés, hogy a nem biztosított őstermelő összevont adóalapjának adóját év végével, mint „nyereség adót” állapítja meg kizárólag. Év közben adót nem fizet a nem biztosított őstermelő. (Szocho. tv. 22. §)

A biztosított őstermelő az év közben saját maga után megfizet szociális hozzájárulási adójával az év végi „nyereség” ágon képződött szocho adóját csökkentheti.

Egyéni vállalkozó-őstermelők különös szabályai

A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban az őstermelők családi gazdaságának tagjaként bejegyzett azon magánszemély, aki a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, az adóval kapcsolatos adókötelezettségeket az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint teljesíti.

Az előzőek szerinti adóalap csökkenti a mezőgazdasági őstermelőként a Szocho adó törvény 1. § (1) és (5) bekezdés f)-g) pont szerint fennálló adókötelezettség alapját.

FONTOS, hogy a 2021. május 21-ig esedékes 2020. évi szja adóbevallást még a 2020. december 31-ig hatályos irányadó Szja törvény, Szochoadó törvény és Tbj. törvény előírásai szerint kell elkészítenünk! Az őstermelők adója és járuléka témában ehhez korábbi cikkeinket érdemes elolvasni:

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL